A fideszesek többsége szerint is agresszorként támadta meg Putyin Ukrajnát

A felmérésben résztvevők 70 % mondta azt, hogy Oroszország agresszorként támadta Ukrajnát (nyilvánvalóan nem az orosz népre gondolt a válaszadó, hanem a rezsimre, aki a katonákat odavezette), és 7 % mondja azt, hogy az orosz csapatok békefenntartóként léptek Ukrajna területére (ami a kezdeti narratíva volt a Putyin-rezsim részéről), 5 % mondta azt, hogy mind a két véleménnyel tud azonosulni, illetve 6 % pedig egyikkel sem – mondta Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője.

A szakemberek politikai párthovatartozás tekintetében érdemi és komoly különbséget mértek. Az Egységben Magyarországra szavazók 94 %-a mondja azt, hogy Oroszország agresszorként támadta meg Ukrajnát, míg ez a szám a Fidesz-szavazók körében ez 56 %. Ezen kívül a bizonytalanok 62 %-a tartja Putyint agresszornak, így összeségében lett 70 % azok aránya, akik agresszorként tekintenek az orosz rezsimre.

Az "Ön szerint az elmúlt 12 évben Orbán-kormány inkább orosz- vagy inkább nyugatbarát politikát folytatott-e?" kérdésre a megkérdezettek 47 %-a szerint inkább oroszbarát külpolitikát folytatott. Így látja az Egységben Magyarország lista szavazóinak túlnyomó többsége (86 %), tízből négy (42 %) bizonytalan szavazó, továbbá közel minden ötödik (18 %) Fidesz szavazó. A megkérdezettek 7 %-a szerint a miniszterelnök inkább nyugatbarát külpolitikát folytatott. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 13, illetve a bizonytalan szavazók 6 %-a. A válaszadók harmada (33 %) szerint mindkét külpolitikai irányvonal jellemző volt az elmúlt 12 évben. Ezt mondta minden második (48 %) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók harmada (34 %), továbbá minden nyolcadik (12 %) ellenzéki szavazók. A megkérdezettek 4 %-a szerint Magyarország egyik irányvonalat sem követte. Így látja a Fidesz szavazók 9, továbbá a bizonytalan szavazók 3 %-a – ismertette a számokat Pulai András.

Az ügyvezető szerint amikor a miniszterelnök munkásságát, illetve elmúlt 15 évét kell megítélni, akkor elég kemény politikai törésvonalak rajzolódnak ki. Amíg a Fidesz-szavazók gyakran menekülnek a "Nem tudom", "Mindkettő lehet" válaszopciókba, addig az ellenzéki szavazók nem ilyen megengedőek a miniszterelnökkel szemben.

Azokban a szavazói csoportokban, ahol az ellenzéknek van keresnivalója (a saját szavazói, illetve az aktív bizonytalanok körében), az a narratíva abszolút él, hogy Orbán Viktor és kormánya az elmúlt időszakban nagyon sokat tett azért, hogy ez a helyzet eszkalálódjon – mondta a Reggeli gyors vendége.

Pulai András szerint Putyin Orbánt nem hogy nem tájékoztatta a várható lépéseiről, hanem kifejezetten használta arra, hogy elhitesse a világgal, hogy mi vagy mi nem fog történni, és ennek a sztorinak a meglepetéserejét növelje azzal, hogy még a "barátainak" is azt az igét hintse, hogy minden rendben van, és csak maximum speciális katonai műveletek lehetségesek, de más nem. Orbán Viktor és kormánya a moszkvai találkozó után így is kommunikált, majd jött a "fekete leves", kitört a háború, hirtelen mást kellett gondolniuk erről a kérdésről, amit a választók többsége nehezen emészt meg.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.