Amíg a Vatikán nem szigorított, addig a magyar katolikus egyház nem csinált semmit

A Gyerekasztalnál most azon dolgoznak egyebek mellett, hogy nálunk is megjelenjen egy olyan országjelentés, mint ami a nyugati országokban. Pető Attila azt mondta, teljesen biztos, hogy az egyházon belül kialakult egy seb a molesztálások miatt, és ők a Gyerekasztal Munkacsoporttal az antibiotikum vagy a Betadine ebben a történetben. De a seb az utógondozása és a kötözése is fontos. Egyúttal azt hangoztatta, hogy nem tekintik magukat orákulumnak nem akarják megmondani a katolikus egyháznak hogy mit csináljon a gyermekvédelem területén, de együtt akarnak dolgozni a szemlélet javításán. 

Magyarországon látva a katolikus egyház központi költségvetési támogatásait anyagi ok nem lehet a feltárás elmaradására és az országjelentés elkészítésére. Lengyelországban és Szlovákiában már voltak ilyen vizsgálatok -  mondja Urfi Péter. 

Hogy nálunk miért nincs, az egy összetett dolog, de nagy szükség lenne rá. Urfi Péter szerint ez egy fájdalmas, bonyolult dolog, amit elő kell készíteni. 

Példaként hozta, hogy Portugáliában az indította be a folyamatokat, hogy amikor arról beszéltek, hogy az egyházi személyek visszaélésével kapcsolatban tizenpár áldozat érintett, akkor maguk a hívők közössége mondta azt, hogy ez az esetszám kevésnek tűnik számukra és végül némi nyomásra a püspöki kar felállított egy vizsgálóbizottságot, így kiderült, hogy jóval többen vannak. Jelentkezett 500 áldozat, végül azt mondták, hogy a becsléseik szerint 5000 áldozat lehetett.

Szükség van az egész társadalom felé, a hatóságok felé, az egyház és a hívők felé is egy érzékenyítő munkára, ezt a munkát tudja a Gyerekasztal elkezdeni - mondta az újságíró.

Pető Attila, - aki korábbi áldozatként csatlakozott a gyerekasztalhoz - megértő a katolikus egyházzal, és némileg védi őket, mert úgy véli, az egyháznak nehéz szembenézni a hibáival. 

“Nem szabad elfelejteni, hogy egy olyan posztkommunista országban, mint Magyarország, ahhoz volt hozzászokva az egyház, hogy vegzálták. És még működnek ezek a rossz reflexek, félnek, hogy mi lesz egy ilyen vizsgálat eredménye” - fejtette ki.

Urfi Péter azt mondja, most a felismerés időszakában vagyunk. Most küzdenek az egyházon belül azzal, hogy felfogják, hogy nekik is jobb lesz, ha túl lesznek ezen. Pető Attila hozzáteszi: egyértelmű, hogy a Magyar Katolikus Egyháznak lenne a dolga elindítani egy ilyen vizsgálatot. 

Urfi megjegyzi, ha megnézzük az összes feltárást megelőzte a sajtóban megjelent botrányos, horrorisztikus esetek bemutatása. Mint mondta, van egy nagy tekintélyű vatikáni gyermekvédelmi szakember, Hans Zollner, aki azt mondja, sehol nem történt semmilyen változás a gyermekvédelemben, amíg nem volt a médiában belőle botrány.Pedig a tiszta lapra lenne társadalmi igény. A Publicus Intézet felmérése szerint 10-ből 8 ember úgy véli, hogy az egyházi visszaélések a nyilvánosságra tartoznak, és nem szabad az egyházon belül maradniuk. 

Pető Attila is azt tapasztalja, hogy van társadalmi igény ezek  feltárására és az egyházi elöljárók is többet nyilatkoznak, szólnak az áldozatokhoz, bocsánatot kérnek, sőt a püspöki kar elnöke a napokban nyilatkozatot. 

Bár itt érdemes megjegyezni, hogy Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ugyan nyilatkozatában együttérzését fejezte ki az áldozatok felé  püspök, de aztán hosszan írt az egyház elleni összehangolt támadásról.

Urfi Péter felidézte, hogy a papok szexuális visszaélésével kapcsolatos botrányok 2002-ben robbantak a Bostonban feltárt ügyekkel. Ám 2002-2019 között erről magyar egyházi vezető nem beszélt, ha tette, akkor inkább ne tette volna. Gyakorlatilag 20 évig nem foglalkoztak vele, ami Urfi Péter szerint elképesztő. Minden pápa, minden egyháztörténész és nyugati katolikus egyház vezető szerint az egyház történetének legnagyobb botránya volt, Magyarországon pedig hallgattak.

Pető Attila emlékeztet, hogy a mai katolikus elöljárók nagy része ebben az időben nőtt fel, amikor vegzálták az egyházat. És amikor ezzel kapcsolatban kérdéseket tesznek fel nekik, náluk beindul egy hárítás, bagatellizálás, és egy azonnali viszont támadás. 

