Durvább volt a KSH szegénységről szóló adatainak hibája, mint gondoltuk
21/10/2025 20:45
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
A KSH szeptember végén javította a szegénységre vonatkozó elmúlt néhány évi adatot, akkor azt kommunikálta, csak kisebb korrekciókra volt szükség, az Eurostat most azonban korcsoportra bontva is közölte az adatokat: volt olyan éves adat, amelynél megduplázódott a gyermekszegénység a javítás után.
Az Eurostat nyilvánosságra hozta a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a szegénységi mutatókat – mind a magyar hivatal korrekciója előttieket, mind az azutániakat, ráadásul korcsoportra bontva. Így kiderült, hogy amiről a KSH kisebb korrekcióként kommunikált szeptember végén, az a részletezett adatok alapján már inkább durva eltéréseket takart – írja a VálaszOnline.
A leglátványosabb eltérések a 0-17 éves korcsoportban, vagyis a gyermekszegénységre vonatkozó adatokban vannak:
2019-ben eredetileg azt jelentették, hogy a magyar gyerekek 11,5 százaléka él jövedelmi szegénységben, ám ezt a KSH revíziója után 18,0 százalékra kellett növelni, vagyis az eredeti számot 56,5 százalékkal módosították.
2020-ban volt a legnagyobb az eltérés: ugyanezt a mutatót eredetileg 9,5 százalékra mérték, a revízió szerint azonban 20,9 százalék a helyes érték, vagyis a javítás során 120 százalékkal kellett növelni a gyermekszegénység mértékére vonatkozó adatot.
2021-ben 40,3 százalékkal, 2022-ben 56,4 százalékkal, 2023-ban csupán 0,6 százalékkal, 2024-ben pedig 21,7 százalékkal mérték alul a gyerekszegénységet.
Ezzel szemben a 18-64 éves és a 65 éven felüliek szegénységi adatait nagyobb mértékűnek jelentették a ténylegesnél. Különösen az idősekre jellemző ez, 2019-ben például a revízió 43,2 százalékkal csökkentette körükben a szegények arányát az eredeti adathoz képest – emeli ki példaként a VálaszOnline.
Bár laikusként szélsőségesnek tűnik, az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatósága és hitelessége korábban is biztosított volt, és a mostani közlésben a változtatások okaként sem adatmanipulációt, sem szándékos torzítást nem említenek. A korrekcióra magyarázatuk szerint módszertani problémák miatt volt szükség.
A KSH korábbi álláspontja szerint még csak módszertani hiba sem történt, nyáron azt közölte a hivatal, hogy nincs felelős és a revízió ellenére a szegénységi adatok érdemben nem változtak. Ezt arra válaszul közölték, hogy a Válasz Online cikkeiben több kutató kritizálta a KSH-t, amellett érvelve, hogy számaik olyan mértékben torzultak, ami megingatta a bizalmat a magyarországi szegénységi mutatókban. A statisztikai hivatal ezután szeptember végén jelezte, kisebb korrekciókat hajtottak végre. A revízió eredményeként, – az akkor még korcsoportbontás nélkül megismert – jövedelmi szegénységi ráta egyébként már akkor is láthatóan érdemben változott: 2018-ban 1,7 százalékponttal, 2019-ben 1,6 százalékponttal, 2021-ben 1,4 százalékponttal lett magasabb az országos adat a korábban megadottnál. Bár ez az Eurostatnál látott adatokhoz képest elenyészőnek tűnik, ahogy arra a VálaszOnline akkor felhívta a figyelmet, az így is szignifikáns eltérések azt jelentették, hogy 2018-ban például 150 ezer fővel több jövedelmi szegénységben élő volt Magyarországon, mint a korábban jelentett.