Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Győzelemről győzelemre halad - Szénási Sándor jegyzete
12/03/2025 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Trump egyelőre az Államok szövetségi rendszereinek szétverésében arat diadalokat, miközben a hazai inflációt élesztgeti sikerrel.
Trump nyert Kanada, pontosabban az északi szomszéd Ontario nevű állama ellen, amely válaszul a kanadai acélra és alumíniumra kirótt vámra dettó 25%-al emelte meg a 1,5 millió amerikai fogyasztónak szállított áram árát.
Ez ugyebár win-win, vagyis inkább lose-lose állapot, mindenesetre erre mondják, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Ez a kis egyensúly azonban csak pár óráig tartott, mert Trump duplázott, az ontarioi kormányfő, Doug Ford pedig visszakozott, és részben ezt tette Donald Trump is. Így most az a helyzet, hogy Amerika 25%-os vámmal sújtja Kanadát, Kanada meg nem sújtja az Államokat semmivel. Tipikus gyarmati viszony, mondhatnánk, ha Kanada gyarmat lenne, és ha nem lebegne előttünk a néhai szovjet pártfőtitkár Leonyid Brezsnyev doktrínája, ami az 1968-as csehszlovákiai bevonulás idején ötlött fel benne, és annyira megszerette, hogy meg is tartotta. A parasztvakító duma mögött ez arról szólt, hogy a nagy Szovjetunió, ha úgy látja jónak, ott csap le a szövetségeseire, ahol akar, amikor akar, úgy, ahogy akar, az áldozatnak pedig nincs más dolga, mint ennek örülni, és többszörös hálát nyilvánítani. Egyébként kuss.
A nyílt imperializmushoz visszataláló USA és az imperialista SZU között ebben kevés különbség van. Az az amerikaiak javára írható, hogy míg a szovjetek visszautasíthatatlan, Kelet-Európának tett ajánlata egy teljes rendszercsomagra szólt, és javaslatukat többmilliós hadsereggel támasztották alá, Trump nem tesz ilyet, de üzletet ő sem köt. Az üzlet adok-kapok helyzet, mármost a kanadai példa azt mutatja, hogy Trump elveszi, amit akar, de nem fizet érte. Már ha nem tekintjük ajándéknak a Kanadát ezek után fenyegető recessziót, vagy az amerikai autógyártás és a tőzsde mélyrepülését. Ez utóbbiak persze nyilvános öntökönszúrással érnek fel, de hát a Brezsnyev-doktrína sem élte túl a nyolcvanas éveket. A nagyhatalmak testileg nagyok, de az agyuk meglepően kicsi tud lenni, ami pech.
Az agyzsugor szomorú ténye az amerikai-orosz kapcsolatokban is tetten érhető, abban a bárgyú igyekezetben tudniillik, hogy Rosszija Anyácskát leválasszák Kínáról. Hogy ez sikerüljön, ahhoz Amerikának jelentős mértékben kellene putyinizálódnia, vagyis komolyan vehető, Putyinnal nem csak rokonszenvező, de rendszerazonos diktatúrába fordulnia. Az Államoknak a Nyugatból történő kilépése azonban a jelen helyzet ellenére sem valószínű.
Így aztán Oroszország, amely mindig is létező Nyugat-fóbiáját most éppen teljes gázzal működteti, minden erővel Keletre törekszik, a biztonságos, ismerős, és rokoni diktatúrák közé, még akkor is, ha tudja, hogy Kína testvéri ölelése fojtogató, mert kilépni ebből amúgy sem tudna már. Pillanatnyi érdekei is azt kívánják, hogy egy újabb szállal, az orosz-mongol-kínai kereskedelmi csatorna megnyitásával kösse magát még erősebben Pekinghez, nemhogy távolodjon tőle.
Putyin számára, bár hízeleg neki Trump csodálata, és a tetteiben is magára ismerhet, Amerika továbbra is megbízhatatlan, hiszen a trumpizmus is lehet múlékony, nem jelent a jövőre nézvést biztosítékot, Donald Trump ahogy jött, úgy mehet is. Nem hiába hűti a Trump iránti össznépi lelkendezést a Kreml szóvivője azzal, hogy az amerikai elnöknek is két lába van, és sosem lehet tudni, melyikkel kel fel.
És ebben Peszkovnak igaza is van.
Trump egyelőre az Államok szövetségi rendszereinek szétverésében arat diadalokat, miközben a hazai inflációt élesztgeti sikerrel. Ukrajnát még lerabolná, mielőtt eldönti, sorsára hagyja, vagy sem. Az európai szélsőjobbot is megosztotta. Más nem nagyon történt.
Ötméteres aranyszobrát, ami a gázai videóban tűnt fel, még sehol sem állították fel. Bár ki tudja persze. Arany van, Trump van, hülyéből is akad elég.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. március 12-ei adásában hangzott el. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)