"A tőkepiacok már beárazták a Tisza győzelmét, de talán túl optimisták" – Interjú Mateusz Urbannal, az Oxford Economics kutatójával

Csernyánszky Judit: A jelentésben szó van a magyarországi választások kimenetelére vonatkozó esélyekről is, s ezért elsőként az érdekel, milyen közvélemény-kutatásra alapozta megállapításait, amikor azt állította, hogy ugyan a legnagyobb ellenzéki párt győzelme valószínűsíthető, Orbán győzelmének is ad 30 százalékos esélyt a jelen pillanatban?

Mateusz Urban: Gazdasági elemzőközpontként természetesen nem végzünk saját közvélemény-kutatást, hanem a megjelenő felmérések alapján igyekszünk átlagot vonni. Tehát ez alapján nem mondom, hogy 50-50 százalék az esélye a két nagy pártnak, de azt sem mondom, hogy ne lenne 10 százaléknál nagyobb esélye Orbánnak a győzelemre.

Cs. J.: Tehát van Ön szerint némi bizonytalanság abban, hogy könnyűszerrel megnyerhető a választás? Közben nyilván zajlik egy kommunikációs harc is.

M. U.: Bizonyos fokú bizonytalanságot érzek, különösen abban, ahogy Orbán magát béketeremtőként pozícionálja, amit egyébként sokan elhisznek neki. A nemzetközi politika porondján előkelő helyet foglal el a kormányfő, noha azt is gondolom, hogy túlértékeli a saját súlyát és szerepét. Mindenesetre a bizonytalanok aránya még mindig magas, jóval 10 százalék felett van, úgyhogy még őket valakinek meg kell győznie. Akik a pénztárcájuk alapján szavaznak, azok szerintem biztosan tudják, hova húzzák be az x-et. Viszont, akiket nem érdekel a politika, azok számára még valami nagyot fel kell mutatni.

Cs. J.: Elméletileg még a választások előtt idelátogat az amerikai alelnök, J. D. Vance. Ő változtathat az álláson?

M. U.: Igen. Noha nem hiszem, hogy túl nagy hatása lesz, de attól még látható változást hozhat. Ugyan nem lesz olyan jelentősége, mintha Orbánt a Fehér Házban fogadta volna Trump, mint ahogy ezt megtette a lengyel elnökkel, Karol Nawrockival a választás előtt. És az is nyilvánvaló, hogy az oktatásban vagy az egészségügyben bejelentendő változásnak nagyobb hatása lenne a választási eredményre, mint amilyen egy külpolitikai eseménynek van.

Cs. J.: Térjünk rá az ön szakterületére, a tanulmány szerint az idén 1,4 százalékos GDP-növekedés sem kizárt, viszont számos kihívással kell szembenéznie a győztes pártnak. Mit emelne ki?

M. U.: A legnagyobb kihívás: kihozni a gazdaságot a három éve tartó stagnálásból. A befektetések mértéke 25 százaékkal esett vissza 2022 óta. Ez részben betudható az uniós pénzek befagyasztásának, részben a közpénzek aránytalan felhasználásának, többek között a szociális juttatások elszabadulásának, ezek mellett pedig az adósságtörlesztések is sokba kerülnek. Ugyan határt szabhatott volna a szociális juttatásoknak a kormány, de akkor maga ellen dolgozott volna. Persze reménykedett abban, hogy a Kínával megvalósuló befektetések majd megteremtik ennek a költekezésnek a kompenzációját.

Cs. J.: Viszont az elektromos autók piaca és ezzel az akkumulátorgyártás is megtorpant, nem hozta az iparág a várt növekedést.

M. U.: Nem következett be a remélt pozitív gazdasági hatása. Ugyanakkor azt is tisztán kell látni, hogy óriási hiba a gazdasági növekedést kizárólag egy szektorra, jelen esetben az elektromos autógyártásra építeni. Az uniós pénzekből pedig sokkal diverzifikáltabb növekedési programot lehetett volna megteremteni.

Cs. J.: Milyen diverzifikációt látna ideálisnak hazánk számára? Amennyiben erre rálátása van és amit mondjuk első látásra meg lehetne valósítani vagy legalább tervezni?

M. U.: A diverzifikált gazdaságpolitikához - első látásra - energia diverzifikációs hátteret kellene teremteni. Az orosz energiáról való leválás önmagában energiapolitikai biztonságot is teremtene Magyarország számára.  Ezzel együtt pedig megindulna az energiadiverzifikáció, ami húzná magával a többi szektor sokrétű, sokirányú átalakulását is. Kezdve a sokirányú befektetésekkel (például FDI, vagyis külföldi közvetlen befektetések), amelyek a gazdaságnak általában véve nagy lökést adnak. Az oktatásba való befektetés köztudottan minden gazdaság számára kedvező helyzetet teremt, amelyet követhet a startupok piacának a beindulása. Mint ahogy ez a cseheknél is történt az orosz energiáról való leválás eredményeként. Az átalakítás során nagyon fontos lenne új ötletekkel, a magyar szürkeállománnyal ösztönzőleg hatni a vállalkozásokra és kaput nyitni a mesterséges intelligenciához kötődő befektetések számára.

