Ketyeg a nyugdíjrendszer "órája", elkerülhetetlenek a reformok?

Az uniós pénzek miatt is sürgető lehet a nyugdíjkorhatár módosítása. Farkas András szakértő szerint az uniós források hazahozatala érdekében még ennél is fontosabb lépés lehet, hogy a nyugdíj korhatárát a várható élettartamhoz kössék. Véleménye szerint ez az intézkedés már részben teljesíthetné az Európai Unió egyik fontos elvárását a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, meglátása szerint a változtatás Magyarországon különösebb társadalmi kockázat nélkül bevezethető, mivel a magyar 65 évesek várható további élettartama jelenleg mind a nők, mind a férfiak esetében jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

A Magyar-kormány számára a nyugdíjrendszer érdemi átalakítása kiemelten fontos feladat lehet a következő időszakban. Farkas szerint az eddig ismert vállalások elsősorban a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének javítását célozzák, emellett pedig a nyugdíjas társadalom szélesebb körének is plusz juttatásokat ígérnek. Úgy látja, ezek az intézkedések önmagukban nem lesznek elegendők ahhoz, hogy érdemben javítsák a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, méltányosságát és korszerűségét, további átgondolt és felelősségteljes reformokra lesz szükség.

A nyugdíjemelési rendszer érdemi reformja is elkerülhetetlen. A modern nyugdíjemelési rendszerekben az infláció 100 százaléka mellett a reálkereset növekedésének 20-50 százalékával is emelik a nyugdíjakat. Javaslata alapján a hazai  nyugdíjakat továbbra is az adott évi infláció teljes mértékével kellene emelni és kiegészíteni az előző évi nettó reálkereset-növekedés 50 százalékával is. A szakértő szerint ezzel lehetne ténylegesen lassítani a nyugdíjasok relatív elszegényedését, amely az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan erősödött.

Az Economx cikke szerint a Magyar-kormány megtartaná az előző rendszer több elemét is, köztük a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint a Nők40 programot. A lap szerint emellett több új intézkedést is ígértek: a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelését, a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak további kiegészítését, és egy differenciált nyugdíjemelési rendszer kialakítását a magasabb nyugdíjak esetében. A teljes nyugdíjemelési rendszer átalakítása elengedhetetlen a nyugdíjak valódi értékállósága biztosításának érdekében. Ennek a helyzetnek a megoldására olyan években, amikor az országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme magasabb, mint az infláció emelkedése, vegyes indexálással kell a nyugdíjakat emelni, vagyis az infláció mértéke mellett a nettó keresetnövekedés mértékét is figyelembe kell venni a nyugdíjemelés százalékos mértéke meghatározásához. 

A Magyar-kormány célul tűzi ki a hosszan dolgozó férfiak korábbi nyugdíjba vonulási lehetőségének megteremtését is a Férfiak40 program kidolgozása révén. A férfiak kedvezményes nyugdíja melletti legfőbb érv az lehet, hogy a várható élettartamuk közel négy évvel rövidebb, mint a nőké, így a férfiak a nyugdíjrendszer relatív vesztesei.