K. Endre viharos gyorsasággal kapott kegyelmet - rendkívüli sajtótájékoztató
19/05/2026 06:40
| Szerző: Klubrádió
Nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy dokumentumait a kormany.hu/igazsagtetel oldalon, közben Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón magyarázza el a dokumentumok alapján a történteket. Az eset feltárását azért tehették meg, mert az elítélt K. Endre könyvet írt.
A kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumnál lévő, kedden nyilvánosságra hozott dossziéjának dokumentumai közül Magyar az utolsó kettőt emelte ki: ezekből derül ki a miniszterelnök szerint, hogy K. Endre ügyét kiemelték az ügymenetből és Novák Katalin akkori államfő megváltoztatta az igazságügyi miniszter javaslatát, és azonnal alá is íratták Varga Judittal kikerülve a szokásos minisztériumi hivatali utat.
A dokumentumból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét - jelentette ki a miniszterelnök a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében tartott sajtótájékoztatón.
A miniszterelnök azt mondta: az ügyben, amelyben K. Endre kegyelmi kérvénye is volt, 49 terhelt 48 ügye volt. K. Endre kérvényét az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya nem támogatta. A köztársasági elnöknek küldött dokumentumban, a minisztériumi javaslatnak megfelelően, három esetben javasolja az igazságügyi miniszter a kegyelem megadását, a további 46 személy - köztük K. Endre - 48 ügyét felterjeszti, ami azt jelenti, hogy ott nem javasolja a kegyelem megadását. Magyar Péter soha nem látott esetnek nevezte, hogy a K. Endérnek is megadott köztársasági elnöki kegyelmet ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin, és jegyezte ellen az akkori igazságügyi miniszter.
A dokumentumokból a hatályos jogszabályok miatt számos kitakarás van. Bár Magyar Péter megígérte, hogy nyilvánosságra hozza a kegyelmi kérvényt író ügyvéd nevét, ezt az Igazságügyi Minisztérium szerint mégsem teheti meg, de kilétére utalt azzal, hogy azt mondta "nagyon szeretem a katalán népi művészetet". (A katalán művészet, építészet egyik kiemelkedő alakja Antoni Gaudi volt). A Népszava még 2024-ben arról írt, hogy információik szerint Gaudi-Nagy Tamás is eljárt K. Endre képviseletében, azt azonban az ügyvéd sem nem erősítette meg, sem nem cáfolta, hogy ő volt az, aki K. Endre ügyvédjeként a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A lapnak erről annyit mondott: „erről nem nyilatkozom”.
A dokumentumok részletes ismertetését Magyar azzal kezdte, hogy a kegyelmi kérvény először az Igazságügyi Minisztériumba érkezett be, ahol a kegyelmi főosztály nem támogatta K. Endre kérelmét. A bemutatott második dokumentumot a főosztály vezetője készítette, és azt Répássy Róbert akkori államtitkár írta alá. A dokumentumból kiderül, hogy egy ügycsoportban összesen 49 terhelt 51 kegyelmi ügye szerepelt. A kitakart nevek között azok monogramjai láthatók, akiket az Igazságügyi Minisztérium kegyelemre javasolt. Magyar Péter szerint K. Endre neve nem szerepelt ezek között, vagyis a minisztérium és az államtitkár nem támogatta az ő kegyelmi kérelmét. A dokumentum 2023. április 17-én készült, nem sokkal azelőtt, hogy Ferenc pápa budapesti látogatásra érkezett volna.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ezzel párhuzamosan futott egy másik kegyelmi ügycsoport, a Hunnia-per elítéltjeinek ügye. A két eljárás külön haladt, de szerinte fontos látni, hogy ezek a folyamatok jellemzően hónapokig tartanak: a minisztériumi előterjesztéstől az államfő döntésén át az igazságügyi miniszteri ellenjegyzésig hosszú hivatali út vezet. A bemutatott iratok alapján K. Endre ügyében az első minisztériumi dokumentum 2023. április 14-én készült el, majd három nappal később megszületett az a feljegyzés, amely egyértelműen rögzítette, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem javasolja a kegyelem megadását.
