90 milliárd Ukrajnának: Kevés csúcsszintű európai vezető vállalja a kockázatot, hogy nyilvánosan szembe forduljon Orbánnal a választás előtt
18/03/2026 07:21
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
- annak ellenére, hogy magánbeszélgetésekben sokan Magyar Pétert részesítenék előnyben - hívja fel a figyelmet az Euractiv.
2026. március 18.
Reggeli gyors - részlet (2026.03.18.) Kárpáti János lapszemléje
05:24
00:00
Az EurActiv szóváteszi,
hogy mennyire kevés figyelmet szenteltek hétfőn az uniós külügyminiszterek az Ukrajnának szánt, függőben levő 90 milliárd eurós kölcsön ügyének, amelyet Orbán Viktor továbbra is blokkol.
A megállapodást a tavaly decemberi EU-csúcson úgy ünnepelték, mint amikor a bűvész előhúzza a nyuszit a kalapból, ám a magyar vétó miatt az e héten tartandó tavaszi csúcstalálkozó küszöbén az Európai Unió nem jutott közelebb Ukrajna szükségleteinek a kielégítéséhez, mint ahol karácsony előtt volt – állapítja meg a brüsszeli portál.
A cikk szerint kevés csúcsszintű európai vezető vállalja a kockázatot, hogy nyilvánosan szembe forduljon Orbánnal az április 12-ikei választás előtt, annak ellenére, hogy magánbeszélgetésekben sokan Magyar Pétert részesítenék előnyben. Az a szöveg, hogy Orbánnak tiszteletben kell tartania a decemberben kötött egyezséget, aligha meglepő - tekintettel arra, hogy a magyar kormány minden, zárt ajtók mögött elhangzó bírálatot képes kampánylehetőséggé felturbózni –, de persze nem tanúskodik különösebb bátorságról sem.
A hétfői külügyminiszteri találkozón Lengyelország és Németország adott hangot a magyar obstrukció miatti frusztrációjának, de a megbeszélésen nem ez, hanem a Hormuzi-szoros kérdése volt a középpontban – írja a szerző, és kissé talán epésen megjegyzi: Kaja Kallas, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője több időt szán az EU hosszú távú biztonsági stratégiájára, mint arra a pénzügyi tervre, amelynek meg kellene védenie Ukrajnát a két éven belüli összeroppanástól.
Az EurActiv furcsállja a Magyarországgal kapcsolatos óvatosságot, tekintettel arra, hogy Budapest mi mindent akadályoz Brüsszelben: a 90 milliárdos ukrán kölcsön mellett az európai békekeret felhasználását Ukrajna fegyverekkel való ellátása érdekében, az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését, az Oroszország elleni 20. szankciós csomag elfogadását – ezt egyébként a szlovákokkal együtt blokkolják a magyarok -, továbbá más témakörökben az erőszakosan fellépő nyugati parti izraeli telepesekkel szembeni szankciókat, valamint a kormányon levő, Grúz Álom elnevezésű párt elleni intézkedéseket – ez utóbbit megint csak Szlovákiával együtt. Egy diplomata azt mondta a portálnak: a magyarok olyan sűrűn vétóznak, hogy az EU néhány javaslattal kapcsolatban már nem is fárasztja magát az előterjesztéssel. Így hát az Európai Tanácsban ülésező csúcsvezetőkre vár a feladat, hogy leküzdjék ezt a kicsiny, hullámzó tengerszakaszt – írja az EurActiv kommentátora, akit annyira megihletett a Hormuzi-szorosban újabban előállt probléma, hogy a magyar vétózás ügyét Budapest-szorosnak nevezi.
Ha már az imént felsoroltam,
milyen kérdésekben vétóz Magyarország, akkor említsünk meg még egy témát, amely ugyan nem vétó, de mindenképpen nyomatékos magyar kifogás. Mint a Politico írja, Nagy István magyar agrárminiszter az európai biztosokhoz intézett levélben követelte, hogy függessze fel az unió azokat a különvámokat, amelyeket az Ukrajna elleni agresszió miatt rótt ki az Oroszországból, illetve Belaruszból származó műtrágyára. A magyar miniszter arra hivatkozik, hogy az iráni háború miatt felfelé kúsznak az árak, növekednek a gazdák költségei. A portál beszámolója megemlíti, hogy Budapest az orosz gázimport betiltása ellen is küzdelmet folytat.
Végül egy kulturális vonatkozású írás:
a Deutsche Welle német közszolgálati portál hírül adja, hogy idén az elnevezése szerint az európai megértésért odaítélt lipcsei könyvdíjat Miljenko Jergovic boszniai horvát író kapta, a balkáni nacionalizmusról és a globális jobbratolódásról szóló, legújabb könyvéért.
A német portál méltatása szerint Jergovic prózájában személyes sorsokon keresztül megmutatkozik a Balkán legjobb és legrosszabb oldala egyaránt: némelykor a durvaság, némelykor a gyöngédség, néha a brutalitás, néha a melegszívűség - de mindez mindig intenzíven. Miközben Európa-szerte hídépítőként ünneplik a szarajevói születésű írót, Horvátországban nem ritkán a nép ellenségének tartják, a hídépítőket ugyanis az egykori Jugoszlávia utódállamaiban nem különösebben kedvelik – állapítja meg a Deutsche Welle. A portálnak nyilatkozva Jergovic azt mondja, hogy ezekben az államokban ma a gyűlöletpotenciál még nagyobb, mint amekkora a kilencvenes évek háborúinak a kitörése előtt volt – a különbség csak az, hogy a gyűlölködők és a gyűlöltek ma már nem rendelkeznek nehézfegyverekkel.
Az író kiemeli a Zágrábban kormányzó Horvát Demokratikus Közösség elnevezésű párt felelősségét, azt, hogy hatalmának biztosítása érdekében nacionalizmust szít. Szerinte Andrej Plenkovic miniszterelnök – most a Deutsche Welléből idézek – aljasabb, mint Orbán Viktor, mert Orbán legalább Brüsszelben ugyanúgy tör-zúz és dühöng, mint Budapesten, Plenkovic viszont Brüsszelben sokkal demokratikusabbnak mutatja magát, mint otthon.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.03.18, sterda 6.00
Szerkesztő: Kárpáti János
