A trópusi Trump a brazil legfelső bíróság döntésére vár
26/08/2025 07:46
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Jair Bolsonaróról tavaly februárban megpróbált Argentínába szökni, és ott politikai menedékjogot kérni. Az exelnök most a brazil legfelső bíróság döntésére vár állítólagos puccskísérlete ügyében, és most ezzel az újabb ponttal, az igazságszolgáltatás akadályozásának a kísérletével egészül ki a vélelmezett bűnlajstroma – számolt be róla az az NPR amerikai közszolgálati rádió.
Holnap Chisinauba látogat Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök, hogy egy hónappal a szeptember 28-ra kitűzött moldovai parlamenti választások előtt a helyi vezetőkkel együtt ünnepeljék meg az ország függetlenségi napját.
A brüsszeli Politico szerint ezzel üzenni kívánnak a választásokat befolyásolni próbáló Moszkvának, kiállnak Moldova biztonsága, szuverenitása és európai irányzata mellett. A portál megszólaltatja Stanislav Secrierut, a moldovai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki felhívja a figyelmet arra, hogy Oroszország a szerte Európában élő moldovaiak körében is igyekszik félrevezető információk, álhírek terjesztésével növelni saját befolyását. Mint a Politico megjegyzi, a végeredményben Maia Sandu liberális államfő újraválasztását eredményező tavalyi moldovai elnökválasztást is orosz befolyásolásról szóló állítások zavarták meg. Moszkva szintén célba vette az elnökválasztással párhuzamosan megtartott népszavazást, amely szűk többséggel ugyan, de az EU-hoz való csatlakozás szándékának a lakossági megerősítésével zárult. Sandu júliusban úgy nyilatkozott, hogy a szeptemberi parlamenti választáson példátlan mértékű orosz beavatkozási kísérlet várható, és hogy az Orosz Föderáció ősztől ellenőrzése alá akarja vonni Moldovát.
A Politico értesülése szerint az EU arra készül, hogy a jövő hónap elején megkezdje a moldovai csatlakozási tárgyalások első témacsoportját, úgynevezett klaszterét, ami jogi értelemben kulcsfontosságú lépés az ország uniós tagsága felé vezető úton. Egy ilyen lépés – írja a portál – jelzésértékű lehetne az EU-párti moldovaiaknak, ám azzal a kockázattal is jár, hogy haragra gerjesztené Ukrajnát, hiszen Kijev csatlakozási folyamatát Magyarország elakasztotta. A két ország csatlakozási ügye a zöld jelzést a politikai szándékok szintjén megadó 2023-as uniós tanácsi állásfoglalás óta eddig párhuzamosan alakult.
Csatlakozni fog-e Ukrajna az EU-hoz?
És milyen biztonsági garanciát kínál a tagság? A Bloomberg szerint Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai háború befejezése érdekében kifejtett legutóbbi erőfeszítései előtérbe helyezik Kijev uniós tagságának a kérdését. Az amerikai pénzügyi hírügynökség úgy véli, hogy a távolabbi jövőre nézve Ukrajna számára az egyik fajta lehetséges biztonsági garanciát az orosz területrablás veszélyével szemben az jelenthetné, ha kiterjesztenék az országra az Európai Unió kölcsönös védelmi záradékának az érvényét.
Itt elkerülhetetlen némi jogászkodás. A Bloomberg cikkéhez kapcsolódó link ismerteti ennek a viszonylag ritkán emlegetett klauzulának a tartalmát. Eszerint az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének a 7. bekezdése kimondja, hogy ha egy tagállam fegyveres agresszió áldozatává válik a saját területén, a többi tagállamnak kötelessége segítséget és támogatást nyújtani minden rendelkezésre álló eszközzel, és – ez nagyon fontos - összhangban az ENSZ-Alapokmány 51. cikkével. Ez utóbbi nemzetközi jogi előírás rögzíti az ENSZ-tagállamok egyéni és kollektív önvédelmi jogát fegyveres támadás esetén, amíg a Biztonsági Tanács meg nem teszi a szükséges intézkedéseket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására. Ez a cikk az emberi élet kioltásával járó erőszak alkalmazásának a jogát is jelenti. A kölcsönös védelmi záradék tehát minden EU-tag kötelességévé teszi a segítségnyújtást, miközben azonban nem érinti egyes tagállamok semlegességét, és nem mond ellent a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeknek sem, ami azért fontos, mert az EU- és a NATO-tagállamok listája nagy mértékben fedi egymást. Az ENSZ-Alapokmány 51. cikkére való utalás ugyanakkor világossá teszi, hogy abban az esetben, ha egy konfliktus ügyében a világszervezet Biztonsági Tanácsa tesz lépéseket, akkor az már mintegy a felelősség átvételét is jelenti a BT-ben domináns szerepet betöltő nagyhatalmak – pontosabban az állandó tagok – részéről. Itt érdemes megjegyezni azt, hogy az oroszok az állandó BT-tagokat, köztük önmagukat és Kínát is szeretnék elfogadtatni az ukrán biztonsági garanciák szavatolóiként. A helyzet tehát úgy áll, hogy az uniós védelmi záradék csak addig játszhat szerepet, amíg a Biztonsági Tanács nem tesz lépéseket. Mindez persze ma még puszta hipotézis, mert egyelőre senki senkivel semmilyen biztonsági garanciastruktúrában nem állapodott meg.
A trópusi Trump a brazil legfelső bíróság döntésére vár
Végül vessünk egy pillantást Brazíliára, ahol – miközben lassan közeledik a tavasz – újabb fejlemények vannak Jair Bolsonaro volt államfő, a trópusi Trump ügyében. Mint az AP hírügynökség alapján az NPR amerikai közszolgálati rádió jelenti, Bolsonaróról telefonüzenetek alapján kitudódott, hogy tavaly februárban megpróbált Argentínába szökni, és ott politikai menedékjogot kérni. Az exelnök most a brazil legfelső bíróság döntésére vár állítólagos puccskísérlete ügyében, és most ezzel az újabb ponttal, az igazságszolgáltatás akadályozásának a kísérletével egészül ki a vélelmezett bűnlajstroma. Bolsonaro az Argentínába menekülés kísérletétől időben nem messze két éjszakát eltöltött a brasíliai magyar nagykövetségen is, ami szintén olyan spekulációkat váltott ki, hogy talán az igazságszolgáltatás elkerülése lehetett a célja.
A lapszemléta fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.08.06., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János