"A parlamentben nem tapasztaltam, hogy az ukrán nemzetiségnek nehezebb lenne"
2/09/2025 11:35
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Bár az orosz invázió kezdete fordulópont volt, és a közbeszédben erősödött az ukránellenes propaganda, az ukrán nemzetiség parlamenti szószólója, Grexa Liliána úgy látja, parlamenti munkáját támogatás övezi.
Milyen ma Magyarországon az ukránok, az ukrán származásúak helyzete, megítélése, mit tapasztalnak a szomszédban dúló háború árnyékában? Ezekre a kérdésekre válaszolt a Reggeli gyors keddi vendége, Grexa Liliána, az ukrán nemzetiség parlamenti szószólója a stúdióban.
„Egy éves korom óta élek Magyarországon, és édesapám magyar, édesanyám pedig ukrán, úgyhogy én félig vagyok ukrán, de nagyon fontosak számomra az ukrán kötődéseim az anyanyelvhez, kultúrához. És azt kell, mondjam, hogy én szeretek Magyarországon ukránként élni, és azért is foglalkozom az ukrán nemzetiség ügyeivel, ugyanis fiatal koromban lehetőségem volt arra a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesületnek köszönhetően, hogy megtapasztaljam az intézményesített ukránságnak a lehetőségeit, addig ugyanis az édesanyám és a nagymamám nevelte belém az ukránság iránti szeretetet, meg az ukránságom iránti szeretetet” – mondta Grexa. 2014-től kezdett aktívan közösségi munkát végezni: előbb helyi, majd országos ukrán önkormányzati vezetőként, végül parlamenti szószólóként képviseli a közösséget.
„Az az álláspont az egyik kárpátaljai magyar szervezetnél, a KMKSZ-nél [Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség], ami a legjelentősebb és legfontosabb szervezet Ukrajnában, hogy szeretnék, ha visszaállítanák azokat a jogokat, amik 2015 előtt megvoltak nekik, és azt gondolom, hogy különben ez támogatandó, tekintve, hogy a jogcsorbítást itt Magyarországon sem végeznék el soha.”
„Én azért mentem be a parlamentbe, mert úgy látom, hogy nagyon sok kiskapu van a nemzetiségek jogairól szóló törvényben, ami nagyon tág hatáskört ad és széles, mondjuk úgy, lehetőségeket, és sajnos itt a magyarországi ukrán nemzetiségben is voltak olyan erők, akik ezeket kihasználták. És akkor én azzal a céllal is mentem be a parlamentbe, hogy szigorítsuk a törvényeket. És a magyar kormány azt mondta, hogy ők nem fognak a nemzetiségek jogaiból visszavenni” – jegyezte meg, hozzátéve, ha ez a helyzet, akkor „így jártunk, próbáljuk meg”.
Szerinte 2022, az orosz invázió kezdete fordulópont volt: a közbeszédben erősödött az ukránellenes propaganda, ami érzelmileg nehezítette helyzetét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a parlamentben munkáját támogatás övezi, és sikerült például létrehozniuk az első ukrán nemzetiségi általános iskolát. Fontosnak tartja, hogy a média felelősséggel mutassa be a magyar–ukrán kapcsolatok kérdéseit, mert az egyoldalú hírek gyakran feszültséget szítanak. „2022. májustól dolgozom a parlamentben, és a parlamentben egyszer nem tapasztaltam személyesen azt, hogy az ukrán nemzetiségnek nehezebb lenne most 2022 után élnie, vagy megvalósítania a céljait, mint 2022 előtt. Gondoljunk csak arra, hogy 2022-ig nem volt még egy nemzetiségi általános iskolánk sem, és igazából nekem sikerült elérni azt, hogy legyen a magyar kormány támogatásával” – mondta. Megjegyezte, a háború kitörésének első évfordulóján szembesült hátrányos megkülönböztetéssel a parlamenten kívül. Azt is hangsúlyozta, hogy az orosz propagandára feltűnően hasonlító magyar retorika is egyre erősebben érzékelhető.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.09.02., kedd 9:05
Riporter: Dési János
