Az unió határain kívülre szoríthatják az illegálisan érkezőket

Az Európai Unió döntéshozó testületei hétfőn megállapodtak az illegálisan EU-ban tartózkodókról szóló szabályok felülvizsgálatáról. Az Európai Parlament (EP) közleménye alapján változtatással egyszerűbbé és gyorsabbá tennék az eljárásokat, miközben tiszteletben tartanák az alapvető emberi és nemzetközi jogokat, de megakadályoznák a visszaéléseket és az érintettek jogosulatlan mozgását az EU-n belül. A tagállami kormányok Tanácsa szintén gyorsabb és hatékonyabb eljárásokat ígért, többek között EU-n kívüli „visszaküldési központokat” is létrehozhatnának.

A mostani megállapodás az uniós migrációs és menekültügyi paktum egy régóta húzódó eleme. Erről a korábbi egyeztetések során még nem sikerült dűlőre jutni. Az Európai Bizottság idén visszavonta egy régebbi, 2018-as javaslatát, és egy jóval szigorúbb tervezetet nyújtott be. Erre azért volt szükség, mert a statisztikák szerint a tagállami hatóságok az elutasított menedékkérőknek csupán az egyötödét tudják ténylegesen kitoloncolni. A jelenlegi rendszer széttagoltsága pedig teret ad a visszaéléseknek.

 „A” csomag ellen foglalt állást a Fidesz–KDNP és azóta a Tisza Párt is, de 2023-ban nem a teljes paktumról kötöttek alkut. Egy részéről már korábban megegyeztek, ám a visszaküldési rendeletnél még odáig sem jutott el az  EP és a Tanács, hogy a két testület elkezdjen egymással egyeztetni. 

A visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét az Európai Bizottság 2025-ben visszavonta, és az eredetinél keményebb változatot tett le az asztalra. A javaslattevő testület többek között azzal érvelt, hogy a statisztikák szerint ötből csak egy elutasított menedékkérelmezőt tudnak visszaküldeni a tagállami hatóságok, a különböző rendszerek széttagoltságával pedig vissza lehet élni. Az érintettek közül sokan nem működnek együtt a hatóságokkal, hazájuk a nemzetközi kötelezettségek ellenére sem hajlandó őket visszafogadni.

Az új szabályozás értelmében a jövőben a kiutasítási határozatokat feltöltik a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiutasítást bármelyik tagállamban végrehajthatják, nem csak ott, ahol a döntést meghozták. Az érintettek számára kötelezővé teszik az együttműködést a hatóságokkal. Amennyiben ezt megtagadják, fennáll náluk a szökés veszélye, vagy fenyegetést jelentenek, a hatóságok idegenrendészeti őrizetbe vehetik őket. A tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának javaslatára a veszélyesnek minősített személyekkel szemben külön intézkedéseket is alkalmazhatnak, és akár véglegesen is kitilthatják őket az unió területéről.