Az európaiak mélységesen pesszimisták és veszélyesnek tartják Donald Trumpot
27/01/2026 06:03
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Hogy érdemel-e Trump Nobel-békedíjat, 77 százalék válaszolt nemmel – derül ki az FGS Global elnevezésű stratégiai kommunikációs cég felméréséből, ami a Brüsszelben szerkesztett amerikai portál, a Politico megbízásából készült. Nemzetközi lapszemle.
2026. január 27.
Reggeli gyors - részlet (2026.01.27.). Kárpáti János lapszemléje
05:30
00:00
Az öreg kontinens lakói csaknem mindent sötéten látnak,
főként Nyugat- és Közép-Európában, összegzi a Politico egy 23 uniós tagállam – köztük Magyarország – összesen közel 12 ezer lakosának a megkérdezésével készült felmérés eredményét, amelyet az FGS Global elnevezésű stratégiai kommunikációs cég végzett el a Brüsszelben szerkesztett amerikai portál megbízásából. Az európaiak mélységesen pesszimisták saját országuk és a világ állapotát, távlatait illetően, és veszélyesnek tartják Donald Trumpot.
A válaszadók 63 százaléka egyetért azzal, hogy „a legjobb évek már mögöttünk vannak”, és 77 százalék szerint a következő nemzedéknek nehezebb lesz az élete. Az európaiak 76 százaléka úgy látja, hogy hazájában hanyatlik a demokrácia. Csaknem az összes olyan országban, amelyre kiterjedt a felmérés, a többség azon az állásponton volt, hogy országa rossz irányba halad. Kivételt csak Lengyelország, Litvánia és Dánia jelent. A Politico ezt különösen figyelemre méltónak tartja azért, mert történetesen a lengyelek és a litvánok Oroszország részéről, a dánok pedig az amerikai elnök részéről különösen erős nyomásnak vannak kitéve. Összességében az északi országok lakosai kevésbé látják komornak a világot. A legnegatívabb vélekedés Romániában, Görögországban és Bulgáriában volt tapasztalható.
Ami a saját kormányzattal szembeni elvárásokat illeti, a megkérdezettek 71 százaléka egyetértett azzal, hogy határozottabban kellene fellépni a nemzeti érdekek mellett, még akkor is, ha az súrlódáshoz vezet más országokkal. Egyértelmű többség, 57 százalék van amellett, hogy költsenek többet védelemre és biztonságra.
Trump európai megítélése nagyjából kétharmad arányban negatív. Azt, hogy az amerikai elnök az elkövetkező egy év során milyen hatást gyakorol majd a világgazdaságra, 69 százalék látja pesszimistán. A békére és biztonságra nézve, illetve a megkérdezett saját országára nézve ez a borúlátási arány 64 százalék. Hogy érdemel-e Trump Nobel-békedíjat, 77 százalék válaszolt nemmel.
Politikai vihart váltott ki Bulgáriában,
hogy Roszen Zseljazkov távozó miniszterelnök a múlt csütörtökön Davosban aláírta a csatlakozást Donald Trump Béketanácsához – írja az EUalive elnevezésű, uniós kérdésekkel foglalkozó portál.
A cikk szerzője szerint Bulgária felsorakozása azért is jelentett meglepetést, mert a nyugat-európai vezetők távol maradtak az eseménytől, az EU-ból csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a kivétel. Zseljazkov kormánya a korrupció elleni tömegtüntetések hatására december 11-én lemondott, de egyelőre hivatalban van, amíg meg nem tartják az előre hozott választásokat. Zseljazkov gyors csatlakozása éles bírálatot váltott ki a vele szemben állók részéről, akik azzal érvelnek, hogy ebből semmi haszna nem származik az országnak, viszont elidegeníti Szófiát az Európai Uniótól. Az ügyvezető miniszterelnök az aláírás napján még azt mondta, hogy a béketanácsi csatlakozást napokon belül a nemzetgyűlés elé terjesztik, időközben azonban a külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy ettől a törvényhozástól már nem fogják kérni a megerősítést, hanem a választások utánra hagyják a döntést.
És végül a német dpa,
illetve annak nyomán az osztrák APA hírügynökség jelentése a Der Standard című bécsi lapban arról, hogy délkelet-európai teherautósofőrök tagnap délután óta magyar, horvát, illetve bolgár határátkelők blokádjával tiltakoznak az EU úgynevezett tartózkodási szabályai ellen. A szerbiai, bosznia-hercegovinai, észak-macedóniai, valamint montenegrói kamionsofőrök felháborodását az váltotta ki, hogy az érintett uniós országok hatóságai egyre szigorúbban érvényesítik azt az előírást, hogy a nem EU-tag európai országok állampolgárai egy 180 napos – vagyis közel féléves – időintervallum leforgása alatt legfeljebb csak 90 nap – tehát három hónap – időmennyiséget tartózkodhatnak az unió területén. Azok a teherautó-sofőrök, akik csaknem naponta úton vannak saját országuk és uniós országok között, állandó ki-, illetve belépés mellett, ezt a szabályt aligha tudják betartani.
Az előírás elvben már régóta érvényben van, de a kamionsofőrökkel és a rendszeres ingázókkal szemben eddig nem érvényesítették. A helyzet akkor kezdett megváltozni, amikor az EU-országok határrendészeti szerveit ellátták olyan számítógépes hálózattal, amely nyilvántartja a nem uniós polgárok be- és kilépésének az időpontját, és így nyomon követhetővé vált az unió területén tartózkodás időtartama. Balkáni teherfuvarozó szövetségek szerint az utóbbi hónapokban teherautó-sofőrök százaival szemben léptek fel úgy rendőri eszközökkel a tartózkodási szabályok áthágására hivatkozva, mint ha illegális migránsokkal lenne dolguk az illetékeseknek.
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2026.01.27., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
