Az európai populista jobboldal ellenállóképessége figyelmeztető jelzés lehet az amerikai demokratáknak
12/11/2025 05:36
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A nyugati demokráciákban a szélsőjobbon kívül a nagy áramlatok egyikének sincs igazi ideológiája. Se a szélsőbaloldal, se balközép, se a liberális centrum, se a kereszténydemokrácia nem rendelkezik igazi projekttel – vélekedik a Guardian szerzője. Nemzetközi lapszemle.
Az uniós tagállamok európai ügyekben illetékes tárcavezetői
a nyugat-ukrajnai Lvivben tartanak értekezletet december 10-11-ikén, kifejezetten azzal a céllal, hogy demonstratív módon támogatásukról biztosítsák Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseit – adta hírül tegnap a Politico. A portál megjegyezte: Kijev EU-taggá válási folyamata Magyarország ellenkezése miatt késedelmet szenved.
A találkozó alkalmat ad majd arra, hogy számba vegyék az elért eredményeket, véleményt cseréljenek a következő lépésekről, valamint megerősítsék Ukrajna reform- és integrációs erőfeszítéseinek támogatását – áll a meghívó levélben, amelyet a soros dán EU-elnökség és Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes közösen küldött a tagállami kormányoknak. Mint hozzátették, a tanácskozás helyszínének a kiválasztásával világos és egységes politikai üzenetet kívánnak küldeni arról, hogy Ukrajna jövője az Európai Unióban van.
A Politico emlékeztetett arra, hogy Kijev 2022-ben kapta meg az EU-tagjelölti státust, és széles körű gazdasági, igazságszolgáltatási és korrupcióellenes reformokat valósított meg, miközben az országban tombol a Moszkva által indított háború. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban fogadkozik, hogy meggátolja Ukrajna csatlakozását. A tagfelvételhez egyöntetű támogatásra lenne szükség a tagállamok részéről. A magyar kormányfő megakasztotta a csatlakozási tárgyalások témafejezeteinek a megnyitását. Egyelőre nem kapták meg a szükséges mértékű támogatást azok a javaslatok, amelyek arra irányulnak, hogy minősített többségi – tehát nem egyöntetű – támogatás is elég legyen a tárgyalási folyamat beindításához.

Ehelyett – értesült a Politico – most az a terv, hogy az ukránok kezdjék meg – a szomszédos Moldovával együtt – a reformok következő körének a megvalósítását, anélkül, hogy várnának az eddig megvalósított reformok hivatalos jóváhagyására. Ez gyorsabb előrehaladást tehet majd lehetővé Kijevnek akkor, ha a holtpontról sikerül kimozdulni. A brüsszeli portál egyértelműen utal az ezzel kapcsolatos reményekre: azt írja, hogy Orbánra kemény teszt vár a legkésőbb jövő áprilisban tartandó parlamenti választáson, ahol az EU-párti Magyar Péter vezette TISZA a riválisa. A cél tehát – téjékoztatta a Politicót egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő - az ukránok ügyében az, hogy tegyenek meg mindent, amit várakozás nélkül meg lehet tenni, és akkor, ha majd Magyarország már nem vétóz, késlekedés nélkül lehet előre haladni.
A cikk szintén említést tett arról, hogy a Lvivben tervezett tanácskozásra való készülődés közben Brüsszel arra is próbál megoldást találni, hogy miként teljesítse ígéretét, hogy 140 milliárd eurós kölcsönt folyósít Ukrajnának a befagyasztott orosz javakból. A konstrukcióval szemben Belgiumnak – ahol ezeket a javakat őrzik – jogi kifogásai vannak.
Most pedig nézzük a londoni baloldali liberális Guardian egyik cikkét,
amely azt állítja, hogy az európai populista jobboldal ellenállóképessége – vagyis a Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon elért választási sikere - figyelmeztető jelzés lehet az amerikai demokraták számára.
A szerző abból a friss fejleményből indul ki, hogy a Demokrata Párt választási győzelmet aratott New York városban, valamint Virginia és New Jersey államban, és hogy ennek nyomán a párt elkötelezettjei hirtelen arról álmodozhatnak, hogy a jövőbeli választások révén kivezető út nyílhat a Trump-korszakból. Óvatosságra intenek azonban azok a tapasztalatok, amelyeket más olyan országokban szereztek, ahol meg kell küzdeni a jobboldali autoriter vagy populista mozgalmakkal – figyelmeztet a brit lap, és felhívja a figyelmet arra, hogy a jobboldali populisták képesek választási kudarcok után is a visszatérésre. Példa erre Csehországban az Andrej Babiš jómódú oligarcha által vezetett ANO párt ismételt győzelme, Szlovákiában a korábbi szocialista Robert Fico visszatérése, Lengyelországban pedig az, hogy Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság párt jelöltje a júniusi elnökválasztáson szoros versenyben legyőzte Rafał Trzaskowskit, a liberális centrista kormánypárthoz tartozó varsói polgármestert. A Guardian cikke megemlíti, hogy ez utóbbi fejlemény nyomán az amerikai Anne Applebaum az Atlantic folyóiratban azt állapította meg: minden egyes választás létfontosságú, hiszen az ingamozgás szerint hol ide, hol oda csapódó választók viszonylag alacsony száma határozza meg a demokrácia jövőjét. Idézi a brit cikkíró Albin Sybera cseh kommentátort is, aki szerint a populizmus rezilienciájának az egyik oka, hogy a liberális vagy centrista pártok eddig nem voltak képesek tartós megoldással szolgálni a gyorsan változó gazdasági környezetre, a hagyományos termelő ágazatok eltűnésére. Ez közös jellemzője a kelet-európai volt kommunista államoknak és az Egyesült Államok számos térségének. Steven Levitsky harvardi professzor pedig ezt azzal az állítással tetézi, hogy a nyugati demokráciákban a szélsőjobbon kívül a nagy áramlatok egyikének sincs igazi ideológiája. Se a szélsőbaloldal, se balközép, se a liberális centrum, se a kereszténydemokrácia nem rendelkezik igazi projekttel – vélekedik Levitsky. Szerinte mostanság a politikai viták nem annyira a kormányzati kiadások és az adózás körül forognak, hanem inkább az urbánus-kozmopolita szekularizmus áll szemben a vidéki hagyományos etnonacionalizmussal.
És még egy gondolat Levitskytől: a mindenkori hatalmon levők általános népszerűtlensége a populistákat is sújtja: ezért bukott meg Trump 2020-ban. Ennek a trendnek viszont ellentmond Orbán Viktor magyar vezető példája, aki négy választást nyert meg zsinórban. De jövő tavasszal ő is kemény csatának néz elébe – jutunk el a Magyarországot említő cikkek mostanában leggyakrabban előforduló megállapításához.
A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.11.12., szerda 6.00
Szerkesztő: Kárpáti János
