A fogakon látszik – Selmeci János jegyzete

Látszik a cipőkön. Látszik például az enyémen is, hogy régi. Hetek óta nézegetek egy másikat, kéne venni, ezt a mostanit (tavalyelőtti talán) már le sem lehet igazán tisztítani, dudorodik itt-ott, kényelmetlen, de legalább nem lyukas. Persze én szerencsés vagyok, előbb utóbb biztosan megveszem majd azt az új cipőt, vagy egy olcsóbbat inkább, de sokan abban az egy lyukas cipőjükben lesznek kénytelenek egész tavasszal, meg nyáron meg még ősszel is dolgozni járni, moziba egyszer-egyszer, nem jó, de megfelel az is, amíg nem esik ki belőle az ember lába. A cipőkön egyébként mindig látszott, emlékszem, hogy gyerekkoromban Soroksáron volt, aki bakancsban, volt aki makkos cipőben jött ki focizni, abban, ami akadt éppen, egy alkalommal pedig három cigány srác egyetlen pár szakad foci csukával érkezett, felváltva vették fel, úgy játszottak.

Látszik a kabátokon is. Szakadtak. Nem úgy divatosan, amitől a drága bőrkabátok még trendibbek lesznek, hanem az ujjak végén, ott kezd foszlani először, aztán a kabát többi részén is egyre több lesz a szakadás, de az a lyuk alig látszik, az elromlott cipzár már csak a hideg reggeleken és a túlórázós estéken okoz gondot, úgyis jön a nyár, most nem szabad új kabátra költeni.

Látszik a fogakon is, a fogakon látszik igazán. Már abban, hogy nincsenek. Hiányzott egy foga a vízóraleolvasónak, a zöldségesnek a piacon kettő is, panaszkodott is, hogy mindig figyelt erre, de most nincs miből figyelni. Egyetlen fog pótlása TB alapon is ötvenezer, egy fehér kenyér kilója meg egy ezres, tavaly még fele ennyi volt, enni meg kell, azt huszonpár foggal is lehet. A fogakon bizony jól látszik a szegényedés. A csillogó cipők, a vadiúj kabátok pedig a felelősök frissen fehérített fogsorán tükröződnek.

Selmeci János jegyzete a 2023. április 14-i Esti gyorsban hangzott el.