A vétójog marad, továbbra is egyetértés kell az EU-ban
28/05/2021 08:00
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Finisben a helyreállítási alap ratifikációja a tagállamoknál, ezt követően az Európai Bizottság hagyja jóvá az egyes tagállamok által benyújtott felhasználási terveket – írja a Les Echos. A Süddeutsche Zeitung arról cikkez, hogy bár a jövőben elképzelhető a többségi döntéshozatal az EU-ban, ma még szükség van a vétó lehetőségére.
Immár karnyújtásnyira van a pénz, végéhez közeledik az európai helyreállítási terv ratifikációs folyamata – írja a párizsi Les Echos. Arról az összesen 750 milliárd eurós keretről van szó, amelyről tavaly decemberben döntöttek az EU-országok csúcsvezetői, annak érdekében, hogy pénzügyi ösztönzéssel segítsék a világjárvány miatt kényszerűségből elrendelt korlátozások negatív gazdasági következményeinek a leküzdését. A forrást az Európai Bizottság a nemzetközi pénzpiacon felvehető kölcsön révén teremti elő – majd a támogatás egy részét szintén hitelként adja tovább a tagállamoknak –, de mindezt csak akkor teheti meg, ha már nem csupán az uniós intézményekben, hanem a tagállamokban is megtörténik a megállapodáscsomag hivatalos megerősítése, ami a legtöbb ország esetében a parlamenti ratifikációt jelenti. A Les Echos szerint annak alapján, amiyen jól halad ez a ratifikációs folyamat, a brüsszeli testület hamarosan kopogtathat a pénzpiacon, és június végén már meg is kezdődhet az uniós támogatások folyósítása a tagállamoknak.
Azok a parlamentek, amelyek eddig húzták az időt, akár az Európai Unió iránti bizalmatlanságból, akár belpolitikai okokból, az elmúlt napokban felgyorsították a tempót – olvasható a francia lap áttekintésében. Eszerint Lengyelországban, ahol a kormánykoalíció egyik kisebb tagja elzárkózott a közös európai hitelfelvétel jóváhagyásától, úgy kerülték meg ezt az akadályt, hogy a kormánytöbbség az alsóházban a baloldali ellenzék támogató voksait vette igénybe. Finnországban a vonakodókat azzal bírták jobb belátásra, hogy külön kikötötték: ezt a módszert most kivételesen alkalmazzák, nem lesz belőle precedens. Hollandiában az elhúzódó politikai bénultság okozott késlekedést, de végül ott is megtörtént a ratifikálás, miután Romániában és Magyarországon szintén zöld fényt kapott a projekt. (Zárójelben jegyzem meg: a jelenlegi magyar kormány ettől függetlenül a dolgok pillanatnyi állása szerint nem kívánja igénybe venni az uniós támogatás hitelből folyósított részét, csak a vissza nem térítendő támogatást.) Visszatérve a Les Echos helyzetismertetéséhez, Ausztriában szintén sínre került az ügy. Összességében a megerősítési folyamat az eredeti ütemtervnél egy hónappal előrébb tart. Az első kifizetéseket azonban meg kell előznie annak, hogy az Európai Bizottság hagyja jóvá az egyes tagállamok által benyújtott felhasználási terveket.
![](/data/5550389306_7d3dfd4f48_b.jpg)
Az EU-ban továbbra is a teljes egyetértés szükséges
Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter interjút adott a müncheni Süddeutsche Zeitungnak, és abban úgy vélekedett: még nem érett meg az idő arra, hogy az Európai Unión belül áttérjenek a többségi döntéshozatalra a teljes egyetértés megkövetelése helyett, vagyis hogy kiiktassák a tagállamok vétójogát a külügyi állásfoglalások tekintetében. A lap kifejezetten annak kapcsán kérdezett rá erre, hogy a minap magyar vétó miatt hiúsult meg a gázai harcokkal kapcsolatos közös uniós álláspont elfogadása. Armin Laschet, a német Kereszténydemokrata Unió elnöke – aki egyben a szeptemberi Bundestag-választásra a párt kancellárjelöltje is – ennek nyomán felvetette a többségi döntéshozatalra való áttérést. A cseh diplomácia irányítója ezt a jövőre nézve ugyan elképzelhetőnek tartja, de szerinte a nemzetállamok ma még nem engedik ki a kezükből a vétójogot. A többiekétől eltérő véleménye egyébként nem csak Magyarországnak lehet adott esetben – jegyezte meg Kulhánek.
Az interjú legnagyobb része ugyanakkor arról szól, hogy – miután Prága súlyos konfliktusba keveredett Moszkvával – Csehország szükségesnek tartja az EU és a NATO egységét Oroszországgal szemben. Csak a közös fellépéssel lehet megakadályozni a Kreml „oszd meg és uralkodj” stratégiájának az érvényesülését – mondta Kulhánek.
A szlovák kormány is bajban az orosz vakcinával
Ismét fellángolt a vita Szlovákiában a Szputnyik V vakcina körül – írja a bécsi Der Standard. Most, hogy három hónappal a vitatott beszerzés után a pozsonyi kabinet zöld fényt adott a koronavírus elleni orosz oltóanyag alkalmazásának, a kormányzat soraiból is érkeznek bírálatok. Magyarország után Szlovákia a második EU-ország, ahol Szputnyikkal is oltanak. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszternek legkésőbb június hetedikéig meg kell teremtenie az előfeltételeit a jelenleg rendelkezésre álló 200 ezer adag beadásának. Ez azonban a Der Standard beszámolója szerint nem jelenti azt, hogy a négypárti kormányon belül egyetértés alakult volna ki a kérdésben. Az az elhatározás, hogy Szlovákia vásárol 2 millió orosz vakcinát, Igor Matovičnak a miniszterelnöki székébe került, bár pénzügyminiszterként benn maradt a kormányban – emlékeztet a lap. Az oltást most, miután az idő sürget, a leszállított 200 ezer dózis szavatossága a nyáron lejár, a kormányon belül szótöbbséggel meghozott döntés értelmében nem csupán az európai szakhatóság engedélye nélkül, hanem a szlovák gyógyszerfelügyelet fenntartásai ellenére is megkezdik. A Der Standard szerint ez Matovič – valamint Moszkva – számára megkésett győzelemként könyvelhető el. Lengvarský miniszter ugyanakkor, miután rákérdeztek, elismerte, hogy ő történetesen nem Szputnyikkal oltatja be magát.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.05.28., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János