Egy fideszes javaslat szerint ezentúl az Alkotmánybíróság dönthetné el, melyik munkatárs mennyit keres

Egy fideszes törvényjavaslat számos ponton átírná az Alkotmánybíróságra (Ab) vonatkozó szabályokat, ami mind a szervezet működését, mind a finanszírozását érintené.

Az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgákat az eddigi kinevezés helyett 2026. január elsejétől közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatnák majd. Ez a megoldás a tervezet szerint "szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is". A javaslat hatályon kívül helyezi azt az illetménytáblát, ami eddig meghatározta az Ab-foglakoztatott köztisztviselők illetménysávjait, és az új illetmény összegében a munkáltató és a köztisztviselő a közszolgálati munkaszerződésben állapodik meg, amit január 31-ig kellene megkötni.

Az Ab büdzséje a jövőben is önálló fejezet lenne a központi költségvetésben, és éves költségvetésére a testület továbbra is maga tenne javaslatot, amit a kormány változtatás nélkül fogad el. Nem változik az sem, hogy az Ab éves költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél, de újdonság a beépíthető automatikus illetménynövekedés – írja a tervezet szövegét először megszerző HVG. 

Mindez azt jelenti, hogy az eddiginél nagyobb anyagi függetlensége lenne a szervezetnek és lehetőség lenne arra, hogy az ott azonos munkakörben foglalkoztatottak egymástól eltérő bérezésben részesüljenek.

A javaslat változtat az Ab egyes vezető tisztségviselői fizetéseinek meghatározásán is: a főtitkár eddig államtitkári bérre volt jogosult, a jövőben azonban az Ab-elnök fizetése 65 százalékát kapja majd, a szervezet operatív vezetője, a főigazgató pedig a helyettes államtitkári bér helyett a jövőben az Ab-elnök illetményének 55 százalékát kapja. 

Könnyít a friss törvényjavaslat az Ab ülésének határozatképességét előíró szabályon is: eddig a tagok kétharmadának, köztük az elnöknek vagy az elnökhelyettesnek kellett jelen lennie a határozatképességhez, ezentúl azonban helyettük az elnök által kijelölt tag jelenléte is elegendő lesz.

Továbbá a javaslat szerint az Ab határozatait ezentúl nem a Magyar Közlönyben kellene megjelentetni, hanem az erre a célre létrehozandó Az Alkotmánybíróság Határozatai elnevezésű hivatalos lapban.

A tervezetből az is kiderül, hogy 2028 januárjától legkésőbb már az új, a Sándor-palotával szembeni, több mint 50 milliárd forintért felújított József főhercegi palotába költözik a testület, hiszen a szöveg szerint ekkortól az új címen lesz a székhely.

A javaslatról kedden tárgyalt a parlament igazságügyi bizottsága, ami után be is nyújtották a törvénytervezetet az Országgyűlésnek.