Az EB nem elégedhet meg a magyar kozmetikai megoldásokkal
14/04/2023 09:07
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Borúlátóan látja az Európai Bizottság és Magyarország viszonyát Zgut-Przybylska Edit magyar politológus. Az SME című szlovák lapnak adott interjúban előbbit figyelmezteti, ne elégedjen meg az Orbán-kormány látszatintézkedéseivel.
Rendkívül fontos lenne, hogy az Európai Bizottság ne elégedjen meg pusztán kozmetikai változtatásokkal Magyarországon, amelyek mellett a miniszterelnök fenntarthatja korrupt kliensrendszerét – ennek a véleményének ad hangot Zgut-Przybylska Edit magyar politológus, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója, az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi alelnöke, az SME című szlovák lapnak adott nyilatkozatában.
Arra a kérdésre azonban, hogy képes-e még az EU érdemi változtatást elérni, meglehetősen borúlátóan válaszol. Szerinte ez arra emlékeztet, ahogyan az unió a klímaváltozás kezelésében is késlekedett, és most már sokkal nehezebb javítani a helyzeten. Az a probléma – mondja -, hogy Orbán Viktor 2010 óta olyan struktúrát alakított ki, amely nem tűnik el csak úgy: a gazdaság fontos szektorai a kormányfő szűk köréhez tartoznak, és az egész olyan, mint egy árnyékállam, amellyel egy következő kormánynak is dolga lesz. Nagyon nehéznek ígérkezik az Orbán-rezsim informális hatalmának az áttörése – vélekedik. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió óta az európai intézmények ugyan határozottabbak lettek, és visszatartanak uniós pénzeket, de mindeddig nem léptek fel az ellen, hogy a rezsim jogi és politikai eszközökkel foglyul ejtette a magyar médiát, és így a kormány továbbra is érvényesítheti informális hatalmát.
Zgut-Przybylska az interjúban kifejti: az országban sokan látják ugyan, hogy visszaszorul a demokrácia, mégis támogatják Orbánt, mert hasznot húzhatnak lojalitásukból. Azt is kiemeli, hogy a kormány populista módon osztja újra a javakat: azokból a keresztény, házasságban élő, heteroszexuális, sokgyerekes párok jobban részesülnek ebben a végletesen polarizált társadalomban, és diszkrimináció éri a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, a homoszexuális vagy a házasság nélkül együtt élő párokat, illetve a gyermekteleneket. Ami számít az embereknek: kapok-e olcsó hitelt, adókönnyítést, olcsó lesz-e a gáz, megvéd-e a kormány a háború hatásaitól? Orbán fő üzenete, hogy az ellenzék meg akarja ölni a gyermekeidet, mindenkit az ukrajnai frontra akarna küldeni, és ez a felelemkeltés működik.
Arra a kérdésre, hogy miként sikerült hasonló tendenciákat megfordítani Csehországban, a magyar kutató azt válaszolja, hogy a Cseh Köztársaságban működőképes maradt a liberális demokrácia, m íg Magyarországon a legtöbb független intézményt megszállták. Még maradt némi függetlenség a helyi bíróságok szintjén, de minden mást – beleértve az Alkotmánybíróságot, a Kúriát, vagyis a legfelső bíróságot, a költségvetési és a médiaszabályozási testületet, Orbán híveivel töltöttek fel. A miniszterelnök üzleti szövetségesei egymás után szerezték meg a lapokat, tévé- és rádióállomásokat. Az Európai Bizottság mindezt jól látta, és már régen igénybe kellett volna vennie a rendelkezésére álló jogi és politikai eszközöket, de nem tette.
A riporter felveti azt is, segíteni fogja-e Orbánt, ha a következő szlovák választáson ismét Robert Ficót teszik meg kormányfőnek. Zgut-Przybylska Edit válasza szerint kettőjük között vannak közös pontok, így például a hagyományos családi értékek védelmezésének a leplébe burkolt LMBT-ellenesség, vagy éppen a Moszkvához fűződő jó viszonyra törekvés, úgymond a „békepártiság.” Ezzel legalábbis részben új életet lehelhetnek a visegrádi csoportba, amely most mély kómába süllyedt. De a gazdasági kormányzás kérdéseiben a két ország továbbra is eltérő stratégiát követ, hiszen Szlovákia az euróövezeten belül van.
Nyugaton kezdetekben sem nézték jó szemmel a kémbank magyar jelenlétét
Most lássunk még röviden némi aktuálpolitikát. A Politico amerikai hírportál európai kiadása, arról szóló beszámolójában, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból, emlékeztet arra: már 2019-ben, amikor a bank Moszkvából Budapestre tette át a székhelyét, nyugati fővárosokban megfogalmazódtak azok a félelmek, hogy a jelenlétet az orosz hírszerzési műveletek európai fedésére használhatják fel. Kitér a cikk arra is, hogy a magyar kormánynak a bank iránti elköteleződése növekvő feszültségforrás volt Budapest és Washington között. Az amerikai-magyar viszony az elmúlt hónapokban jelentős mértékben romlott Budapest és a Kreml folytatódó viszonya miatt, és a magyar kormányhoz kapcsolódó média célba vette David Pressman amerikai nagykövetet – emeli ki a Politico.
A hidegháború óta nem volt ilyen rossz a viszony
A bécsi Der Standard ugyanerről szóló cikke úgy fogalmaz, hogy a magyar-amerikai viszony a hidegháború óta most süllyedt a legmélyebb pontra, és ha az Orbán emberei által ellenőrzött médiát nézzük, akkor az a benyomásunk, hogy Magyarország szemében Oroszország szövetségesnek, a Nyugat és az Egyesült Államok pedig ellenségnek számít.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.04.14., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János