A nyugdíjreformba törik bele a franciák bicskája

A francia politikai életben megszokottá vált, hogy a kormányok nem tudják kitölteni mandátumukat, és rövid idő alatt új kabinetek alakulnak. Szűcs Anita szerint ennek legfőbb oka az, hogy az ország költségvetése hosszú ideje instabil, miközben a pártok a gazdasági reformokat rendre politikai alkukkal gyengítik meg.

"Az alapvető probléma, ami miatt egy ilyen instabil állapot alakult ki Franciaországban, az a költségvetés kiegyensúlyozatlansága. Egyrészt magas az adósságállomány, másrészt a kiadási tételek hagyományosan nagyon erősek" – magyarázta a Franciaország-szakértő.

A jelenlegi kormány túlélte ugyan a bizalmatlansági szavazást, de Emmanuel Macron elnöknek komoly engedmények árán sikerült megőriznie a hatalmat. "Sebastien Lecornu kormányfő arra tett ígéretet, hogy a vitatott nyugdíjreform végrehajtását 2027-re elhalasztják" – tette hozzá Szűcs Anita.

A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emeléséről szóló tervezet Franciaországban hatalmas tiltakozásokat váltott ki, miközben más európai országokban – például Dániában – már 68 év a korhatár. A szakértő szerint a reform elkerülhetetlen, mivel a jelenlegi rendszer 42 különálló alrendszerből áll, amelyek mind más szabályokat alkalmaznak. "Ezek egységesítése lenne a legfontosabb lépés, de a politikai kompromisszumok újra és újra eltolják ennek végrehajtását" – fogalmazott.

 

A folyamatos halogatás és a költségvetési feszültségek miatt a nemzetközi piacok is bizalmatlanok. "Tegnap már az egyik hitelminősítő ügynökség leminősítette Franciaországot. A befektetők nagyon érzékenyen figyelnek arra, mi történik az országban" – mondta Szűcs Anita, hozzátéve, hogy a gazdasági gyengeség nemcsak a pénzpiacokon, hanem a külpolitikai presztízsben is veszteséget okoz.

A 2027-es elnökválasztás közeledtével a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés is egyre népszerűbb, de Szűts szerint ők sem tudják elkerülni a megszorításokat, ha hatalomra kerülnek. "Egyelőre, ami izgalmas és érdekes, hogy nem látunk egy olyan konzisztens tervet a nemzeti tömörülés részéről, ami elmagyarázna, vagy receptet adna arra, hogy hogy lehet ezt a problémát feloldani. Amit látunk, az egy nagyon erőteljes osztogatás, tehát a szociális kiadásoknak a további megnyomása" – fogalmazott.

A szakértő szerint a francia politikai instabilitás mélyebb oka, hogy a pártok rövid távú választási célok mentén cselekszenek, nem pedig hosszú távú nemzeti érdekek mentén. "A parlamenti viták már most fél szemmel a 2027-es elnökválasztásra tekintenek. Mindenki politikai tőkét próbál kovácsolni a helyzetből, miközben a valódi reformok elmaradnak" – mondta a Corvinus docense.

Ám, bármely politikai erő kerül is hatalomra, a nyugdíjreform  problémája ott marad - tette hozzá.

Összességében a francia kormányváltások sorozata nem elsősorban személyi kérdés, hanem a gazdasági és politikai szerkezet mélyen gyökerező problémáinak következménye. Szűcs szerint csak akkor lehet tartós stabilitást elérni, ha az ország képes lesz átfogó, pártok feletti konszenzust kialakítani a költségvetési és társadalmi reformokról – amire azonban jelenleg kevés jel utal.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)