Tarr Zoltán: Kultúrbékét szeretnénk, nem kultúrharcot

Tarr Zoltán minisztériumához olyan területek tartoznak majd, mint a kultúra, a nemzetiségi kérdések, az egyház és a civil szervezetek, valamint a határon túliak helyzete, ennek megfelelően hétfőn már két alkalommal, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában és a Magyarságpolitikai Bizottságban is meghallgatták, majd kedd reggel a Művelődési Bizottság tagjainak kérdéseire válaszolt.„Mi kultúrbékét szeretnénk vívni, nem kultúrharcot” – mondta a Művelődési Bizottság tagjai előtt. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt erőteljes hasonlatokkal élt meghallgatásán: „Műemlékeket lebontottak, mert jakuzzit kellett építeni helyére”.

Tarr Zoltán a beszédét azzal kezdte, hogy a sajtó több mint tíz évig nem tudott szabadon mozogni a Parlamentben, most ez változott, és most valódi kérdésekkel találkozhatunk az épületben. A változás látványos, de még fontosabb szerinte, hogy ez az új szabadság átélhető.

Elpusztítottakról, megnyomorítottakról is beszélt Tarr, akiket a rendszer saját javára nyomott el. Képmutatás, hamisan használt kifejezések, a polgárok és közösségek tönretétele: Tarr számára a legfájóbb az, amit a keresztény szóval csinált a magát kereszténynek nevező Fidesz-KDNP.  Szeretnék, ha visszaállna a civil rendszer, „a civil szó szitokszóvá vált” Tarr szerint, ennek oka volt az is, hogy sok civilszervezet visszaélt. „Hogy minden civil bűnös és gonosz lenne”, kivéve azok, akik a Fideszhez közeliek. Tarr szerint nagyon fontos kérdés a civilek mellett az egyházakkal való párbeszéd is. Az egyházi finanszírozásnak Tarr szerint ára volt, mégpedig az, hogy csöndben kellett maradni. „Ha valaki nem tette, az büntetést kapott.” „Ez nem párbeszéd, ez diktatúra. Az egyházakkal való párbeszéd azt jelenti, hogy leülünk, hogy beszélgetünk.” Tarr azt is mondta, az egyházaknak is újra kell tanulnia az önállóságot, mert nem kívánják korlátozni a finanszírozásokat. Az egyedi támogatásokat viszont át fogják vizsgálni.

A leendő miniszter szerint olyan rendszert épített ki a Fidesz, amiben az emberek a megélhetésükkel foglalkoztak, „ha elég ügyes vagy, akkor a hónap 3. hetében is marad pénzed” – mondta Tarr. Szerinte ezzel érte el a kormány, hogy a politikai lépésekre, a korrupcióra, a külföldi hitelekre ne figyeljenek az emberek. A társadalomnak viszont ebből lett elege. Annyira, hogy Tarr szerint a Tisza nem úgy indult, hogy „egy kollégiumi szobában laktunk”, hanem úgy, hogy ugyanaz volt az érdekük.

A miniszter-jelölt szerint a kultúra az, a terep amely megmutatja, hogyan érezzük magunkat. „A kultúra eddig lehetőséget adott, hogy a frusztrációinknak hangot adjon” – fogalmazott. Ez ugyanis az a közeg, amelyben egy ország önmagáról gondolkodik, vitázik. Emiatt a kulturális kormányzás sem pusztán az intézmények működtetését jelenti, mivel ez a társadalmi kohézió és a közös gondolkodás terepe.

Tarr szerint a pusztítás a 2010-es Médiatörvénnyel indult, ami ideológiai vezetés alá kényszerítette a közmédiát, majd a „kvázi magánmédiát is”, aztán jött a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) létrehozása, szóval mindaz, ami a „kiszorítósdihoz vezetett”.

Forrás: Telex