A Samsung máshol is veszélyeztet, közben pedig le is maradt a technológiai versenyben
24/02/2026 16:59
| Szerző: Klubrádió/Pacsmag Eszter Diána
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
A Samsung gyáraival nemcsak Magyarországon vannak problémák, több ázsiai országban is hasonlóan figyelmen kívül hagyták a dolgozókat vagy a környezetet érő veszélyeket. A vállalat bűneit érdemes tágabb kontextusba helyezni: míg dél-koreai társaival együtt éveken át dominálták a piacot, az utóbbi években az olcsóbb, hozzáférhetőbb és potenciálisan kevesebb szennyezéssel járó technológiára építő kínai gyártók lekörözték őket.
A Samsung nemcsak Magyarországon szennyez vagy épp veszélyezteti a dolgozóit
Egy dél-koreai oknyomozó portál korábban lehozta, hogy egy vietnámi Samsung-gyárban évtizedek óta dolgozó ellenőr évek óta kongatta a vészharangot, többször jelezte, hogy a gyárban nem működik megfelelően a levegőszűrés, azonban szőnyeg alá söpörték az esetet.
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja szerint ez nem egyedi eset a vállalatnál.
Azt tudni kell, hogy a Samsung állam az államban, ez ma már jól látszik. Számos olyan gazdaság és politikai összefonódás van Koreában, ami erősíti a Samsung pozícióját. Ezért is viselkedik adott esetben úgy Gödön, minthogyha Koreában lenne – mondta Székely.
Azt is tudjuk egyébként, hogy számos megbetegedés volt már Ázsiában – ezek persze nem feltétlenül akkumulátorgyárakban történtek, hiszen – a Samsung itt fontos szereplő az elektronikai ipar területén. Számos megbetegedésről tudunk, mind a partnerszervezeteinktől, mind a nyilvánosságban megjelent információkból, akár Dél-Koreában, akár Vietnámban, ahol a munkavállalók hosszabb munkavégzés követően, jóval munkavégzés kezdetét követően megbetegedtek, például valamilyen leukémiás vagy rákos megbetegedést diagnosztizáltak náluk, és ez visszavezethető a Samsung munkavédelmi hiányosságaira, illetve arra, hogy a dolgozókat nem kellő mértékben tájékoztatták arról, hogy mivel is dolgoznak. Az a probléma, hogy mindez nagyon nehezen bizonyítható – magyarázta a szakszervezeti vezető, aki hozzátette, volt azért pozitív példa.
Nagy siker volt, mind Dél-Koreában, mind pedig Vietnámban, amikor egy-két munkavállaló peres úton tudott kártérítést kipréselni a vállalatból, aminek viszont az az érdekessége, hogy a Samsung nem ismerte el a felelősségét, de a kártérítést az ítélet alapján megtérítette – tette hozzá Székely.
Lemaradtak a dél-koreai gyártók a versenyben
Nem csak itthon döcög a dél-koreai akkumulátorgyárak szekere, amelyek hegemóniája évekig tartott, az utóbbi öt évben azonban éles versenyhelyzetbe kerültek – mondta a Klubrádiónak Éltető Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.
A dél-koreai vállalatok az utóbbi években háttérbe szorultak a kínai cégekkel szemben a világpiacon. Jelenleg közel 40 százalékkal a kínai CATL vezet a világpiacon az akkumulátorgyártásban, utána következik 16 százalékkal a BYD, és csak ezután jönnek a dél-koreai cégek, vagyis az LG, az SK és a Samsung, összesen körülbelül 15 százalékkal – hívta fel a figyelmet Éltető.
Az éles verseny mögött az akkumulátortechnológia gyors fejlődése, változása áll: az utóbbi években a világ nagy része átállt a főként Kínában előállított lítium-vas-foszfát, vagyis LFP-akkumulátorokra, amelyek gyártása kevésbé körülményes a korábban domináns, a dél-koreai előállított NMC (nikkel-mangán-kobalt) alapúnál.
