A nemzetközi sajtónak is szemet szúrnak a befóliázott könyvek

Új ablakban

2023. július 13. Reggeli gyors - részlet 23.07.13. Csernyánszky Judit lapszemléje

06:01

00:00

A könyvesboltok befóliázzák az LMBTQ-tartalmat megjelenítő könyveket, hogy ne tudjanak beleolvasni a vevők – összegzi roppant kézenfekvő egyszerűséggel a szemetszúró magyar jelenséget a brit Guardian. És persze elsőként a most államosított könyvkiadó boltjaiban, a Librinél kezdtek ebbe a gyakorlatba, merthogy a fogyasztóvédelmi hatóság kérte őket erre az úgynevezett (hivatalosan) gyermekvédelmi, magyarán pedofil-törvény ellentmondásos értelmezése miatt – válaszolt a Libri a brit lap megkeresésére. A cikk kitér arra is, hogy a kormány értelmezésében keveredik a homoszexualitás a pedofíliával. A törvény ellentmondásossága közül pedig kiemeli, hogy egy szülő is a törvény büntető hatálya alá eshet, ha kiskorú gyermekének ilyen tartalmú könyvet vásárol. A Líra Könyvkiadót már 2021-ben, a törvény elfogadása után szinte azonnal megbüntették 600 fontra, akkor 250 ezer forintra az amerikai Lawrence Schimel egyik könyvének árusítása miatt, amelyik egy azonos nemű családban élő gyermek egy napját mutatja be. Nemrégiben pedig a Librire is kiszabtak 1 milliós bírságot. S már Rétvári Bence miniszter is rászállt egy bizonyos könyvre, posztolt is róla mintegy figyelmeztetésként a közösségi hálón. Az írás a végén nyugtázza: áprilisban 15 uniós tagállam csatlakozott a pedofil-törvény ellen kezdeményezett jogi procedúrához, amelyet az Európai Bizottság elnöke, Ursula von de Leyen szégyenteljes jogszabálynak minősített.

Ismét a sor végén Magyarország

Magyarország megint listavezető lett abban az összesítésben, ahol a béremelések elmaradását, illetve a bérek reálértékét vették számba a – tekintve az inflációt és a cégek gazdasági növekedését. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD legfrissebb felmérése szerint – írja az amerikai Investopedia – a munkáltatók nem emelték az alkalmazottak bérét az infláció mértékéhez igazítva. Megállapítja, hogy globálisan átlagban 3,8%-kal estek a bérek, viszont Magyarországon 15,6%-kal, s ezzel a legrosszabb mutatót sikerült a felmérésben résztvevő 34 ország közül produkálnia. Utánunk Lettország és Csehország következik, de még az Egyesült Államokban is negatív ez a mutató, mert ott 0,7%-kal ér kevesebbet a dolgozók átlagbére az inflációhoz mérve. Vannak azonban jól teljesítő országok is, ahol értékelik az alkalmazottak munkáját, mert Belgiumban 2,9%-os a viszonyított értékmutató, Costa Ricában 1,7, Izraelben 0,6 és Hollandiában 0,4%-kal magasabb volt a béremelés az inflációnál. A felmérés kitért arra is, hogy a cégek profitnövekedése ezt mindenhol lehetővé tette volna, kivéve Finnországot, Franciaországot és Portugáliát. A sok egyéb adat mellett kiemelést érdemel az AI, a mesterséges intelligencia forradalminak tekinthető és várható hatása a munkaerőpiacra. Ugyan még gyerekcipőben járnak ezek az elemzések és jóval több adatra lenne szükség a rohamos technológiai fejlődés jelentette valóságos változások alapján, de az már látszik, hogy a munkahelyek 27%-a kerül veszélybe. Az elemzők megjegyzik, emellett még a bérek csökkenéséhez is vezethet az MI.

Alig harmadát iskolázták be az ukrajnából menekült gyerekeknek

Az UNICEF most publikált jelentése azt vizsgálja, miként tudják segíteni a befogadó országok az ukrán iskoláskorú menekültek tanulását. A 7 országban, köztük Magyarországon is végzett felmérés szerint – amit a segélyezési politikával foglalkozó ReliefWeb jelentetett meg – alacsony a beiskolázási arány, általában 43% – de ez az átlag 4%-59%-ig terjedő szórás alapján jött ki. Azaz 10-ből hat gyerek mind a mai napig nem jár általános vagy középiskolába. Ennek persze egyik alapvető oka az idegen nyelv, azaz a befogadó ország nyelve. A UNICEF 2023-as adatai szerint valamivel több mint 52 ezer ukrán menekült ragadt hazánkban, 34%-uk iskoláskorú. Az összes iskoláskorúnak – csaknem 5000 gyereknek – mindössze a 28%-a beiskolázott. A felmérés megjegyzi, hogy nem kaptak adatot arról, hogy hány iskolás számára lenne hely, arra viszont van adat, hogy kevés pedagógus áll rendelkezésre a menekült gyerekek oktatására a többi OECD országokkal való összehasonlításban. A felmérésben részt vett rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Lengyelország, Moldova, Románia és Szlovákia.

Magyarország szuverenitását Orbán veszejtette el

A RealClearPolitics (RCP) nagy cikket szentelt a magyar konzervativizmus értelmezésének, és ebben nagy segítségükre volt a 27 éves, magát konzervatívnak tartó fiatalember, aki a saját bőrén tapasztaltakat mondja el. Többek között azt, hogy ő egyáltalán nem tartja a magyar kormányt konzervatívnak, mert hisz a szó klasszikus politikai értelmezésében minél kevesebb állami beavatkozást viszont annál több egyéni szabadságot jelent. Ennek épp az ellenkezője igaz a magyar kormány politikájára. A cikk ízekre szed jópár kormányzati intézkedést a konzervatív megítélés szemszögéből, még a néhai John McCain szenátor magyarországi látogatásakor tett kijelentését is beidézi, miszerint aggódik, (ennek több mint 10 éve): Magyarország annak határán áll, hogy az ország szuverenitását elveszejti egy neonáci diktátor miatt, aki Vlagyimir Putyinnal hál egy ágyban. Ám ennél is megrázóbb, hogy ez a bizonyos fiatalember – noha nagyon szereti a hazáját – mégis úgy dönt, ő is külföldre megy, mert szabadnak szeretné érezni magát.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.