„Vásároljon
Tűréshatár

Aki megdöntötte Pavlov elméletét

8/05/2021 12:12

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Izgalmas pályát kellett bejárnia annak a tudósnak, aki a hipnózis kutatásával akart foglalkozni évtizedekkel ezelőtt. Ma már a rák kezelésében is alkalmazzák a módszert.

2021. május 03. Tűréshatár (2021. május 03., hétfő 19:00)
52:22
00:00
Műsorvezetők: Szunyogh Szabolcs Szerkesztők: Szunyogh Szabolcs

Noha a hipnózishoz hasonló módszert már az egyiptomi orvoslásban is használtak –amiről papirusz tekercsek tanúskodnak-, nem volt minden időben elfogadott. Egyébként még Hell Miksának is van köze a történethez, akit főként csillagászként ismerünk, de foglalkozott úgynevezett magnetikus gyógyítással is, ami másokat is új gyógymódok felfedezése felé irányított. A kutyakísérleteiről is híres Ivan Petrovics Pavlov úgy vélte, hogy a hipnózis egy alvásszerű állapot, ez az elmélet az egész világon elfogadott volt.

És egyszer jött Bányai Éva. A hatvanas években járunk, Magyarországon tiltották a hipnózis kutatását, ami már csak azért is izgalmas, mert a Szovjetunióban, például a leningrádi egyetemen lehetett tanulni. Bányai Éva nem hagyta ezt annyiban, és azóta sem enged, közben volt az ELTE tanszékvezetője, a Nemzetközi Hipnózistársaság elnöke, a hasonló európai szervezet vezetője, tehát igazán impozáns szakmai karriert futott be.

 
Bányai Éva
 

Nos, a pavlovi teória megdöntéséhez Amerikában kapott segítséget, de kiharcolta, hogy itthon is kutathassanak, bár nem olyan néven, hogy hipnóziskutatás. 24 alany vizsgálatakor azt az eredményt kapták, hogy 20-an a pavlovi, tankönyv szerinti leírás szerint viselkedtek, de 4-en nem. Ők nem, hogy  alváshoz hasonló érzésről számoltak volna be, hanem egyenesen aktivizálódtak. Bányai Éva egyre több ötletet kapott. Például látott egy dokumentumfilmet a vietnami háború egy csatájáról, amelyben az operatőr közelről mutatta egy ölni készülő katona arcát, aki biztos, hogy nem aludt, de az arc emlékeztette a kutatót a hipnotizált emberek arcára. Egyre erősebben akarta bizonyítani, hogy nem Pavlovnak van igaza, mert létezik az úgynevezett aktív éber hipnózis.

Mire lehet rávenni az embert hipnózisban?

A kutatások szerint az emberek 10 százaléka fogékony a hipnózisra, 10 százaléka nem, a 80 százaléka pedig átlagosan, közepesen. Ám a legfogékonyabbakat sem illik médiumnak nevezni, a hipnotizőr pedig nem parancsokat ad. Együttműködik, segít beindítani egy folyamatot. Olyasmire senkit sem lehet rávenni hipnózisban sem, ami a morális elveivel ellenkezik. Emlékezetes egy kísérlet a múlt század elejéről, amikor a hölgyek még jellemzően hosszú szoknyában jártak, mert az volt az erkölcsös. Fiatal nőket próbáltak rávenni hipnózisban, hogy kezdjék felemelni a szoknyájukat. Egy kicsit ez ment is, de egy idő után, amikor már illetlen lett volna, a nők sikítva elrohantak. Tehát az olyan ötlet, amit mondjuk filmekben látni, hogy valakit hipnotizálva vesznek rá gyilkolásra, a valóságban nem működik. Csak olyan embert lehetne rávenni, hogy öljön, aki azt egyébként is megtenné, mindenféle befolyásolás nélkül.

A szombathelyi kórházban 1,1 milliárd forint értékű fejles
 
PET CT
 MTI/Varga György
 

A rák gyógyításában is segít

Bányai Éva az utóbbi években a hipnózis onkológiai alkalmazásával is foglalkozik. Ő maga is rákos volt, és a Tűréshatárban elmondta, hogy sokat segített neki az önszuggesztió. Azóta az Országos Onkológiai Intézetben és két vidéki onkológiai centrumban is végeztek kísérleteket. Az eredmények azt mutatják, hogy hipnózissal egyértelmű biológiai hatásokat lehet elérni. Egészen konkrétan: növelhető a természetes ölősejtek aktivitása. Már a jelenség biológiai hatásmechanizmusa is ismert, arról van szó, hogy az agyból szinte közvetlen út vezet a mellékvese kéreghez – legalábbis nem túl bonyolult-, ami pedig hat az immunrendszer működésére. A professzor asszony tehát azon dolgozik, hogy kiderítse,  testi betegségek gyógyításában milyen szerepe lehet, illetve van a szuggesztiónak. Az már rég ismert, hogy például szorongásos betegségek esetében kiválóan alkalmazható.

Ám azt is elmondta a műsorban, hogy az orvosoknak, ápolóknak is oda kellene figyelniük, hogy pozitívan kommunikáljanak. Egy információt lehet így is közölni, meg lehet úgy is, hogy: Ajjaj! A betegnek ez ég és föld! Egyszóval, illenék tartózkodni az olyan jelek leadásától, még ha azok önkéntelenül is jönnek, amelyek azt sugallják, hogy a beteg menthetetlen – tanácsolja Bányai Éva.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.

Tűréshatár
2021. 05.03. 19:00
Műsorvezető: Szunyogh Szabolcs