Őrizze a rendet békésen!

Csütörtökön bejárta a hír a sajtót, hogy a rendőrség szórólapterjesztésbe kezdett. Önmagában is érdekes hír, hiszen a szervtől, amely minden társadalom részét képezi valamilyen formában, nem feltétlenül várnánk, hogy nem dedikált módon, például közleményben nyilvánuljon meg. Most kis túlzással a szélnek eresztettek egy tájékoztatót, amelyben arról beszélnek, hogyan kell tüntetni.

Némi zavarral vettem kezembe a szórólapot, amelyen olyan csodálatos – utasítással is felérő – tanácsokat olvashattam, mint

Tüntessen békésen!,

Ne legyen megfélemlítő ruhában!,

Bűncselekmény elkövetése esetén előállítjuk!,

A rendbontókkal szemben kényszerítő eszközt alkalmazhatunk!

 

 Forrás: Police.hu

 

Kicsit olyan érzésem támadt, mintha a rugdosó akarná megmondani az áldozatának, hogyan kell szakszerűen összegörnyedni a rugdosás közben. Vagy olyan, mintha az akasztás előtt álló elítéltek közt Hogyan viselkedjünk helyesen kivégzésünk előtt című tájékoztató röplapokat szórnának szét a siralomházban. Ezek mellett azt is szükségesnek érezték érzékeltetni, hogy mivel kell számolniuk azoknak, akik ezeket a „javaslatokat” nem tartják be. Ez a része persze világos volt, személy szerint nem is akarom azokat védelmezni, akik túllépik a jog biztosította lehetőségeket.

Azonban mégis zavaró az egész jelenség. A rendőrség mondja meg, hogyan szabad tiltakozni? Igaz, Magyarországon a tiltakozásnak nincs kultúrája. Lehet, hogy erre érzett rá egy jószándékú rendőrségi dolgozó? Bárhogy is, ha „szívességnek” tekintjük a gesztust, illik viszonozni. Így én – tanult rádiós kollégáim közreműködésével – összeállítottam tanácsaimat a rendőrségnek:

Ügyvédet ne akadályozzon munkája végzésében. Ezzel ugyanis eljárási rendet sérthet a szerv, durvább esetben az igazságszolgáltatást – amelyre felesküdött – akadályozhatja.

Diákok és polgári engedetlenséghez folyamodó, de békés tiltakozók ellen ne lépjen fel a rendőrség erőszakosan. Kell-e magyarázni? Védtelen, de főként békésen tüntető emberekkel szemben felesleges olyan kényszerítő eszközöket bevetni, mint a könnygáz, a sokkoló, vagy a gumibot.

Végül pedig fontos lenne, hogy e javaslatokat szem előtt tartva ne akarja a rendőrség megfélemlíteni azokat, akiknek védelmére esküdött fel.

Nincs kétségem afelől, hogy a hatóságok nagyon jól meg tudják indokolni, hogy a nemtetszésének hangot adó diáksereg fenyegető lehet, vagy miért kell egy földön ülő aktivistát sokkolóval megkínozni, ám Európa boldogabbik felén – ahol szintén használnak kényszerítő eszközöket – pontosan tudják, nem erőszakos emberekkel szemben az ilyen intézkedés méltánytalan.

Végül ugyancsak nem saját gondolat, de úgy érzem, vétek lenne kihagyni: vajon a rendőrség hogyan reagálna arra, ha a velük szemben álló tüntetők azt skandálnák: „Éljen Orbán! Éljen a párt!”