Európát választották Moldovában és nem Moszkvát
29/09/2025 07:55
| Szerző: Klubrádió
Megőrizte parlamenti többségét a Moldovai Köztársaságban tegnap tarott parlamenti választásokon a Maria Sandu elnök által vezetett és az Európai Unió által is támogatott Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), mely 49,8-ot ért el a tegnapi parlamenti választásokon. Az oroszpárti Patrióta Szövetség 24,3 százalékot kapott. Maria Sandu győzelmét elemzők kulcsfontosságúnak tartják az ország európai uniós jövője szempontjából.
A központi választási bizottság éjjel a honlapján közölte, hogy a szavazatok szinte teljes összeszámlálása után a PAS 49,8 százalékot ért el.
A második helyen 24,4 százalékkal a Patrióta Választási Blokk (Blocul Electoral Patriotic, BEP) végzett Igor Dodon volt elnök vezetésével.
A PAS és a BEP mellett a 2025-ben alapított "Alternativa" (Blocul electoral "Alternativa", BEA) 8,0 százalékkal és a Partei Nostru (PN) 6,2 százalékkal, valamint a Romániával való egyesülés céljából alapított PPDA (Partidul Politic Democraţia Acasă) Demokratikus Otthon Párt 5,6 százalékkal jutott be a 101 tagú parlamentbe.
A PAS 55 helyet szerzett meg a parlamentben, 8 hellyel kevesebbet, mint 2021-ben. A BEP képviselőinek száma 6-tal 26-ra csökkent. Az Alternativa 8 képviselővel jutott be a parlamentbe, a PN és a PPDA pedig 6-6 helyet szerzett meg. A választási részvétel 52 százalékos volt, magasabb a 2021-es 48 százaléknál.
Előzmények
A legutóbbi parlamenti választást Moldovában 2021. július 11-én tartották, amely elsöprő győzelmet hozott a Maia Sandu államfő által vezetett, Európa-párti Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS). A PAS a 101 parlamenti mandátumból 63-at szerzett meg, így egyedül is kormányt tudott alakítani. A választás jelentős fordulatot jelentett az európai integráció felé, mivel a PAS legyőzte a Kommunisták és Szocialisták Blokkját, egy oroszbarát választási szövetséget.
Hatalomra kerülése után a PAS-kormány korrupcióellenes intézkedéseket, igazságügyi reformokat és az Európai Unióhoz (EU) való közeledést szorgalmazott. Az oroszbarát ellenzéki erők a gazdasági nehézségek közepette tiltakozásokat szerveztek a kormány ellen; a moldovai Korrupcióellenes Ügyészség szerint ezeket részben Oroszországból finanszírozták.
A 2024-es elnökválasztáson a hivatalban lévő Maia Sandu a szavazatok 55,3 százalékával újraválasztást nyert, legyőzve oroszbarát kihívóját, Alexandr Stoianoglót. A választást beárnyékolta az orosz beavatkozás, valamint a közpénzekkel való visszaélés és a kormány számára kedvező, egyoldalú médiamegjelenések. A voksolással egy időben tartották az EU-csatlakozásról szóló népszavazást is, amely szűken, 50,4 százalékkal ment át. Viorel Cernăuțeanu, a moldovai rendőrség vezetője közölte, hogy több tízmillió dollárt utaltak át 138 ezer moldovai állampolgárnak – az aktív választókör mintegy 10 százalékának – az orosz Promsvyazbankon keresztül, hogy „tömegesen megvásárolják” a választók szavazatait az elnökválasztáson és a népszavazáson. A kedvezményezettek családtagjai is kaptak pénzt, így a rendszerben érintettek köre még nagyobb volt. Az orosz beavatkozás és a szavazatvásárlás eredményeként mindkét voksolás kimenetelét befolyásolták, és az EU-csatlakozásról szóló referendum csak kis különbséggel sikerült.
2025 januárjában energiaválság robbant ki Moldovában, miután Oroszország leállította a földgázszállítást a Moszkva által támogatott, el nem ismert szakadár régió, Transznisztria számára. Sandu és a moldovai hatóságok Oroszországot vádolták azzal, hogy a válságot a közelgő parlamenti választások befolyásolására idézte elő. Több külföldi elemző és agytröszt osztotta ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy a válság alááshatja a PAS népszerűségét, és visszafordíthatja az ország európai integrációját, lehetőséget adva az oroszbarát pártok hatalomra jutására.
A moldovai WatchDog agytröszt szerint a PAS négyéves kormányzása alatt programjának mintegy 56 százalékát teljesítette. A German Marshall Fund ugyanakkor azt emelte ki, hogy a pártot kritizálták amiatt, hogy korlátozta a lehetőségeket más EU-párti erők számára. A Carnegie Endowment for International Peace úgy érvelt, hogy a „oroszbarát” címkét egyre inkább eszközként használták az ellenzék ellen a kormánypárti mozgósítás során a 2025-ös választások előtt, és hozzátették: a „nyugati finanszírozású civil társadalom” egyre inkább a kormányzati kapacitás kiterjesztéseként működött.
Eközben a Nemzetközi Sajtóintézet felmérése szerint a moldovai média képviselőinek legnagyobb aggodalma az orosz dezinformáció és propaganda volt, ugyanakkor néhány válaszadó aggodalmát fejezte ki az öncenzúra miatt azokban a szerkesztőségekben, amelyek szorosan igazodtak a kormány álláspontjához az európai integráció és az orosz–ukrán háború kapcsán – „egyfajta szimbiózist” kialakítva a kormány és bizonyos médiumok között.
A tavalyi elnökválasztáson - amelyet szintén Kelet és Nyugat közötti választásnak tekintettek - rekordszámú, 327 ezer szavazó adta le szavazatát külföldön, akiknek több mint 82%-a Sandut támogatta - emlékeztet az Euronews.