Kopint-Tárki: nem tudja fékezni az árakat az árrésstop
8/10/2025 13:49
| Szerző: Klubrádió
A magyar gazdaság gyakorlatilag ismét stagnált az idei második negyedévben – derül ki a Kopint–Tárki friss gazdasági előrejelzéséből. A GDP-növekedés mindössze 0,4 százalék körül alakulhat 2025-ben, amit legfeljebb mérsékelt gyorsulás követhet jövőre. A kutatóintézet szerint a gazdasági növekedés főként a készletváltozás kedvezőtlen alakulása miatt maradt a nulla közelében, (vagyis a termelés nem nőtt, mert a vállalatok inkább a korábbi készleteiket használták fel, nem pedig újakat állítottak elő) miközben a fogyasztás enyhén élénkült, az infláció pedig 4,7 százalékra mérséklődhet az év végéig.
A háztartások vásárolt fogyasztása 3,5 százalékkal nőtt, összhangban a nettó reálkeresetek emelkedésével, míg a tényleges magánfogyasztás 3,1 százalékos bővülést mutatott. Az állóeszköz-felhalmozás visszaesése ugyan továbbra is fékezi a növekedést, de ennek üteme lassul. A belföldi felhasználás növekedése a készletcsökkenés miatt 0,3 százalékra esett vissza.
A külkereskedelem hatása némileg javult: a szolgáltatásexport erősödése ellensúlyozta az áruexport folytatódó gyengülését. Termelési oldalon a mezőgazdaság visszaesett, az ipar válsága folytatódik, ugyanakkor az építőipar növekedésbe fordult, és a piaci szolgáltatások is gyorsultak.
A Kopint–Tárki szerint az év második felében a fogyasztás tovább erősödhet a kormány adó- és jövedelempolitikai intézkedései nyomán, miközben a beruházások csökkenése is lassulhat. A növekedési kilátások azonban továbbra is bizonytalanok, különösen az ipari export gyenge teljesítménye miatt.
A költségvetési hiány idén a GDP 4,5–5 százaléka körül alakulhat, miközben az államadósság már az év első felében 4000 milliárd forinttal nőtt, és elérte a GDP 76,2 százalékát. A kutatóintézet 2025 végére 75 százalékos adósságrátát jelez előre.
Az inflációt az árrésstop ugyan némileg lenyomta, de a hatás korlátozott: az intézet szerint az intézkedés nem tudja megvédeni a fogyasztókat a termelői árak emelkedésétől. A 2025-ös évre 4,7 százalékos, 2026-ra 3,9 százalékos átlagos inflációt várnak.
A jegybanki alapkamat 2024 szeptembere óta 6,5 százalékon áll, és az év végéig ezen a szinten maradhat. A forint árfolyama stabilizálódott, visszatért a tavaly nyári szintre, míg az állampapírpiaci hozamok 6–7 százalék között ingadoznak.
A hitelezés az első nyolc hónapban mérsékelten bővült: a vállalati hitelek növekedése visszafogott, a háztartási hitelek viszont dinamikusan emelkedtek. A szeptemberben indult Otthon Start program 3 százalékos fix kamatozású hitele várhatóan erőteljes keresletet generál, ami rövid távon megugraszthatja a lakásárakat, míg a kínálat alkalmazkodása csak középtávon enyhítheti az árnyomást.