„Köszönjük,
Reggeli gyors

"A repülésben az időjárás a kiszámíthatatlansági faktor"

3/07/2024 13:13

| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Nagyon sok összetevőből álló probléma okozza a múlt héten tapasztalt extrém késéseket a repülésben. A nyári szezont a kedvezőtlen időjárás is súlyosbította. Kránitz Balázst kérdeztük a részletekről.

2024. július 03. Reggeli gyors - részlet 24.07.03. Kránitz Balázs
15:35
00:00

Megtelt az európai légtér, ezért folyamatos késésekkel kell számolni. Azonban a probléma nemcsak Európát érinti, az Index többek közt Dubajban, Korfun, Rómában veszteglő utasok panaszait gyűjtötte össze. Az európai jogszabályok alapján a három órát meghaladó késés, a járattörlés és a túlkönyvelés miatt visszautasított beszállítás esetén fixen meghatározott kártérítési kötelezettségük van a légitársaságoknak.

A Fővárosi kormányhivatal a megszaporodott járattörlések és késések miatt kiadott, a légiutasok jogairól tájékoztató közleményében azt írja: járattörlés esetén a légiutasokat megilleti a vételár visszatérítése vagy az átfoglalás. Ez abban az esetben érvényes, ha nem tudnak elutazni vagy az átfoglalás az eredeti úti céljukra a legközelebbi járatra, esetleg egy olyan későbbi járatra, amely az utasnak is megfelel. 

„Nyár van, ez a legfontosabb alapvető probléma” – mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Kránitz Balázs légiközlekedési szakértő, a Budapesti Aeropark egyik vezetője, hozzátéve, hogy a légiközlekedésben rendszeresített slot- vagy résidőkiosztásos rendszer egyenlőtlenségéből adódik. Ekkor ugyanis a kifejezetten turisztikai célállomásoknak számító területek légterében drasztikusan megnő a forgalom, így a rendelkezésükre álló résidőket egyre kevésbé tudják betartani a járatok, és amely helyzetet a múlt héten a fél kontinenst beterítő zivatar is súlyosbított. Megjegyezte, az időjárás a kiszámíthatatlansági faktor. Ez pedig elegendő volt az egyre súlyosabb késéseket eredményező dominóhatás megindulásához.

Az Európai Unió vonatkozó rendeletében foglalt meghatározás szerint a résidő egy koordinátor által koordinált repülőtéren légiközlekedési szolgáltatás működtetéséhez szükséges repülőtéri infrastruktúra teljes körének le- és felszállás céljából, egy adott napon és időpontban használatra adott engedély.

Kránitz arra is kitért, hogy a célállomás repülőtereinek fogadóképességétől nagyban függ az, hogy hány slotot adhatnak ki. Kifejezetten a nyári szezonban az egyébként kis terhelt turisztikai célállomások reptereinek gyorsan kimerülnek kapacitásaik, így az adott résidőből kicsúszó gép vesztegelni, várakozni kényszerül, amíg újabb slot nem nyílik.

Azonban légiközlekedésben más, a menetrendet befolyásoló tényezőkkel is számolni kell. A repülőterek túlnyomó részén nagyon szigorúan veszik a szabályokat: abban a pillanatban, hogy villámlik, zivatartevékenység van, fel kell függeszteni a járatok kiszolgálását. „Senkinek nem szerencsés ilyen időben egy 70-80 tonnás gép mellett bármit tenni, aminek jelentős része fém. Ilyenkor megáll a kiszolgálás, felgyülemlik a forgalom.”

A másik tényező a személyzet munkaideje. Példaként elmondta Kránitz, hogy egy olyan esetben, amikor minden egyes célállomáson egy-másfél óra késést halmoz fel egy járat, a végére azt eredményezi, hogy a személyzet az aznapra kiírt utolsó két szakaszát nem tudja teljesíteni, vagy kint ragadnak valamely célállomáson. Az ebből adódó késéseket a légitársaságok a gépeik cserélgetésével próbálják csökkenteni. Ez azonban azt eredményezi, hogy a személyzet munkaidejét a maximálisra hosszabbítják, de utána kötelezően előírt pihenőidő következi, amit ki kell tölteni, ami kihat a következő napra. „Nagyon sok összetevőből álló probléma” – összegezte Kránitz.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Pixabay

Reggeli gyors/interjú Kránitz Balázzsal
2024.07.03., szerda 8:47
Riporter: Para-Kovács Imre