Magyar Péter ezt követően egy újabb dokumentumot mutatott be, amely egy nappal később 2023. április 18-án keletkezett. Ezen szerepel Varga Judit aláírása, és az iratot Novák Katalin részére továbbították. A dokumentum szerint az igazságügyi miniszter az ügycsoportból három esetben támogatta a kegyelem megadását, K. Endre azonban ezek között sem szerepelt. A többi, összesen 46 terhelt 48 ügyét úgy terjesztették fel az államfőhöz, hogy azoknál nem javasolták a kegyelmet.
A sajtótájékoztatón bemutatott következő dokumentum már 2023. április 27-én keletkezett: ez maga az államfői kegyelmi döntés. Magyar Péter szerint ezen a napon Novák Katalin aláírta a kegyelmet, majd még ugyanazon a napon Varga Judit is ellenjegyezte azt. A miniszterelnök ezt rendkívül szokatlan eljárásnak nevezte, mert állítása szerint normál esetben az államfői döntés visszakerül a minisztériumba, ahol több szinten, akár heteken vagy hónapokon át halad végig az adminisztratív folyamaton, mielőtt a miniszter elé kerülne aláírásra.
A bemutatott ötödik dokumentum alapján az eredeti ügycsoportban kezdetben három olyan eset volt, ahol a minisztérium támogatta a kegyelmet, később azonban már öt monogram szerepelt a jóváhagyott ügyek között. Magyar Péter szerint ez azt jelenti, hogy az államfő két esetben – köztük K. Endre ügyében – megváltoztatta az Igazságügyi Minisztérium eredeti álláspontját. A dokumentum 2023. június 7-i dátummal készült.
A miniszterelnök szerint mindebből az rajzolódik ki, hogy K. Endre ügyét és még egy másik ügyet kiemeltek az eredeti ügycsoportból, majd az államfő megváltoztatta a minisztérium és az igazságügyi miniszter korábbi javaslatát. Magyar Péter azt is hangsúlyozta: szerinte különösen szokatlan, hogy a kegyelmi döntést még ugyanazon a napon ellenjegyezték, megkerülve a szokásos hivatali eljárást.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón egy újabb, már Tuzson Bence számára készült feljegyzést is bemutatott. A dokumentum három nappal azután készült, hogy megjelent Kaufmann Balázs 444-en publikált cikke a kegyelmi ügyről. A feljegyzést ismét Répássy Róbert készítette. Magyar Péter szerint a dokumentum egyik legfontosabb része az a bekezdés, amely kimondja: a kegyelmi döntések ellenjegyzése a pápa látogatására és az idő szűkösségére tekintettel nem a megszokott módon, vagyis a szokásos szolgálati út betartásával történt. A feljegyzés egy másik része arra is utal, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal kérte: a kegyelmi kérelmek még Ferenc pápa magyarországi látogatása előtt kerüljenek az államfő elé, hogy döntés születhessen róluk.
A dokumentum szerint a pápalátogatáshoz kapcsolódóan hat miniszteri felterjesztésben szereplő kegyelmi ügyről döntöttek, és összesen 22 ember kapott kegyelmet. A feljegyzésből az is kiderül, hogy tíz esetben az államfő az igazságügyi miniszteri előterjesztéssel ellentétes döntést hozott. Ezek között szerepelt K. Endre ügye, valamint a Hunnia-per több elítéltje is.
Magyar Péter azt állította, hogy a Hunnia-ügyben érintett hat elítélt – köztük Budaházy György – úgy kapott kegyelmet, hogy azt az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit eredetileg nem támogatta. A miniszterelnök szerint az államfő mégis megváltoztatta a minisztériumi javaslatot, majd a döntéseket a pápa látogatása előtt gyorsított eljárásban hagyták jóvá.
A miniszterelnök ismét felszólította Sulyok Tamás államfőt, hogy a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett hozza nyilvánosságra a Köztársasági Elnöki Hivatalban található dokumentumokat is. Szerinte ezekből derülhetne ki, pontosan ki vagy kik gyakoroltak nyomást az államfőre annak érdekében, hogy az Igazságügyi Minisztérium álláspontjával ellentétes döntések szülessenek.
Magyar Péter összegzése szerint két külön ügycsoport futott párhuzamosan: az egyikben hétköznapi köztörvényes ügyek szerepeltek, köztük K. Endre kegyelmi kérelme, míg a másikban a Hunnia-per elítéltjeinek ügyei. Állítása szerint a két ügycsoport végül a Köztársasági Elnöki Hivatalban találkozott, ahol a pápa látogatása előtti napon az államfő tíz esetben megváltoztatta az igazságügyi miniszter korábbi előterjesztését.
