Schmidt Mária szerint a bucsai mészárlást nem az oroszok követték el

Schmidt Mária, történész, a Terror Háza, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet vezetője, a NER egyik fő ideológusa a Látószög blogon meghökkentő levezetésben azt állította, hogy valójában az ukrán hadsereg követte el a bucsai mészárlást.

A bucsai mészárlás még 2022 tavaszán történt, a településről kivonuló orosz hadsereg több száz ukrán civilt kínzott illetve gyilkolt meg. A holttestekre csak néhány héttel később találtak rá, a népirtás sokkolta a világot. A mészárlást hamar háborús bűnnek nyilvánították és ezért adta ki nemzetközi elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A The New York Times nyolc hónapnyi tényfeltárás után publikált riportjában jutott arra a következtetésre, hogy a tömeggyilkosság elkövetői az Artyom Gorogyilov alezredes által vezetett 234. légi rohamezred orosz ejtőernyősei voltak – emlékeztet a 24.hu.

Schmidt Mária most "Mi történt Bucsában?" című írásában arról magyaráz, hogy az ukránok először 

"április 1-jén és 2-án mutattak, akkor amikor már ukrán katonaság volt a városban. A bemutatott fotó- és filmbizonyítékok áttanulmányozása után a megkérdezett halottkémek kizárták azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó tetemek több nappal korábban haltak volna meg, és azóta a szabadban feküdtek volna. Valószínű tehát, hogy a felvételeket manipulálták, esetleg visszadátumozták, hogy alátámasszák, hogy a holttestek már március óta az utcákon hevertek. A videókon látható időjárási viszonyok nem esnek egybe a megjelölt időpontok meteorológiai adataival. Egyes beszámolók szerint a filmeken a testek egyike-másika még mozgott, ami a propaganda célokból való megrendezettségre utal. A tömeggyilkosságok valószerűtlenségét támasztja alá, hogy a sebekből nem folyt ki vér, nincsenek a tetemeken vérfoltok. A helyszíneken nincsenek, de legalábbis nem látszanak robbanószer, illetve lövegmaradványok, nyomok. [...] Ez abba az irányba mutat, hogy a bejövő ukrán egységek büntetőakciójáról lehet szó, amit az oroszokkal kollaborálókkal szemben foganatosítottak."

– írta Schmidt.

Bejegyzése végén, azért azt jelzi, bizonytalan, mi is történt:

Három év telt el. Nem volt nemzetközi vizsgálat. Nem tudjuk, kik az áldozatok, nincs válasz a legszembeötlőbb ellentmondásokra. Pedig olyan jó lenne tudni, mi történt Bucsában.

Schmidt eszmefuttatására reagált Dobrev Klára és Magyar Péter is, mindketten lemondásra szólították fel.

Dobrev szerint Schmidt Mária „nemcsak a történészi szakmára, de a Terror Háza vezetésére, sőt bármilyen közfeladatra méltatlanná vált”. A DK parlamenti írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz, hogy „mikor mentik fel hivatalából a múzeumigazgatót", mivel álláspontjuk szerint „népirtástagadók nem viselhetnek közhivatalt, ebben nem alkuszunk”.

Magyar szerint "ép ésszel fel sem fogható, hogy egy magát történésznek nevező orbánista NER-kitartott hogy jut el olyan mélységbe, hogy a legalapvetőbb tények kapcsán is hazudik, és még holtukban is meggyalázza a több száz ukrán civil áldozat emlékét".

A politikus felidézte, Bucsában személyesen találkozott olyan túlélővel, akinek édesapját „tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák”, és beszélt magyar származású helyi lakossal is, aki csak a véletlennek köszönhetően maradt életben. Magyar Péter azonnali lemondásra szólította fel Schmidtet minden pozíciójáról, egyben felkérte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy ne alkalmazza őt tovább egyetemi tanárként. Azt is elvárja, hogy Orbán Viktor nyilvánosan határolódjon el.