Egy új reformtervezet szerint Magyarország kizárása sem lenne elképzelhetetlen az EU-ból

Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról az Általános Ügyek Tanácsában – ezt ismerteti a Válasz Online. (Az Általános Ügyek Tanácsa a tagállamok EU-ügyekért felelős minisztereit vagy államtitkárait tömörítő szervezet, nagyjából havonta üléseznek, Magyarországot ezúttal Bóka János EU-ügy miniszter képviselte.)

A tervet óvatosan vezették elő: hivatalosan Berlin és Párizs sem tekinti a benne foglaltakat a saját álláspontjának. A szöveget tizenkét független szakértő, egyetemeken és kutatóintézeteknél dolgozó politológus írta, akik ugyan egyeztettek a tagállamok és a csatlakozni vágyó országok képviselőivel, de hivatalosan a saját véleményüket fogalmazták meg. Így arról nincs szó, hogy belátható időn belül dönteni kellene a szöveg elfogadásáról.  

Ettől még fontos fejlemény, hogy az EU két legerősebb kormánya közösen vitte be a keddi ülésre a csomagot. A benne foglalt konkrét javaslatokról ugyan egyáltalán nincs egyetértés a tagállamok között, de abban nagyjából konszenzus van, hogy a felvetett problémákkal kezdeni kell valamit. Ezért várhatóan megbeszélik a tagállami elnökök és miniszterelnökök granadai csúcstalálkozóján is, október elején.

„A jogsértések egy bizonyos szintje és ideje után nem maradhat egy ország az EU tagja” – olvasható a többi között a szövegben. A javaslatcsomag azzal kezdődik: meg kell oldani azt a problémát, hogy egy tagállam kormánya olyan szinten leépítheti a joguralmat, hogy mostani állapota alapján nem vennék fel az EU-ba. Az ilyen esetekkel jelenleg alig tud kezdeni valamit az EU, és ezt meg kell oldani a következő bővítési kör, azaz nagyjából 2030 előtt – tették hozzá a szerzők. Például az eddig csak Magyarország ellen bevetett feltételességi mechanizmust ki kellene bővíteni, azaz még szigorúbb és még általánosabb rendszer alapján el kell venni a támogatási pénzeket azoktól az országoktól, ahol nincs joguralom. Nemcsak részben befagyasztani, mint jelenleg, hanem akár teljesen el kell venni, áll a dokumentumban. 

Egy másik javaslat szerint az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást sokkal keményebb büntetési rendszerré kéne fejleszteni. Lengyelország és Magyarország ellen hat, illetve öt éve folyik ilyen eljárás, aminek a vége elvben a két ország szavazati jogának megvonása is lehetne (ami a cikk szerint nagyjából az EU-ból kizárással ér fel), de a mostani szabályok alapján irreális, hogy idáig eljussanak. Több körben, a tagállamok teljes egyetértése kellene hozzá például, miközben Varsó és Budapest megígérték, hogy mindenképpen megvédik egymást egy ilyen büntetéstől. A most előkerült javaslat szerint a szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is. Sőt, ha öt éven át a Tanács képtelen eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsen-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés. Ha ez így lenne, akkor Lengyelországot tavaly, Magyarországot idén kellett volna kizárni a Tanácsból. 

A javaslat elvben nem a lengyelek és a magyarok ellen szól, hanem úgymond garanciát adna, hogy az újonnan felvettek nem csúsznak autokráciába, de nem nehéz kiolvasni a szövegből, hogy a már bent lévő renitens tagok ellen is jó lenne a rendszer bevezetése a szerzők szerint – fűzték hozzá a cikkben.

Az utolsó pont arról szól, hogy más elbírálás alá esnének azok a tagországok, amelyek részei a schengeni zónának és az euróövezetnek is. Ők lennének az úgynevezett Belső Kör. A második szinten lennének az EU-tagok, köztük Magyarország is. Viszont csak az maradhatna itt is, aki betartja a jogállamisági előírásokat. A harmadik szinten a Társult Tagok lennének, például Norvégia, Svájc vagy a nemrégiben kilépett Egyesült Királyság. Lenne egy negyedik szint is, az Európai Politikai Közösség tagjai. Ezt a formációt Emmanuel Macron francia elnök találta ki, hogy külpolitikai-katonai szövetséget ajánljon az EU környékén lévő, de a tagságtól nagyon távol álló országoknak.

Bóka János miniszter azt mondta: „teljesen nyilvánvaló, hogy ha az EU-nak 35 vagy 37 taggal kell működnie, akkor a működési rendszerének a jelenlegi formája nem fenntartható, de ezzel kapcsolatban a beszélgetések még csak most kezdődtek el, és nincsenek konkrét javaslatok az asztalon.” Azaz a magyar kormány legfeljebb ötletelésnek tekinti a csomagot.