Reggeli gyors

A gyerekeknél is kialakult rasszizmus a koronavírus miatt

9/06/2021 11:55

| Szerző: Klubrádió

A becslések szerint 30 ezer kínai élhet Magyarországon, közülük 15 ezren letelepedési kötvénnyel, gyermekeik fejlődése érdekében, az egészségesebb környezet miatt érkeztek ide. Mi van most velük, éreznek-e valamit a feszültté vált kínai beruházásokból?

Nem lehet pontosan tudni, hogy hány kínai van Magyarországon, mondta Beck Fanni, a CEU doktori hallgatója. Elmondta, hogy 5 év alatt 15 ezren érkeztek letelepedési kötvénnyel, de sokan vannak, akik ugyan megvették a kötvényt, de nem költöztek ide, tovább álltak, és sokan visszamentek a koronavírus kitörésekor, mert a kínai helyzetet biztonságosabbnak gondolták, ezért egy bizonytalan szám, de 30 ezren lehetnek a fővárosban.

2021. június 09. Reggeli gyors - részlet 21.06.09. Beck Fanni
15:08
00:00

Az ide költöző kínaiak motivációja szinte kivétel nélkül a gyermekük sorsa, boldogulása és egészsége, mert "az oktatási rendszert, a természeti és társadalmi környezetet egészségesebbnek találják, mint a rohanó kínai nagyvárosi életet".

Mivel a letelepedési kötvényesek is állami intézményekbe íratták be a gyerekeiket, csak néhányan brit illetve amerikai magánintézménybe, "a teljes integrációt célozzák meg. Nagyrészt önerőből, mert az állam nem nagyon segít ebben".

A letelepedés, az állampolgárság is árucikké vált, és nem Magyarország az egyetlen, ahol ilyet vásárolni lehet. "Sok országban van ilyen lehetőség, amikkel a kínai állam és a kínai piac célirányosan foglalkozik. Jól megfigyelhető a kínai gazdasági felemelkedéssel járó társadalmi folyamatokat követő rétegződés a migrációban is". Letelepedési kötvénnyel inkább tehetős középosztálybeli emberek érkeznek, van az elitre specifikus szolgáltatás is, de a klasszikus, dolgozni, kereskedni elinduló kínaiaknak sokkal nehezebb a dolguk, mondta a kulturális antropológus.

Magyarország szerinte népszerű a célállomások közül, de például Portugália is az, és gyakran csak azon múlott, hogy ide vagy oda mentek-e, hogy melyik közvetítőirodába léptek be Kínában, ahol tízezer ilyen iroda működik.

Beck szerint az ide érkező kínaiak számára az oktatási rendszer csalódás volt. Ő nagyságrendileg húsz családot vizsgált, akik közül a legtöbben elégedettek, sőt azt vallják, hogy diszkrimináció tekintetében nagyon elégedettek, és Magyarországot a legkevésbé diszkriminatívnak tartják Európában. Aztán fél év múlva jön a kétségbeesés, mert nem tudnak magyarul, és nem tudják értelmezni, hogy mi történik a gyerekükkel az iskolában. A gyerekek azonban megtanulnak magyarul, ez a szülőket megnyugtatja, és a gyerekek autonóm módon kezelik a tanulásukat, mondta.

A felmérések szerint a magyarok a kínaiakat nem tolerálják jobban az araboknál, ez a két csoport nem vált külön a kormány elmúlt években folytatott kampányai ellenére sem. Ez azonban megváltozott, amikor kitört a koronavírus, és az iskolákban a gyerekek részéről is erős rasszizmus kezdődött. Elkezdtek tőlük rettegni, vírusnak csúfolták őket, aminek aztán az iskolabezárások vetetettek véget.

Ugyanakkor Beck szerint a kínaiakkal kapcsolatos sztereotípiában van egy generációs különbség is: ami Burány Sándor szerint "kici és olcó" kínai, a gyerekeknél pont fordítva van, mert azt látják, hogy kínai társaiknak vannak a legjobb cipőik, tolltartóik, high end termékeik, így már nem azonosítják a kínai gyerekeket a kici és olcóval.