NMC- vs. LFP-technológia és a környezeti hatások
A nikkel-mangán-kobalt hátránya az, hogy környezetvédelmi szempontból több aggály merül fel az előállítása során. Egyrészt a bányászata során több helyen is környevetkárosítás, környezetpusztítás kapcsolódik hozzá – hívta fel a figyelmet Simon Gergely vegyianyag-szakértő, a Greenpeace munkatársa. A szervezet riportot is közzétett arról, hogy az indonéz nikkelbányák milyen jelentős szennyezést okoztak védett, természetvédelmi tengeri területeken.
Más, az akkumulátorgyártáshoz használt fémek esetében tudjuk, hogy például Kongóban, válságövezetekben bányásszák ezeket, ahol a tevékenységhez környezetkárosítás és emberi jogsértések is kapcsolódnak a kitermeléshez. Illetve magának, a katód anyagának a létrehozása során sokszor van kiporzás, a nikkel és a kobalt por belélegezve rákkeltő. Ez ugye ismert, hogy Gödön is terhelte a dolgozókat, de más gyáraknál, akkumulátorfeldolgozóknál, hulladékfeldolgozóknál is problémát jelentett – mutatott rá a szakértő. Ugyanígy, a katódanyag létrehozásakor kerül képbe az itthon szintén ismertté vált NMP nevű oldószer, amelyet magzatkárosítóként soroltak be. Rendszeres az NMP-kibocsátás az üzemek környékén. Ez az egyik leginkább problémás anyag az akkumulátorgyártásban – hívta fel a figyelmet Simon.
Közben a vas és a foszfát bányászása olcsóbb és jobban rendelkezésre állnak. Ráadásul, a lítium-vas-foszfát esetén sokkal jobb lehetőség van arra, hogy vízbázisú oldószerrel hozzák létre a katódot, vagyis egyáltalán ne kerüljön sor NMP-kibocsátásra, erre már vannak példák – mondta a szakértő.
Az LFP-technológia azért is vonzó, mert piaci előnyöket is hordoz. A felhasználók, így például azok szempontjából, akik elektromos autót vezetnek olcsóbb, és egy töltéssel jóval hosszabb ideig bírja, hosszabb ideig lehet használni. Gyártói oldalon olcsóbb maga az alapanyag és az előállításhoz szükséges technológia is – foglalta össze Csillag István közgazdász, volt gazdasági és közlekedési miniszter.
Így, hiába jelentek meg hamarabb Európában a dél-koreai cégek, óhatatlanul az LFP-technológiára építő kínaiak felé fordult az érdeklődés.
Mi a helyzet a magyarországi vállalatokkal?
Éltető Andrea szerint Magyarországon – ahol ugye jelen vannak kínai és dél-koreai szereplők is – egyelőre a hagyományos lítium-nikkel-kobalt-mangán akkumulátorokat gyártják legnagyobb arányban, de a Samsung megkezdte az LFP-technológia adaptálását, és a CATL is lítium-vas-foszfát gyártósorokat telepít. A Samsung ugyebár nemrég kapott újabb 133 milliárd forintot a magyar kormánytól, bővítésre. Éltető szerint ezt használhatják erre a célra.
Csillag István szerint a magyar kormány lényegében maga eljátszotta a fehér ló legendáját. A dél-koreai és kínai vállalatok hozták a fehér lovat, mi pedig adtuk hozzá az egészséges ivóvizet, a levegőszennyezés lehetőségét, a nem létező energiaforrásokat és a nem létező felesleges munkaerőt.
Lényegében beletemetkeztünk az akkumulátorokba, amelyek iránt visszaesik a világpiaci, illetve azon belül az európai kereslet is – mondta Csillag, hozzátéve, hogy a klímaátállás sebessége valamelyest törést szenvedett, mi pedig itt állunk, kapacitáskihasználási gondokkal küzdő gyárakkal, amelyeket ráadásul semmi másra nem lehet használni.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026. február 24., kedd 8:41
Riporter: Pacsmag Eszter Diána
