A CDU szövetségi frakciója elhatárolódott a politikusától, aki a magyarországi MCC Feszten találkozott Alice Weidellel

Új ablakban

2025. augusztus 05. Reggeli gyors, részlet (2025.08. 05.) Kárpáti János lapszemléje

05:51

00:00

Egyáltalán nem helytálló az az állítás,

hogy az Európai Unióban tilos lenne a kereskedelmi média állami támogatása – írja az EUObserver portálon közzétett véleménycikkében Giordano Zambelli, a brüssszeli Vrije Universiteit PhD-kutatója.

A téma az elmúlt hetekben éledt újra brüsszeli körökben, miután az Európai Bizottság közzétette a 2028-2034-re szóló költségvetési kerettervezetét, és az némi reménnyel kecsegtet az újságírás uniós finanszírozási távlatait illetően.

 

Illusztráció

 Pinterest

 

Zambelli vitatja azt a tételt, hogy ha közpénzt adnak a kereskedelmi médiának, az torzítja a médiapiacot, és aláássa a média hitelességét. Elismeri, hogy az újságírás és az állam viszonya - idézem - „törékeny és összetett”. Idézi Helle Sjøvaag széleskörű elismerésnek örvendő médiafinanszírozás-kutatót, aki szerint, ha újságíróként túl közel kerülsz az államhoz, akkor az árt annak, hogy a sajtó be tudja tölteni az úgynevezett „negyedik hatalmi ág” mivoltából fakadó kontrolláló szerepét. Ha viszont túl közel kerülsz a piachoz, akkor az a szakmai legitimációdra nézve lehet ártalmas – véli Sjøvaag. Az uniós tagállamok azonban – írja Zambelli – az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint 2022-ben 1 milliárd 320 millió euró támogatást nyújtottak magánkézben levő hírmédiának. Az persze – derül ki a cikkből – igen eltérő mértékű az egyes tagállamokban, hogy az állam mennyire érvényesíti saját befolyását a médiában: a szerző szerint a skála azon szélén, amely a teljes állami kontrollt, a média foglyul ejtését jeleníti meg, Magyarország található.

Zambelli úgy véli, az Európai Unió fontos szerepet játszhat abban, hogy a közintézmények a médiatámogató tevékenységükért elszámoltathatók legyenek, növeljék támogatási eszköztáruk áttekinthetőségét, legyenek valóban befogadóak, technológiasemlegesek, és támogassák a média sokszínűségét.

A Donald Trump és Ursula von der Leyen között létrejött

amerikai-európai vámtarifa-megállapodásra való reagálások közt a londoni Financial Times magyar vonatkozásban azt emelte ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban kijelentette: Magyarországon cselekvési tervet dolgoznak ki arra, hogy miként védjék meg a dolgozókat munkahelyüknek az amerikai vámok miatti elvesztésétől. Orbán, aki jövőre választásokkal néz szembe, Donald Trump szövetségesének számít, de a 15 százalékos vámokra vonatkozó megegyezést most ócsárolja, és azzal vádolja az Európai Bizottság elnökét, hogy romokba dönti az Európai Uniót – fogalmaz a brit lap.

 

 Facebook

 

Valami megváltozott Brüsszelben

az elmúlt napokban: az EU, amely több mint másfél éve sürgeti, hogy Izrael hagyjon fel Gáza bombázásával és blokádjával, most lépett abba az irányba, hogy szavait cselekvéssel támassza alá – írja a Deutsche Welle német közszolgálati médiaintézmény angol nyelvű portálja azzal kapcsolatban, hogy uniós tisztségviselők megfenyegették Izraelt, gázai magatartása miatt korlátozhatják a hozzáférését kutatásfinanszírozási alapokhoz.

Uniós diplomáciai forrásból úgy tájékoztatták a Deutsche Wellét, hogy jelentős hangulatváltozás következett be. Ám az Izrael elleni javaslatok elhangzása nyomán azonnal akadályok emelkedtek a megvalósítás előtt: több tagállam, köztük Németország is további mérlegelést indítványoz. Márpedig Berlin támogatása nélkül aligha lehet előre lépni – vélekedik a portál. Az izraeli külügyminisztérium igazságtalannak bélyegezte a brüsszeli javaslatot, és azt állította, hogy az ilyen büntető intézkedés csak a Hamászt erősítené. A Deutsche Welle felidézi, hogy a 2023. október 7-ikei támadás óta az EU egységet mutatott a Hamász elítélésében, illetve a túszok szabadon engedésének a követelésében. Ám ezen túl minden egyes uniós nyilatkozat elfogadása heves viták tárgya volt a mélyen megosztott 27 tagállam között.

A színskála egyik szélén találjuk Spanyolországot és Írországot: e két tagállam már 2024 februárja óta követeli, hogy vizsgálják felül, eleget tesz-e Izrael az EU-val való kereskedelmi kapcsolatokról szóló megállapodás előírásainak. A paletta másik szélén – olvashatjuk a Deutsche Welle cikkében - Izrael legeltökéltebb EU-n belüli szövetségesének Magyarország számít, és Budapest blokkol minden olyan intézkedést, amelyhez az összes tagállam egyetértésére van szükség. Ilyen például a néhány erőszakos izraeli telepessel szembeni szankciók elrendelése. Berlin szintén erős szövetségese Izraelnek – teszi hozzá a portál.

Végül pedig: a berlini Tageszeitung,

a taz a dpa hírügynökség alapján beszámol arról, hogy a német kereszténydemokraták szövetségi frakciója nyilatkozatban határolódott el Saskia Ludwig brandenburgi CDU-politikustól, aki a magyarországi MCC Feszt rendezvényén találkozott Alice Weidellel, a szélsőjobboldali AfD vezetőjével. A CDU-frakció emlékeztet arra, hogy részükről semmilyen együttműködés nem jöhet szóba az Alternatíva Párttal, és Ludwig az ő tudomásuk nélkül vett részt a rendezvényen. A hírügynökségi tudósítás ehhez hozzátette, hogy a Mathias Corvinus Collegium Orbán Viktor jobboldali magyar miniszterelnök kormányának a káderképzője.

 

Alice Weidel. Fotó:  MTI/EPA/Martin Divisek