A miniszterelnök szerint különösen szokatlan, hogy a döntéseket még ugyanazon a napon ellenjegyezték, megkerülve a minisztériumi szolgálati utat. Elmondása szerint így sem a kegyelmi főosztály, sem az államtitkár, sem a miniszteri kabinet nem értesülhetett arról időben, hogy az államfő a korábbi minisztériumi állásponttal ellentétes döntéseket hozott.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy Gulyás Gergely korábban elismerte: a kormány foglalkozott a Hunnia-ügy kegyelmi kérdéseivel. A miniszterelnök szerint több forrásból – köztük az Igazságügyi Minisztériumból, a Köztársasági Elnöki Hivatalból és a kormánypárt környezetéből – olyan információk jutottak el hozzájuk, amelyek arra utalnak, hogy komoly politikai lobbitevékenység indult annak érdekében, hogy a Hunnia-ügy elítéltjei kegyelmet kapjanak.
Magyar Péter elmondása szerint az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit eredetileg ezekben az ügyekben sem támogatta a kegyelem megadását, később azonban mégis azt kérte az államfőtől, hogy adjon kegyelmet.
A miniszterelnök ugyanakkor azt mondta: arról nincs információjuk, hogy K. Endre ügyét külön tárgyalta-e a kormány vagy annak valamely szűkebb döntéshozó köre. Állítása szerint azonban olyan jelzések érkeztek hozzájuk, amelyek alapján elképzelhető, hogy amikor az igazságügyi miniszter elé került a több kegyelmi ügyet tartalmazó dokumentumcsomag, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy K. Endre ügye is szerepel benne, illetve arra sem, hogy ebben az esetben az eredeti minisztériumi álláspontot megváltoztatták.
Magyar Péter szerint ez magyarázatot adhat arra is, miért hagyták ki a szokásos minisztériumi szolgálati utat a döntés ellenjegyzése során. A kormányfő ennek alapján két lehetséges forgatókönyvről beszélt: vagy a kabinet – vagy annak szűkebb köre – K. Endre ügyét is megtárgyalta a Hunnia-per kegyelmi ügyeivel együtt, vagy az igazságügyi minisztert nem tájékoztatták megfelelően a döntés részleteiről.
A miniszterelnök szerint utóbbi esetben az is felmerülhet, hogy az akkori igazságügyi minisztert félrevezették. Hozzátette ugyanakkor, hogy erre nincs bizonyítékuk, de állítása szerint „szép lassan összeáll a puzzle”. Újra elmondta, a „leköszönés előtt álló Sulyok Tamás” további dokumentumok nyilvánosságra hozatalával segíthetne tisztázni az ügy részleteit.
Az új igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig kapott időt arra a Tisza-kormánytól, hogy kivizsgálja és nyilvánossára hozza, miért adott Novák Katalin kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endrének.
A kegyelmi botrány 2024 februárjában robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon ügyének harmadrendű vádlottját, K. Endrét. A férfit azért ítélték el, mert a vád szerint segített eltussolni az intézmény igazgatója által elkövetett gyermekbántalmazási ügyeket, és nyomást gyakorolt az áldozatokra vallomásaik megváltoztatása érdekében.
A kegyelmi döntés még 2023-ban született, de csak 2024 elején vált nyilvánossá. Az ügy különösen nagy felháborodást váltott ki, mert a magyar kormány évek óta hangsúlyosan gyermekvédelmi politikát hirdet, míg a döntés összeegyeztethetetlen volt a kormány kommunikációjával.
A botrányba belebukott az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin és az akkori igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége, Varga Judit is, aki miniszterként ellenjegyezte a kegyelmi döntést. Az ügyre a Vidéki Prókátor álnéven facebookozó Fülöp Botond komlói ügyvéd irányította rá a figyelmet, aki a Kúria ítéleteket böngészve bukkant rá a döntésre. A kegyelmi ügy a közbeszéd egyik meghatározó témájává vált, és jelentősen hozzájárult a kormányzati hitelesség megrendüléséhez.