2019-ben a Vatikánban volt egy nagy konferencia, ahová az összes elnök püspököt meghívták a világ minden tájáról és Ferenc pápa vezetésével beléjük sulykolták hogy az egyházon belüli szexuális visszaélések kérdése egy nagy probléma, amivel foglalkozni kell. Ez nem biztos, hogy átment a magyar püspököknek. De aztán jöttek kötelező intézkedések. 

Akkor indult Urfi cikksorozata, akkor jelent meg a Klubrádiónak sokat nyilatkozó Perintfalvi Ritának könyve a témában. És ott volt Pető Attila, aki névvel, arccal elsőként állt ki a világ elé, mint áldozat. Onnantól a magyar katolikus egyháznak is foglalkozni kellett ezzel. Nem tehették meg, hogy hallgatnak. Majd jött a kegyelmi ügy, mely az egész gyermekvédelmi kérdést nagyon a középpontba helyezte - magyarázta Urfi Péter. 

Urfi szerint a kegyelmi ügynek van egy olyan tanulsága, hogy azért, hogyha gyerekbántalmazásról van szó, akkor arra most már nem lehet legyinteni. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez csak a hülye liberális újságírók találják ki, hanem most már mindenki tudja, hogy a legmagasabb trónról is le lehet bucskázni, hogyha gyermekbántalmazási ügy van.

Aztán utána tavaly ősszel egymás után jöttek a kalocsai egyházmegyéből a botrányok, és a gyermekbántalmazási ügyek is, és akkor onnantól kezdve minden megváltozott. Elkezdtek akár csak közleményekben a katolikus püspökök nemcsak bocsánatot kérni, hanem gondolatokat megfogalmazni, empatikus mondatokat leírni ezekről az áldozatokról, gesztusokat tenni.

Pető Attila hozzáteszi, az, hogy a Gyerekasztal Munkacsoportban is benne ül a Pannonhalmi Főapát, az önmagában egy hatalmas nagy gesztus, vagy hogy elmegy egy kereskedelmi televízió reggeli adásában egy áldozattal beszélni erről a témáról, az is egy hatalmas gesztus.

Most már az van, hogy amikor Bábel Balázs érsek leült és adott egy hosszú interjút szinte csak ezekről a kényes ügyekről beszélt. De amikor bement a Veres András elnök-püspök az évértékelő beszélgetésre a közmédiába, akkor is a 40 perces interjúból 10 perc erről szólt. És 2024 elején egy évértékelő interjúban még teljesen elképzelhetetlen volt, hogy egyáltalán előkerüljön ilyen ügy.

Arról, hogy a 2019-et megelőző 20 évben kik és hogyan kezelték a felmerült visszaéléseket és milyen tudásuk lehetett a katolikus egyház magyar vezetőinek ezekről az ügyekről Urfi András azt mondta, ez nagyon személyfüggő volt. Ami azt jelenti, hogy mondjuk az ezredforduló környékéről is van már olyan ügy, ami részletesen van leírva. De például Pető Attila első panaszos bejelentése az őt ért sérelmekről nincs jegyzőkönyvezve.

Az említett részletesen leírt ügy pont egy olyan eset, mint ami a Spotlightban (A bostoni egyházi visszaélések felderítésében jelentős szerepet játszott a Boston Globe című újság tényfeltáró csapata, ami 2002-ben cikksorozatban tárta föl a bostoni katolikus közösségekben jelen lévő szexuális bántalmazási eseteket, és azt, hogy a bostoni érsekség hogyan próbálta eltussolni ezeket az eseteket. A nyomozásról készült 2015-ben a Spotlight – Egy nyomozás részletei című, több Oscar-díjjal jutalmazott film.) látható. Amikor a vidéki pap az iskolában az egyik gyereket veri, a másiknak meg belenyúl a bugyijába. És amikor kérlelik az emberek, a tanárok, hogy ezt ne csinálja, ő akkor is csinálja tovább, és nagy nehezen a püspök azt mondja, hogy na jó, akkor elrakom egy másik helyre, inkább csinálja ott, mert itt már nagy a felháborodás. 

Abszolút vannak ilyen dokumentált ügyek, hogy innen indultunk. Itt is az van, hogy amíg nem voltak botrányok, addig ez volt tapasztalható. 

2010 előtt le sem írták a bejelentett eseteket. A kemény vatikáni szigorítás 2019-től van, azóta már nem lehetett csak úgy egy papot áthelyezni valahová, aki visszaéléseket követett el, vagy nem lehetett nem felvenni a panaszokat. Ma már vannak bejelentő felületek, ahol panaszt lehet tenni, ha valaki úgy érzi, visszaélés történt vele. Ma már eljutott oda a katolikus egyház, hogy ha bejelentést tesz valaki, akkor azt nagyjából normálisan fogják kezelni és lesz következménye.

De azt is látni, hogy mikor még nem volt ilyen szigorú a vatikáni szabályozás, addig a magyar egyház nem nagyon csinált semmit, ahogy egyébként más országok egyházai sem - teszi hozzá Urfi Péter.

A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva meghallgathatják.