Árrésstop ide vagy oda, a blokk végén mindig sír a pénztárca

A felmérés szerint a lakosság háromnegyede érzékelt kisebb-nagyobb élelmiszerár-emelkedést az elmúlt hónapokban, (közülük 42 százalék kifejezetten erős áremelkedésre panaszkodott) és nagyjából ugyanennyi azok aránya, akik szerint ebben a gazdaságpolitika irányítóinak döntő, vagy nagy szerepe van. A felmérés szerint az áremelkedést az idősebb korosztály tagjai még inkább érezték - írja honlapján az OKSZ.

Az árréstopról szinte mindenki hallott, (a legidősebb korosztály körében szignifikánsan többen) a többség véleményt is tudott formálni az ügyben, de az eredmények megosztóak. Azok körében, akik úgy érezték, hogy ennek hatására nőttek a kiadásaik erősen felülreprezentáltak az idősebbek, míg azok körében, akik inkább árcsökkenést éreztek, az alacsonyabb végzettségűek aránya magasabb, mint az országos átlag.

„Az árrésstop elvben azt a célt szolgálja, hogy a legkisebb jövedelműek kedvező áron jussanak hozzá alapvető élelmiszerekhez. Az intézkedés ezt a célt azonban láthatóan nem éri el: az alacsony jövedelműek, és a nyugdíjasok inkább áremelkedést érzékelnek, az árak csökkenését inkább a jobban keresők veszik észre, ami arra utal, hogy inkább ők élvezik ennek előnyeit – hívja fel a figyelmet Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.  

A lakosság fele egyetért azzal, hogy az árakba történő központi beavatkozás kiszámíthatatlanabbá teszi a gazdasági környezetet. A döntő többség számára a kormányzati kommunikáció nem játszik szerepet abban, hogy melyik boltot választják, ebben a legfontosabb szempont az árak és az akciók, ezt követi a lokáció, és csak ettől nagyon lemaradva következnek az egyéb szempontok, sajnos a minőség is.

 „A kutatás eredményeinek egyik legfőbb tanulsága, hogy az infláció érzékelése sokszor nagyobb szerepet játszik a vásárlók döntéseiben, mint a KSH által kimutatott árindex” - mondja Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára szerint az árképzésbe történő adminisztratív beavatkozásoknál, illetve az ezekre vonatkozó döntéseknél érdemes figyelembe venni azt, hogy a fogyasztói bizalom döntő jelentőségű, és ezt nem lehet jogszabályalkotással erősíteni.

Közleményükben hozzáteszik, a kiskereskedelem szereplői mindent megtesznek a bizalom erősítéséért, de erőfeszítéseiket korlátozza a jelenlegi jogszabályi környezet, és az ahhoz kapcsolódó kommunikáció. Szerintük az árrésstop vásárlókra gyakorolt elbizonytalanító hatását kizárólag annak tervezett, 2025. augusztus 31-i megszüntetése orvosolhatná. Az OKSZ már májusban tett javaslatot az árrésstop kivezetésére.

A felmérés 1000 fő megkérdezésével a 16-75 éves lakosság körében készült.