A Patrióták pünkösdi találkozójának a fő célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a francia igazságszolgáltatásra

Új ablakban

2025. június 11. Reggeli gyors - részlet (2025. 05.11. Kárpáti János lapszemléje

05:17

00:00

Növekszik a politikai megosztottság

a visegrádi csoport országai között, Oroszország Ukrajna elleni háborújának eltérő megítélése miatt – írja az EurActiv, a cseh és a szlovák külügyminiszter tegnapi találkozójáról szóló beszámolójában. A brüsszeli portál megállapítja, hogy a csoportban, amelyhez a két említett ország mellett Lengyelország és Magyarország tartozik, Prága szilárdan támogatja Kijevet, míg Pozsony fenntartja orosz kapcsolatait, és ellenzi a Moszkva elleni szankciók szigorítását.

Jan Lipavský, a cseh diplomácia irányítója, miután az egykori csehszlovák köztársasági elnökök –őelőttük pedig a Habsburgok - egyik kedvenc nyári tartózkodási helyén, a szlovákiai Kistapolcsány kastélyában megbeszélést folytatott szlovák hivatali partnerével, Juraj Blanárral, közös sajtótájékoztatójukon kertelés nélkül elismerte: „a visegrádi négyek körében képtelenek vagyunk alapvetően közös álláspontra jutni az Európa előtt álló legnagyobb geopolitikai kihívást, az Ukrajna elleni orosz agressziót illetően.” Lipavský megerősítette kormánya álláspontját, hogy segíteni kell Ukrajna biztonságát, és világos jelzést kell adni Oroszországnak, hogy a határok sérthetetlenek.

Blanár, akit korábban gyakran vádoltak Kreml-pártisággal, és bírálták őt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való találkozói miatt, most úgy fogalmazott: „mindig is, ellenzékben is azt mondtuk, hogy ennek a háborúnak nincs katonai megoldása, és az idő minket igazolt, és mindketten békét akarunk, csak abban nem értünk egyet, hogy azt miként lehet elérni”. A szlovák külügyminiszter azt is hangoztatta, hogy e nézeteltérés ellenére a legtöbb egyéb kérdésben egyetértés uralkodik. Védelmébe vette a visegrádi négyes formátumot, mondván, az nem szervezet, hanem olyan országok platformja, amelyek közös történelmet éltek át. Blanár kiemelte, hogy például a migrációs probléma, illetve a robbanómotoros járművek kivezetése olyan témakör, amelyben ezek az országok egységet mutatnak. Az EurActiv azonban összegzésként arra helyezi a hangsúlyt, hogy most, miközben Európában mélyül a biztonsági válság, a visegrádi csoporton belüli szakadások megkérdőjelezik annak jövőjét.

Közismert, hogy Orbán Viktor

minden lehetséges alkalommal kézcsókkal köszönti női politikustársait, ha azok időben el nem rántják kacsójukat. Sokan résen is vannak, de Marine Le Pen nem tartozik közéjük. A bécsi Der Standard azzal a Reuters-fotóval illusztrálta a magukat patriótának nevező szélsőjobboldali, nacionalista pártvezetők Mormant-sur-Vernisson közép-franciaországi hegyi falucskában tartott - pünkösdi találkozóját, amelyen a magyar kormányfő a francia Nemzeti Tömörülés szemmel láthatóan elérzékenyült vezetőjét illeti kézcsókkal.

 

A kézcsók (Youtube)

 

Ami a rendezvény politikai tartalmát illeti, arról már sok minden elhangzott a médiában. Azt viszont érdemes kiemelni a Der Standard beszámolójából, hogy a sok egymásra rímelő szónoklathoz, a nemzet, a család és a keresztény kultúra visszatérő hangsúlyozásához képest Le Pennek valójában egészen konkrét belpolitikai céljai voltak a rendezvénnyel: azt akarta, hogy a résztvevők gyakoroljanak nyomást a francia igazságszolgáltatásra. Márciusban ugyanis első fokon elmarasztalták őt uniós támogatási pénzekkel pártcélokra történt visszaélések miatt, és a fellebbezés csak jövőre várható elbírálásáig is hatályban van Le Pen 2030-ig szóló eltiltása a közügyektől, vagyis a dolgok pillanatnyi állása szerint 2027-ben nem indulhat a köztársasági elnökválasztáson. Indíthatná ugyan pártbéli jobbkezét, de Jordan Bardella még csak 29 éves zöldfülű. Le Pen saját indulási esélyéről maga is úgy nyilatkozott, hogy az hordoz magában némi kockázatot, de – tette hozzá jobb híján – azért még van remény.

Végül arról, hogy fajsúlyos nemzetközi visszhangot kapott

a valaszonline.hu magyar internetes portál Volodimir Zelenszkijjel készített interjúja. Így például a dpa német hírügynökség erről szóló tudósítását olyan, széles körben olvasott, befolyásos lap is átvette, mint a Die Welt. A beszámoló azt emeli ki, hogy az ukrán elnök szerint Orbán Viktor történelmi jelentőségű hibát követ el az országával szemben folytatott politikájával. Az ismertetés kitér a magyar kormányzat plakátkampányára, és terjedelmesen ecseteli a két ország közötti kémügyeket. Záró megállapításként a dpa-tudósítás felhívja a figyelmet arra, hogy jövő tavasszal Magyarországon parlamenti választás esedékes, és hogy Orbán Viktor most először néz szembe olyan ellenféllel, akit kénytelen komolyan venni. A német hírügynökség liberális konzervatívnak nevezi Magyar Péter TISZA Pártját, amely a felmérések szerint vezet a Fidesz előtt.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg (amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)