Cs. J.: Az akkumulátorgyártás önmagában eleve nem kínál fejlődési dinamikát?

M. U.: Lehet akár az is jó alap a további fejlesztésekhez és befektetésekhez úgy, hogy sokkal szélesebb ökoszisztémát kell köréje építeni. Ahogy tették ezt a csehek a saját komplex autóiparuk megteremtésével.

Cs. J.: Ami nem megy egyik napról a másikra, hosszú évek kellenek a sikeres átálláshoz.

M. U.: Nyilvánvalóan mindehhez egy parlamenti ciklus sem elég, csak az energiadiverzifikációhoz kell legalább ennyi idő. Viszont az oktatás fejlesztése jó alapot teremtene és teret nyitna a sokirányú befektetési környezet létrehozásához, amelyet kiegészítenének a felszabadítandó uniós pénzek nyomán újra növekedésnek induló szektorok. Ráférne az országra némi infrastrukturális fejlesztés, a közlekedés, a logisztikai hálózat megújítása, amire az utóbbi időben nem nagyon láttunk példát. 

Cs. J.: Ezen a ponton visszaemlékszem az orbáni periódus kezdeteire, amikor úton-útfélen azt hallottuk, hogy unortodox gazdaágpolitikába kezd a kormány. Az elmúlt 15 év unortodoxiája a jelek szerint nem hozta meg a várt eredményt?

M. U.: Azért a 2008-as gazdasági válság utáni időszakban, amely az európai gazdaságot is a padlóra küldte, elég sokáig úgy tűnt, hogy működik az unortodox gazdaságpolitika . Az ’orbanomics’, ahogy egyesek ezt elnevezték, sikereket hozott, mert Magyarország kezdett felzárkózni.

Cs. J.: De azért ez a világban is beindult gazdasági növekedésnek volt köszönhető!

M. U.: Igen, egészen a pandémiáig azt lehet mondani, hogy ez a modell viszonylag jól működött. Aztán először az autóipar gyengült meg, az oroszok háborúja miatt pedig az energiaszektor sérült drámaian, vele együtt a vasipar, a vegyipar, mindazok az iparágak, amelyek energiaigényesek. S mindezek – tetézve az iráni háborúval – tovább sújtják a külföldi befektetéseket, feltehetőn az eddigi súlyos, 25 százalékos visszaesést még további, még mélyebb követi, hacsak nincs ipari szerkezetváltás a magyar gazdaságban.

Cs. J.: Tanulmányuk szerint a megszorítások elkerülhetetlenek lesznek a gazdaság talpraállításához.

M. U.: Igen. Bármilyen reformot, amelynek igazán mélyrehatónak kell lennie, egyelőre a bizonytalanság lengi körül, mert nem tudjuk, hogy a Magyar-féle győzelem mennyire lesz erős. Egyszerű többsége lesz-e? Erős lesz-e olyannyira, hogy alkotmányozó többséget képezzen? Nagyon jól tudjuk, hogy a Fidesz visszaélt a kétharmados többséggel, úgyhogy arra lehet számítani, hogy az általa működtetett intézmények blokkolni fogják a reformokat.

Cs. J.: Mint ahogy teszi ezt Lengyelországban az elnök, vétójogával élve?

M. U.: Pontosan. Ha nincs meg az ellenkező oldalon álló két fél közti jóakarat, jószándék az ország előrejutása érdekében, akkor előállhat a lengyelhez hasonló helyzet, habár mi jópár év előnyben vagyunk önökhöz képest. Nem vagyok teljesen tisztában a magyar alkotmányozás folyamatával, vagy az Alkotmánybíróság lehetőségeivel, de az biztos, hogy a Fidesz-intézményeket át kell alakítani ahhoz, hogy bármiféle reform elindulhasson.

Cs. J.: Azt is írja, hogy egy Magyar-féle győzelem önmagában beindíthatja a növekedést, a bizalom erősödése miatt.  Megerősödhet a nemzeti valuta is?

M. U.: Úgy látom, a piacok már beárazták a Magyar-féle győzelmet, lásd a kötvény-, a részvénypiacot és a kamatlábat. Ne felejtsük, óriási hiteltörlesztési kötelezettsége van a kormánynak a deficit mellett. A régiós adatokhoz képest is azt látom, talán túl is becsülik a lehetséges változás jelentette következményeket. Még az iráni háború előtt kezdtem el írni a magyarországi helyzetelemzést, a konfliktus aztán az energiaárakban jelentős változást hozott, és ennek ismeretében most úgy látom, hogy túl optimisták a befektetők. Az orbáni kockázat, hogy hatalomban marad, egyelőre nem kicsi. De még ha Magyar győzne is, aminek ebben a pillanatban elég nagy az esélye, nem biztos, hogy energiapolitikája, uniós politikája olyan irányban változik meg, amely már esetleg rövid távon is látványos eredményeket hozna.

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az interjú meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)