A német autóipar vakon fogad Orbánra – ez nagy kockázat lehet

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök már hosszabb ideje trollkodik az EU-ban a vétóval, egyebek közt az Oroszország elleni szankciók ügyében. Ennek a vészterhes állapotnak a létrejöttét jó előre látni lehetett. Orbán, röviddel hivatalba lépése után módszeresen saját ellenőrzése alá kezdte vonni a magyar médiát, de a Fidesz 2021-ig az európai néppárti pártcsaládnak a tagja maradt, a CDU/CSU-val együtt, és az erőteljes szankciók elmaradtak. Mindenki túlságosan naivnak bizonyult azt illetően, hogy miként járjanak el Orbánnal? Talán igen – vélekedik a frankfurti kommentátor.  

A cikk ezután rátér arra, hogy az Orbánnak való leköteleződés magában hordoz bizonyos veszélyeket a német autógyártó óriásokra – a BMW-re, az Audira és a Mercedesre – nézve, amelyek előtt a magyar miniszterelnök mindig kiterítette a piros szőnyeget. Az adók alacsonyak, miként az órabérek is. Egy német újságírónő adatai szerint a BMW 31, a Mercedes 130, az Audi tíz év alatt 100 millió eurót kapott a magyar államtól. Panyi Szabolcs 2021-ben közzétett tényfeltáró anyagában az Orbán-kormány egyik név nélkül nyilatkozó tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor védelmezi a német autógyártók érdekeit az Európai Tanácsban. 

 

Vajon miért teszi ezt a kormányfő? Nos, Orbán elérte azt, hogy a vállalatok nem avatkoznak be a politikájába, hanem éppenséggel támogatják, és tartózkodnak az ellenzéktől – például olyannyira, hogy a Daimler nem kíván hirdetni a Magyar Hang című ellenzéki lapban. A Frankfurter Rundschau megszólaltatja Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőt, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a nagyberuházások Magyarországra csábításának az üzleti szempontjain túl az a mellékhatás is jelentőséggel bír, hogy Orbán mindig igyekezett jó viszonyt ápolni a német konzervatívokkal, és hogy Angela Merkel hosszú időn át Magyarország fölött tartotta oltalmazó kezét.

A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja Orbán Viktor szombati tusványosi beszédéből a dpa hírügynökség tudósítása alapján azt emeli ki, hogy a kormányfő ki akarja kényszeríteni a kirívó jogsértések miatt visszatartott uniós támogatások folyósítását annak révén, hogy egyébként nem járul hozzá az EU-költségvetéshez. Emellett Orbán váltást követel az EU élén, mondván, a mostani vezetés csak utolsóként és csak a legrosszabb feltételeket tartalmazó szerződés megkötésére képes az Egyesült Államokkal. 

A Handelsblatthoz képest sokkal kevésbé elitlap, viszont Ausztriában óriási olvasótábora van a Kronen Zeitungnak, amely Orbán Viktornak a Kossuth Rádióban elhangzott nyilatkozata, illetve az X közösségi felületen ehhez fűzött bejegyzése alapján azt taglalja, hogy a miniszterelnök szerint Ukrajna EU-tagsága a háború befejezése előtt szóba sem jöhet, ehelyett viszont stratégiai együttműködési megállapodást lehetne kötni Kijevvel, gyakorlatias megfontolások és a kölcsönös érdekek alapján. 

 

A posztban oldalvágást is mér Volodimir Zelenszkijre, amikor azt írja, hogy forrófejűség helyett stratégiai nyugalomra van szükség, mert ez nem színpad, amin az ukrán elnök egykor fellépett – a maró gúny arra utal, hogy Zelenszkij korábban színész és komikus volt. Orbán – olvasható a Kronen Zeitungban – a történelmet is felidézi, amikor azt állítja, hogy a hidegháború idején Magyarország ütköző övezet volt Kelet-Európa szélén, most pedig Ukrajna az ütköző övezet. Lehet, hogy ez kellemetlen, de a történelem arra tanít, hogy egy ország elhelyezkedését nem lehet megváltoztatni, különösen nem a szomszédai kárára – szögezi le Orbán, aki azt is kifejti, hogy nem tekinti ellenségnek Ukrajnát, annak ellenére sem, hogy ukrán részről szerinte komoly fenyegetések érik Magyarországot.  

 

Egy másik bécsi lap, a konzervatív Die Presse az APA hírügynökség körképét közli arról, hogy milyenek az európai reagálások az EU és az Egyesült Államok között született vámügyi megállapodás nyomán. Ebből az derül ki, hogy az osztrák kormány inkább pozitívnak tartja az alkudozás kimenetelét, bár az ipar képviselői és gazdasági kutatók bírálatokat is megfogalmaznak. Friedrich Merz német kancellár üdvözölte a megállapodást, mondván, ezzel elkerülhető a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok szükségtelen elmérgesedése. Benjamin Haddad francia EU-ügyi miniszter ugyanakkor kiegyensúlyozatlannak tartja a létrejött alkut. Ami viszont a figyelemfelkeltő szalagcímet adja a Die Pressében közölt összeállításnak, az Orbán Viktor kijelentése, miszerint a tárgyaláson a nehézsúlyú Trump reggelire elfogyasztotta a pehelysúlyú Ursula von der Leyent. 

Kárpáti János lapszemléjét a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)