A skót szoknya álma - Szénási Sándor jegyzete
28/03/2023 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A férfi 2016-ban a parlament új tagjaként pakisztáni arany sújtásos sherwani-ban, magas nyakú, hosszú kabátszerűségben, viszont skót szoknyában esküdött fel a királynő hűségére, egyébként urdu nyelven.
szikora
„A Birodalom visszavág” – ez a laposka mondás jutott eszébe egy skót emberi jogi ügyvédnek azután, hogy Skócia új miniszterelnökének a pakisztáni származású Humza Yousaf-ot választották meg. A férfi – ahogy azt a CNN felidézi – 2016-ban a parlament új tagjaként pakisztáni arany sújtásos sherwani-ban, magas nyakú, hosszú kabátszerűségben, viszont skót szoknyában esküdött fel a királynő hűségére, egyébként urdu nyelven. Amit rajta kívül persze senki sem értett, de ez egyetlen skótot sem zavart. Nem feltételezték, hogy a brit imperializmust megtorlandó Yousaf valami rontást visz rájuk.
Egy tengerrel odébb az ír miniszterelnököt Leo Varadkar-nak hívják. Ő indiai gyökerekkel rendelkezik, éppúgy, mint a brit kormányfő, Rishi Sunak.
Yousaf szülei a 6o-as években kerültek Nagy-Britanniába azt követően, hogy a Kenyában született mama családját a helyi fekete közösség részéről rasszista támadások érték, a nagymamáját majdnem agyonverték egy baltával. Ezt persze nem azért írja meg a CNN, hogy relativizálja a fehér fajvédelmet, hanem mert igaz, és – tegyük hozzá – az is az, hogy a Black Lives Matter igazsága mellett majdnem elsikkadt az amerikai ázsiaiakkal szembeni amerikai fekete rasszizmus ténye. A dolgok sajnos körbeérnek.
Mondhatni, hab a tortán, hogy a skót parlament legfőbb ellenzéki vezére, Anas Sarwar is pakisztáni, és persze ő is az Egyesült Királyságban született, mint Sunak, a szintén indiai gyökerű brit belügyminiszter Suella Braverman, valamint HumzaYousaf, és Sadiq Khan, London főpolgármestere, aki detto pakisztáni eredetű.
„Yousaf történelmet írt” – nyilatkozta most a British Future think tank igazgatója, akit Sunder Katwala-nak hívnak, és miért ne hívhatnák annak, hiszen az ír mellett indiai gyökerei is vannak.
Pakisztán persze boldog, ahogy Sunak esetében India is az volt, annyira, hogy a médiában sokszor nemcsak úgy aposztrofálják Yousaf-ot, mint a mi kutyánk kölykét, hanem mint pakisztáni hazafit, aki az anyaföld érdekeit érvényesíti majd a whisky áztatta skót fenyéren, ahol az erikafélékhez tartozó csarabok virágoznak vadul. Yousaf ezen persze mosolyog. A nacionalizmusnak nehéz elmagyarázni a többféle identitást, amihez ironikus módon most a skót nacionalizmus is társul, hiszen a lojalitás ahhoz a szerephez, amit ez a férfiú elfogadott, azt diktálja, hogy Yousaf vezesse ki Skóciát az Egyesült Királyságból.
És nem lehet túlértékelni a nacionalizmussal az említett módon bőven megvert skót vagy – más pakisztániak, indiaiak esetében – a tágabb brit közélet befogadókészségét sem. Ennek persze nagyon is köze van az egykori impériummal kapcsolatos érzelmekhez: az elfogadás a néhai birodalom területéről érkezők iránt mindig is nagyobb és természetesebb volt, mint mondjuk a Kelet-Európából jöttekkel szemben, akiket gyakran nem szerettek. De a dolgok persze valóban körbeérnek, a közösségi médiában a szélsőjobb is újra bemutatkozott, és képzelhetjük, miket okádtak a felületekre Yousaf-ról.
Mindezeket figyelembe véve, valamiféle félig kifordított formában mégis csak értelmezhető az az elcsépelt mondat, hogy a „Birodalom visszavág”. Ahogy ezt már idéztük, erre egy skót emberi jogi ügyvéd ragadtatta magát. Az ő neve egyébként Jelina Berlow-Rahman, és bangladesi születésű.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2023. március 28-ai adásában hangzott el.