Egyenjogúság, kultúrséták és retroérzés szalagon
26/12/2021 06:39
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Az amerikai szegregáció történetétől a VHS kazetta gyűjteményekig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, milyen popkulturális kincseket rejthet a főváros.
Az előző adásban Saly Noémi művelődéstörténész többek között arról beszélt, hogy a középkorban az utazás komoly veszélyforrást jelentett. A kora újkorban azonban már egyre kevésbé kellett tartani támadásoktól, így általánossá, és a szórakozás egy formájává vált a helyváltoztatás.
Sajnos azonban ezt a nyugalmat – az új- és a modern korban sem – vallhatta magáénak mindenki. Az Egyesült Államokban még a múlt század közepén is komoly elővigyázatosságra volt szüksége a fekete állampolgároknak, ha utaztak. Nem véletlenül születtek meg Victor Hugo Green ötlete nyomán a kifejezetten az afrikai-amerikaiaknak készült útikönyvek. Ezek a kiadványok tartalmazták, hogy a déli államokban milyen úton érdemes közlekedniük, hol tudnak biztonsággal megszállni, vagy étkezni. A 163. epizód első beszélgetésében arról volt szó, hogy a polgárháború és a polgárjogi mozgalmak közötti 100 évben hogyan változott az afrikai-amerikai emberek helyzete. Magyarics Tamás történész elmondta, a rabszolgafelszabadítást követően nem változott meg természetesen minden egyik napról a másikra. Sőt, a déliek többségének szemét annyira csípte, hogy a fekete polgárok is különböző jogokhoz jutottak, hogy végül elérték, hogy 1896-ban törvényesítették a szegregáció lehetőségét az egész USA-ban. Az ELTE tanára hozzátette, ezzel ugyanakkor nem éltek az északi és a nyugati államok. A feszült hangulatú évtizedekben sok kezdeményezés nem volt a változásra – emelete ki – míg 1954-ben végül a korábbi törvényt hatályon kívül helyezték. A jog sokáig még ezután sem volt szinkronban a gyakorlattal, így a hatvanas években különböző hatású és célú szerveződések igyekeztek elérni, hogy az afrikai-amerikai lakosokkal is valóban azonos értékű állampolgárként bánjon mind a szövetségi állam, mind az egyes emberek.
Az interjúban is említett Green Book kapcsán a Galaxis kalauz folytatásában tovább utaztunk. Először a főváros rejtett kulturális értékeit kerestük meg.
A kulturális idegenvezetés, amelyről beszélgettünk, ugyan nem létszükségletű, de segítségével a főváros olyan rejtett oldalait ismerhetjük meg, amelyek eddig is a szemünk előtt voltak, csak nem tudtuk, hova is kell nézni. Lénárd Anna képzőművész, városi sétavezető elmondta, vendégeik azért élvezik a leginkább ezeket az ismeretterjesztő kirándulásokat, mert sokkal könnyebben megragadnak azok az információk, amelyeket nem egy könyvben, vagy az interneten találunk, hanem a helyszínen, a saját szemünkkel látjuk. Hozzátette, legalább akkora érdeklődés kíséri a klasszikus művészetekhez kapcsolódó sétáikat, mint például a Szomszédok című sorozat kulisszatitkait feltáró útjukat.
A filmes túrák résztvevői sokszor persze az adott alkotás rajongói közül kerülnek ki. Ha kultúr-zarándoklatra épp nincs lehetőségünk, akkor marad a klasszikus megoldás arra, hogy elvesszünk kedvenc filmünkben: megnézzük.
Sőt az a legjobb, ha ott tudjuk a polcunkon. A kérdés már csak a formátum. Hogy digitális tárhely, DVD vagy Blu-Ray. A műsor harmadik interjúalanya a jó öreg VHS-re esküszik, és nem mellesleg gyűjti is a kazettákat: jelenleg 9400-nál tart. Deák Ferenc, mint elmondta, könnyű helyzetből indult, hiszen a nyolcvanas évek végén videotékájuk volt, és amikor azt felszámolták, rengeteg kazetta landolt náluk. Még manapaság is szerez be újabb és újabb darabokat. Ehhez van több lejátszója is, hogy biztosan meg tudja nézni őket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fontosabbakat természetesen digitalizálta a biztonság kedvéért, habár a legutóbbi vizsgálatok szerint egy átlagos számban lejátszott VHS élettartama – ha megfelelő körülmények között tárolják – akár 100 év is lehet.
Az adást a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2021. december 22., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes