MNB-botrány: "Úgy látom, van akire kilövési engedély van, de nem ér el a csúcsokig a hatóság"

Nem számít az MNB alapítványi vagyongazdálkodása miatt a legmagasabb szintig eljutó felelősségre vonásra a hvg360-nak nyilatkozó Nyikos László, aki 2015-től volt a jegybank felügyelőbizottságának (fb) tagja.

A most 85 éves Nyikos közgazdász, pályáját a Ganz-vállalatoknál kezdte, majd 1973-tól 1984-ig a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese, 1989-től 2001-ig az ÁSZ alelnöke volt. A Jobbik országgyűlési képviselője, a párt jelölésére az Országgyűlés 2015-ben, az MNB fb tagjává választotta. De facto már nem tag, de jure viszont nem járt le a mandátuma és jogi vitája is van a jegybankkal.

Az ÁSZ jelentéseiben arra jutott, hogy hanyag és hűtlen kezelés gyanújával az ügyészséghez fordul, ez felügyelőbizottságban is felmerült, az áltaunk felkért jogászok is hasonló megállapításokat tettek. Mindez kiderül az ülésekről készült szó szerinti, nem nyilvános jegyzőkönyvekből – mondta el Nyikos a lapnak.

Szerinte azzal, hogy a kormány "szakszerűtlen jegybanktörvényt készített, azt elfogadva az Országgyűlés bedobta a gyeplőt a lovak közé, és a legfőbb tulajdonosi jogok az igazgatóság hatáskörébe kerültek".

Noha a legtöbbször Matolcsy nevét emlegetjük az MNB-alapítványok botránya kapcsán, Nyikos arra hívta fel a figyelmet, többen voltak döntési helyzetben. Az igazgatóság tagjai közül az egyetlen, aki az "esztelen költekezést" kifogásolta Patai Mihály volt, de őt Nyikos szerint törvénytelenül félreállították.

Nyikos, amikor 2015-ben bekerült az fb-be, jelezte Varga Mihály pénzügyminiszternek, miután kormányzati előterjesztésre 2011-ben és 2013-ban úgy változtatták meg a jegybanktörvényt, hogy

"az érdemi részvényesi hatáskörök az MNB igazgatóságához lettek delegálva, emiatt az ügyvezetésnek túlhatalma van: elkészíti a költségtervet, a végrehajtásáról szóló beszámolót, majd jóvá is hagyja azt, és dönt arról, mire fordítja az osztalékot. Ez példátlan, hungarikum."

Varga érdekesnek találta a felvetéseit, jelezte, majd az fb foglalkozik az üggyel, de utóbbi nem vette napirendre Nyikos előterjesztését, arra hivatkozva, hogy ők törvényalkalmazók és nem törvényalkotók.

A 2015-ben megválasztott fb megalakulása után Papcsák Ferenc elnök javaslatára kialakítottak egyfajta munkamegosztást, ez alapján Nyikosnak az ingatlanstratégia megvalósítására kellett "rámozdulnia". Az ingatlan-ügyek ellenőrzésével kapcsolatban most azt mondta a hvg-nek, a jelentéseiben tucatnyi általános érvényű megállapítása volt, amelyek között szerepelt, hogy a közpénzek kezelésében sem az áttekinthetőség, sem az elszámoltathatóság nem érvényesült maradéktalanul. Később "Varga Levente igazgató – már nincs az MNB-ben –, hogy a beruházás lebonyolítására saját leányvállalatot hoznak létre, kiszervezik az MNB-Ingatlan Kft.-be, hogy kíméljék a jegybanki apparátust. Onnan elveszítettük a fonalat. Nem ismerhettük meg sem a tervezői, sem a kivitelezői szerződéseket, arra hivatkozva, hogy a kft-nek saját felügyelőbizottsága van."

Mivel a jegybanki alapítványok ügyeit egy másik tagra, Madarász Lászlóra bizták, nem foglalkozott ezekkel. Később egy törvényi módosítás alapján az MNB-alapítványokat már csak a számvevőszék ellenőrizhette, az "fb pedig tudomásul vette, hogy a továbbiakban semmi köze hozzájuk".

Arra a kérdésre, számít-e felelősségre vonásra az eltűnt, összesen közel 470 milliárd forintnyi közpénz miatt, Nyikos azt mondta, teljes körűre nem.

"Nem hiszem, hogy a csúcsokig elmennének a hatóságok. Matolcsy elnöksége első három évében közel 900 milliárd forint árfolyamnyereség jött össze, ott ült ezen a hatalmas pénztömegen, és olyan hatásköröket kapott, amelyek józan ésszel nem érthetők. Észszerűtlenül, pazarló módon, viszont többnyire szabályosan költött. Úgy látom, egyesekre van „kilövési engedély”, Somlai Bálintra, Matolcsy Ádámra, és bűnbak lehet esetleg a volt főigazgató vagy az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője. A volt elnök felelőssége jogilag nehezen bizonyítható, morális felelőssége viszont óriási. A jegybank nem volt, ma sem költségérzékeny, az éves működési költsége tíz év alatt 32 milliárdról 90 milliárd közelébe nőtt. Ez nagyobb, mint Debrecen város éves működési költsége"

– mondta a volt felügyelőbizottsági tag.

Kérdésre Nyikos elmondta, van lelkiismeretfurdalása, szerinte lehetett volna "vagányabb vagy harcosabb". Inkorrektnek tartotta volna, hogy ha azokat a jelentéseit, amelyeket az fb nem engedett nyilvánosságra hozni ő maga kiszivárogtatja. "Nem tettem meg, nem mentem el a falig" – mondta.

Nyikost a lap kérdezte azokról az ingatlanügyekről is, amelyeket még ő ellenőrzött és amelyekről jelentést készített. Itt tudják elolvasni.