Az EU-nak el kell döntenie, hogy Amerika satrapája lesz vagy külön útra lép

A szerző szerint az oroszbarát Orbán Viktor most már teljesen szabad folyást enged elégedettségének az Egyesült Államok biztonságpolitikai fordulata fölött. „Halleluja, erre vártunk” - idézi a magyar miniszterelnököt, aki biztosítva látja rezsimje túlélését, mondván: „Oroszországot ismét integrálni fogják a globális gazdasági rendszerbe, ami hatalmas lökést fog adni a magyar gazdaságnak, óriási hasznot húzunk majd a békéből”.

Tekintettel arra, hogy az ismert Trump- és Putyin-csodálók jelenléte nem volt kívánatos, európai kormányzati vezetők szűkebb körben tartottak hétfőn válságtanácskozást. A NATO délkeleti szárnyának a tagállamai ugyan nem voltak jelen Párizsban, de nekik is fejtörést okoz az amerikaiak különutassága Ukrajna ügyében – állapítja meg a frankfurti lap. Roser megszólaltatja Traian Basescu volt román államfőt, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok visszavonulása kiteszi Európát az agresszív Oroszország jelentette veszélynek, miközben az EU-nak évekbe telne, hogy kiépítse saját védelmi képességeit. Vesna Pasic volt horvát külügyminiszter szerint Putyin megkaphatja az Egyesült Államoktól azt, amit a harcmezőn nem tudott elérni, nevezetesen Ukrajna felosztását egy nyugati és egy keleti részre. Moszkva – vélekedik Pasic – leginkább abban érdekelt, hogy térjenek vissza az érdekszférák régi világába, és Putyin számára elsősorban Kelet- és Közép-Európa a fontos.

Feltűnően visszafogott Bojko Boriszov bolgár miniszterelnöknek az álláspontja, tekintettel oroszpárti koalíciós partnerére. Rumen Radev oroszbarát államfő így most megerősítve érzi eddigi szkepticizmusát, amit Szófiának az ukrajnai háború ügyében mindmáig tanúsított nyugatbarát elkötelezettsége iránt táplál. Radev szerint a pragmatikus realizmus felülkerekedett a naivitás és a tudatlanság fölött. A Rundschau szerzője azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a bolgár köztársasági elnök Orbánnal ellentétben fontosnak tartja azt is, hogy Európa szintén vegyen részt a rendezésben, mert enélkül aligha képzelhető el tartós megoldás.

Edi Rama, Albánia szocialista miniszterelnöke, aki eddig keményen bírálta Trumpot, most a jelek szerint áthangolja magát Európa-kritikussá. Úgy nyilatkozott a müncheni biztonsági fórumon, hogy Európának fel kell ébrednie, „újra ki kell találnia önmagát”. Robert Fico ruszofil, baloldali nacionalista szlovák miniszterelnök - zárul a cikk - kebelbarátjához, Orbánhoz hasonlóan nem rejti véka alá triumfálási érzéseit: szerinte az Ukrajna-EU teniszpáros 3-0-ás vereséget szenvedett a Putyin-Trump elnöki párostól, „az eddigi világrendet el kell felejtenünk”.  

A Politico véleménycikke szerint – amelyet Jamie Dettmer jegyez – a nagyhatalmi versengés közepette az EU-nak választania kell, mégpedig gyorsan, hogy az Egyesült Államok satrapája lesz, vagy kiszabadítja magát, és saját útra lép. A satrapa szó jelentését nyilván sokan sejtjük, de talán nem mindenki tudja pontosan, hogy ez volt az uralkodó által kinevezett tartományi kormányzók neve az ókori méd és óperzsa birodalmakban.

A brüsszeli portál szerint az idei müncheni biztonsági fórumot két, egymással szöges ellentétben álló beszéd keretezte: JD Vance amerikai alelnöké és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőé. Szavaik két eltérő Európa-víziót fogalmaztak meg, és a kettő közül bármelyik megvalósulása ugyanolyan súlyos sokkhatásként érné az európai politikai berendezkedést, mint a 2008-as pénzügyi válság vagy a COVID világjárvány. Mindkét szónok brutális őszinteséggel fogalmazott, és sürgősen meghozandó, alapvető döntések elé állította a kontinenst. Az ukrajnai háború pillanatnyi állása és a türelmetlen, egyre erőszakosabb washingtoni adminisztráció miatt „az óra ketyeg” – fogalmaz Dettmer, aki az ideológia nyelvezetére lefordítva úgy jellemzi a dilemmát, hogy Európának döntenie kell, elfogadja-e a Tegyük újra naggyá Amerikát jelmondat illiberalizmusát, vagy pedig kitart a klasszikus liberalizmus mellett, amely létének alapját jelenti. JD Vance azt követelte, hogy Európa álljon be a sorba a Trump által hirdetett nézetek támogatójaként, Zelenszkij pedig arra szólította fel Európát, hogy bízzon önmagában.

A Politico esélylatolgatásában az olvasható, hogy a Zelenszkij által szorgalmazott összefogás nem lesz egyszerű, mert számolni kell Trump úgymond ötödik hadoszlopának, a magyar Orbán Viktornak és a szlovák Rober Ficónak a romboló hatásával is, miközben Trump kétségkívül arra használja majd a vámtarifa eszközét, hogy egyenként cirógassa vagy célba vegye az európai országokat.

Végül röviden kitérek arra, hogy az EurActiv brüsszeli portál a sebtében összehívott párizsi értekezletről írva kiemeli: az európaiak egyelőre megosztottak az ukrajnai békefenntartó erők kivezénylése kérdésében: Lengyelország és Spanyolország több biztosítékot követelne a döntés meghozatala előtt.

A londoni Guardian eközben azt taglalja: Natasa Pirc Musar szlovén elnök helytelenítette, hogy országát nem hívták meg a francia fővárosba, mások – így Luc Frieden luxemburgi kormányfő – szerint szintén jobb lett volna, ha a 27-ek körében tartják az értekezletet, míg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint a találkozón háborúpárti vezetők voltak ott.