„Vásároljon
Reggeli gyors

A járvány kapóra jöhetett a populistáknak

30/04/2021 08:00

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Számos országban – így Amerikában is – a koronavírus-járvány dacára továbbra is magas a populista vezetők népszerűsége. Hivatkozik arra, hogy Trump tavaly, bár elbukott, több szavazatot kapott, mint 2016-ban. A Washington Post szerint az olasz Öt Csillag Mozgalom, a spanyol Vox és a magyar Fidesz stabil népszerűsége is ezt támasztja alá. 

2021. április 30. Reggeli gyors - részlet 21.04.30. Kárpáti János lapszemléje
05:06
00:00

Amióta kitört a világjárvány, társadalomelemzők tömege vizsgálja és vitatja azt a kérdést, hogy milyen hatást gyakorol a vírus a populista politika népszerűségére – rontja vagy javítja azt. Minden helyzetre érvényes válasz természetesen nincs – ahhoz túlságosan sokismeretlenes az egyenlet –, de a kutatások néha olyan összefüggéseket mutatnak ki, amire nem feltétlenül gondolnánk. A Washington Post egy pennsylvaniai orvostanhallgató és egy michigani politológus – Nolan M. Kavanagh és Anil Menon – közös cikkét közli, amely nem csupán állást foglal az alapkérdésben (mégpedig úgy, hogy a járvány lényegében kapóra jött a populistáknak), hanem azt is állítja, hogy az egészségi panaszokat hangoztatók inkább hajlanak a jobboldali populizmus támogatására. Érzékeny témát érint, előítéletességek aknamezején bolyong az írás, de mivel egzakt felméréssel dolgozik, figyelmet érdemel.

A szerzők egyfelől megállapítják, hogy Brazíliában és az Egyesült Államokban a populista vezetés – Washingtonban ez értelemszerűen az előző elnökre, Donald Trumpra vonatkozik – lekicsinyelte a koronavírus jelentette veszélyt, és vonakodott felvenni ellene a határozott küzdelmet. Ennek aztán meglett a következménye a közvéleményben, mire egyes elemzők arra jutottak, hogy a pandémia véget vet a populizmus virágzásának.

Csakhogy számos országban – de Amerikában is – továbbra is magas a populista vezetők népszerűsége, folytatódik a Washington Post cikke. Hivatkozik arra, hogy Trump tavaly, bár elbukott, több szavazatot kapott, mint 2016-ban. Lengyelországban Andrzej Duda populista államfő megnyerte az elnökválasztást. Az olasz Öt Csillag Mozgalom, a spanyol Vox és a magyar Fidesz stabil népszerűsége is ezt támasztja alá – írja Kavanagh és Menon.

 
Donald Trump, Orbán Viktor Fotó: Facebook

Ezt azzal magyarázzák, hogy a halálos áldozatok magas száma növelte az egészségügyi sérülékenység, kiszolgáltatottság érzését a társadalomban. Sok szavazó kiábrándult abból a rendszerből, amely nem volt képes megvédeni családját. És sokan azok felé fordulnak, akik a rendszer megjavítását ígérik, még akkor is, ha az ilyen irányú teljesítményüket mérő számok rosszak. Sok populista éppen azzal igyekszik megúszni az elkeserítő adatokért való felelősségre vonást, hogy a megörökölt struktúrát okolja. 

A Washington Post írása hivatkozik egy olyan adatgyűjtésre, amelyet az elmúlt húsz év folyamán végeztek szerte Európában, 200 ezer szavazó megkérdezésével. Ebből az derült ki, hogy a rossz egészségi állapotukra panaszkodók az átlagnál nagyobb arányban támogatták a jobboldali populista pártokat. Az egészségi állapot ebből a szempontból – tehát a választói magatartást illetően – erősebb tényezőnek bizonyult az anyagi biztonságérzet mértékénél is, ami pedig egy immár közhelyes összefüggés, nevezetesen, hogy a gazdasági helyzet bizonytalansága segíti a populisták felemelkedését. Egyetlen egy olyan tényezőt találtak, amely még az egészségi állapotnál is erősebb hatást gyakorolt arra, hogy ki mennyire hajlamos a populistákra szavazni: ez pedig a bevándorlókhoz való negatív hozzáállás.

A két szerző megemlít a felméréssorozaton kívül további példákat is. Így azt, hogy 2016-ban kimutathatóan többen szavaztak Trumpra azokban a megyékben, ahol erősen emelkedett a mortalitási ráta. Az Egyesült Királyságban pedig azokon a településeken, ahol a legerőteljesebben növekedett meg az úgynevezett kétségbeesési elhalálozási okok – értsd: öngyilkosságok és kábítószernek betudható halálesetek – aránya, ott nagyobb valószínűséggel szavaztak a Brexitre.

Összegzésképpen a Washington Post cikke arra a megállapításra jut, hogy a jobboldali populistáknak, akik történelmileg bizonyított módon növelni tudták támogatottságukat a gazdasági válságok következtében, egy nagyobb egészségügyi válság szintén támogatást jelenthet.

Viták a Szputnyik V körül

És még néhány mondat arról, hogy a Russia Today orosz állami hírportál részletesen ismerteti a moszkvai Gamaleja Intézet nyilatkozatát, amely álhírnek minősíti a Szputnyik koronavírus elleni oltóanyagról a brazil egészségügyi hatóság részéről elhangzott negatív állításokat, miszerint a vakcinában az úgynevezett adenovírus visszanyerte reprodukciós képességét. A jóváhagyás halogatásának semmi köze a tudományossághoz – állítja a szérumot kifejlesztő orosz intézmény. A Gamaleja szerint szó sincs arról, hogy az oltóanyagban reprodukcióra képes adenovírus lenne. A Russia Today ugyanakkor idézi Angela Rasmussen kanadai infektológus kutatót, aki a Twitteren azt írta, nem magával az oltóanyaggal lehet a probléma, hanem az előállításhoz kapcsolódó minőségellenőrzéssel. A moszkvai intézet ezt a feltételezést is alaptalannak minősítette, mondván, az alkalmazott szűrőrendszer a legtökéletesebbnek mondható.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2021.04.30., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János