„Zajlik
Reggeli gyors

A korrupcióban nincs semmi keresztényi

1/02/2022 07:12

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Márki-Zay Péter konzervativizmusa és keresztény hite vonzó lehet azoknak a kiábrándult Fidesz-szavazóknak, akik úgy érzik, nem tudják támogatni a baloldali pártokat. Kárpáti János lapszemléje.

2022. február 01. Reggeli gyors - részlet 22.02.01. Kárpáti János lapszemléje
05:07
00:00
Márki-Zay Péter konzervativizmusa és keresztény hite vonzó lehet azoknak a kiábrándult Fidesz-szavazóknak, akik úgy érzik, nem tudják támogatni a baloldali pártokat - írja a Church Times című, vallási kérdésekkel elsősorban anglikán szemszögből foglalkozó londoni lap. A szerző, a Budapesten és Cambridge-ben élő Alexander Faludy, aki interjút is készített az Egységben Magyarországért közös miniszterelnök-jelöltjével, úgy véli: Márki-Zay kihívást jelent Orbán Viktornak, megkérdőjelezi, hogy mennyire autentikus a mostani kormányfő azon állítása, hogy ő a keresztény Magyarországot védelmezi a muzulmán migránsokkal és az LMBT-aktivistákkal szemben. Ez utóbbi szempont - írja - csak nemrég került a kormányoldal láthatárán belülre: tavaly augusztus óta számít jogellenesnek, ha a homoszexualitást úgymond népszerűsítő irodalmat közszemlére tesznek templomoktól 200 méteres távolságon belül. Az április 3-ikai parlamenti választással együtt a kormány által kezdeményezett népszavazást is terveznek LMBT-témában - teszi hozzá.

 wikipedia
 

MZP nézetei ugyanakkor - folytatódik a cikk - elhatárolják őt a szekuláris, baloldali liberális ellenzéktől is. Egy tavaly októberi kampányrendezvényen arról igyekezett meggyőzni partnereit, hogy vele nem lesz nehéz együttműködni, hiszen maga Jézus is eléggé baloldali volt. Politikai platformja szerint a szabadpiaci gazdaság és a minél kevesebb szabályozás híve, ugyanakkor elkötelezett az erős szociális jóléti háló mellett. Támogatásáról biztosította az azonos neműek házaságát polgári jogi, de nem egyházjogi értelemben.

 

Alexander Faludy szerint a nyugati liberálisok megütközhetnek azon, hogy Márki-Zay az erőskezű szabályozás híve a bevándorlást illetően. Támogatja a déli határon 2015-ben a zömmel muzulmán migránsok távoltartása érdekében emelt kerítést.

”Meg kell őrizni Európa keresztény identitását a lakosságot illetően, ugyanakkor együttérzést is kell mutatnunk egyének iránt, és elfogadhatatlan, ahogy a Fidesz démonizálja a migránsokat” - idézi a Church Times cikkírója a miniszterelnök-jelölt szavait.

 

A szerző kitér arra, hogy MZP úgy látja, saját nézetei egyfelől Ferenc pápa, másfelől Henri Boulard neves egyiptomi jezsuita hatását tükrözik. Előbbi arra szólította fel az európaiakat, hogy üdvözöljék a migránsokat, utóbbi viszont támogatta Orbán hozzáállását a migrációhoz. Boulard szerint "meg kell védened a családodat, a kultúrádat, az identitásodat, de aztán kinyithatod az ajtódat”. Márki-Zay szerint Boulard és a pápa álláspontja nem mond ellent egymásnak, hanem az igazság két oldalát fogalmazza meg, és keresztényként meg kell élni az igazság e két oldala közötti feszültséget.

Úrangyala imádság a VatikánbanMTI/AP/Gregorio Borgia
 

A Church Times riportere idézi az MZP által neki mondottakból azt is, hogy számára a vallás lényegileg magánügy, de reméli, hogy az emberek az ő kereszténységében egyúttal a politikus személyes integritását is látják, mégpedig elsősorban a pénzügyi átláthatóságot illetően. Ugyanis "a korrupcióban nincs semmi keresztényi” - idézi az újság Márki-Zay Pétert.

Forrás: Flickr.com.
 

Ez a megjegyzés a Church Times cikke szerint arra utal, hogy a Fidesz alatt Magyarország meredeken zuhant a Transparency International globális korrupcióérzékelési indexében, és mostanra az EU legkorruptabb tagállamává vált. Magyarország listavezető az OLAF-ügyek tekintetében is. Ez a brüsszeli ügynökség hivatott arra, hogy kivizsgálja az uniós fejlesztési alapokkal való visszaéléseket. A pénz nagy részét - írja a lap - a Fidesz politikai klientúrájának a helyzetbe hozására használták fel.

 

Alexander Faludy kitér arra is: a magyar ellenzék egyik prioritása, hogy állítsák vissza az állam és az egyházi szervezetek intézményes szétválasztását. A 2010 utáni alkotmányos változtatások ugyanis de facto eltörölték az egyház és az állam szétválasztását. A szerző megfogalmazása szerint "erőteljes az a felfogás, hogy a közpénzek elosztása az egyházak jutalmazására, illetve büntetésére szolgál, annak függvényében, hogy mennyire készek beállni a Fidesz-KDNP mellé, és mozgósítani érdekükben a választókat”. Ez különösen igaz a vidéki térségekben, valamint a szomszédos országokban élő magyar közösségek körében, ahol döntő lehet az úgymond "egyházi voks”. A Church Times ezzel kapcsolatban Márki-Zay azon kijelentését idézi, miszerint az egyházakat fel kell szabadítani a kormánytól való függés alól.

Országjárásra viszik az Eucharisztikus Világkongresszus kereEsztergom, 2018. február 24. Az Eucharisztikus Világkongresszus missziós keresztje az esztergomi bazilikában 2018. február 24-én. A keresztet, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megáldott, március 2-án indítják útjára, a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusig végigviszik valamennyi egyházmegyében. A három méter magas, bronzborításokkal díszített tölgyfakereszt Ozsvári Csaba ötvösművész (1963-2009) alkotása. MTI Fotó: Kovács Tamás
 

Hogy mindez megvalósítható lesz-e, a közvélemény-kutatási adatok fényében vitatható - írja a lap, és idézi Márki-Zay Pétert: "Ha nyerünk, az csoda lesz, de azt is tudjuk, hogy történhetnek csodák”.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.02.01., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János