A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.
Az indokolatlan nyugalom indoklása
Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.
Bepillantás a NER hátsó udvarába - Rózsa Péter jegyzete
8/01/2026 18:04
| Szerző: Rózsa Péter/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Mert hiszen valamitől elborult a NER vezérek és lovagok agya, amikor hagymázos, nemzeti jelszavak és tételmondatok zsolozsmázása közben leépítették a maradék jogállami intézmények és jogi keretek rendszerét, kirabolták a költségvetést, közpénzt szivattyúztak át a magánszférájukba, és nem érdekelte őket az sem, hogy végül is azt a tyúkot vágják le, aminek a tojása korábban a sikeres fejlődés záloga volt. Nem jön pénz, de majd lesz valami.
2020-ig tartott a Fidesz sikertörténete – nőttek a bérek, javult a kereskedelmi mérleg – nagyjából mindent el lehetett adni az EU-ban, ami Magyarországon készült. Volt olyan év, hogy 200 ezren dolgoztak a közmunkaprogramban, ami sokat javított a hátrányos helyzetűek életén. Mindez annak volt köszönhető, hogy abban a periódusban még soha nem látott mennyiségű pénz érkezett az EU-ból. 2020-ban azután valami megcsúszott: a Fidesz egyre durvább unióellenes retorikája, majd a közösségi jogokkal egyre nyíltabban szembe menő politikai gyakorlata miatt, egyre több forrást zároltak Brüsszelben, fogyott a pénz, a közmunkára sem jutott, ismét tízezrek váltak munka- és jövedelem nélkülivé. Onnantól, amikor a kormány átváltott a racionális gazdasági és szövetségi politizálásról szuverenitás alapúra, bekövetkezett, pontosabban visszatért a kádári doktrína: az ideológia győzelmet aratott a józan ész felett. Mert hiszen valamitől elborult a NER-vezérek és -lovagok agya, amikor hagymázos, nemzeti jelszavak és tételmondatok zsolozsmázása közben leépítették a maradék jogállami intézmények és jogi keretek rendszerét, kirabolták a költségvetést, közpénzt szivattyúztak át a magánszférájukba, és nem érdekelte őket az sem, hogy végül is azt a tyúkot vágják le, aminek a tojása korábban a sikeres fejlődés záloga volt. Nem jön pénz, de majd lesz valami. Ez a vabank. Hát az lett, hogy most küzdhet az egyre nagyobb lakossági elégedetlenség okán feltámadt, még soha nem látott nagyságú ellenzéki táborral, a Tisza párttal. Miért érte meg a NER-nek, hogy tovább menjen a korrupció, a pénzügyi stiklik övezte úton, ami egyúttal a politikai rendszerének meggyengüléséhez vezetett? Valószínűleg a mohósága miatt. A könnyen szerzett vagyon általában valaminek a kifosztásával jár. Amíg ez csak a vagyoni különbségek növekedését okozza, de nem fojtja meg a társadalom jelentős csoportjait, addig még csak elmegy, hogy a lopott pénz elveszti közpénz jellegét, hogy létre kell hozni a nemzeti tőkésosztályt meg ilyesmi. Amikor ennek az ára az általános gazdasági romlás, megspékelve némi hatalmi gőggel és erkölcsi zülléssel, akkor áradni kezd az ellenállás ereje. Árad. A kegyelmi botrány kinyitott egy kaput, éppen annyi rést engedve, hogy be lehessen látni a NER hátsó udvarába, ahol dorbéz zajlik, és azonnal láthatóvá válik az a folyosó, amin a gazdasági, pénzügyi és általános politikai normaszegés összekapcsolódik a perverz mulatozással. Vitorláshajón rendezett szexpartikkal, milliárdos értékű jachtokon töltött bulikkal, szarvasvadászatokkal, vadászházi orgiákkal, végül szerencsétlen sorsú intézetis gyerekek abuzálásával. Ez mind egy tőről fakad, mert a rendszer sugallja, a normaszegés nem számít, csak a pillanatnyi érdekek és örömök. Az a baj, hogy a NER pillanatai a társadalom többsége számára elviselhetetlen hosszú szenvedésnek érződik, amiből azért egyszer elég lesz. A többségnek elege lesz. Azt mondta a minap Orbán Viktor, hogy amíg ő hatalmon van, biztosan nem lesz bevezetve az euró. Már Bulgária is áttért január 1-től az európai pénzre, hát mi azért sem. Érthető az előbbiekből: amíg el lehet bújni a forint árfolyamának játékával az európai piac közös szabályai elől, amíg ezáltal a hatalmi mozgástér elegendően nagy ahhoz, hogy a kormány piacellenes intézkedésekkel megzsarolhassa a gazdasági szereplőket, amíg a nemzeti valuta védelmet nyújt a közösség ellenőrzésétől, addig mehet tovább a zabrálás, mert végül is látjuk – ha máson nem, hát a hatvanpusztai uradalom példáján –, csak ez a lényeg. Dőljön a pénz. És dől, de remélhetően maga a rendszer is bedől végre.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2026. január 8-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)