"Az ötödik hely jelenleg kiadó" - 4 maradós bankot megnevezett Nagy Márton

A tárcavezető A magyar út, a magyar rendszer című előadásában ismertette az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájának 18 legfontosabb vívmányát, amelyek a jövőben is részét képezik a kormányzati politikának. Kiemelte: 2010 óta 1 millióval 4,6 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány célja, hogy ez a szám elérje az 5 milliót, ami az inaktívak bevonásával és a szürke gazdaság csökkentésével valósulhat meg. A munkanélküliség 4,4 százalékra csökkent, ami lényegében teljes foglalkoztatottságnak felel meg - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a 2026-os költségvetésben 6000 milliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásra, ezzel az OECD-országok rangsorában a három legmagasabb között van. Ismertetése szerint 2010 és 2025 között Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme az Európai Unióban az Európai Bizottság adatai alapján, mintegy 85 százalékkal, míg a bruttó átlagkeresetek reálértéke mintegy 80 százalékkal emelkedett.

Szerinte a bérek és a foglalkoztatás növekedése Magyarországot a vezető pozícióba helyezi az EU-27-ek között.  A nyugdíjak összege 2010 óta nominálisan átlagosan 190 százalékkal emelkedett, ami reálértéken 48 százalékos növekedést jelent; a kormány számos intézkedéssel, az inflációkövető nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és a 13. és 14. havi nyugdíjjal járult hozzá a vásárlóérték növeléséhez. A rezsivédelemről szólva elmondta, hogy a magyar háztartások fizetik az egyik legalacsonyabb áram- és gázárat az Európai Unióban.

Az energiaválság idején a támogatásra fordított összeg 50 milliárd forintról több mint 1100 milliárd forintra nőtt, amelyet a kormány különadókból finanszírozott. Mint mondta, a különadóval érintett szektorokban a közteherviselés növelése volt a cél. A pénzügyi intézményekre, az energetikai vállalkozásokra és a kiskereskedelmi cégekre kiterjesztett különadókból a kormány 2010 és 2026 között 17 ezer milliárd forint extraprofitot vont el és adott oda a háztartásoknak - fogalmazott. Az idei költségvetésben ez a tétel mintegy 2000 milliárd forint.

Nagy Márton elmondta, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt 15 évben, több szektorban azonban ez nem sikerült. Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.

A bankszektorban is van még tennivaló, és megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy öt nagy banknak kell maradnia: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az "ötödik hely jelenleg kiadó" - jegyezte meg.

2010 óta ötszörösére, 3 ezerről 15 ezerre nőtt az exportképes kkv-k száma, és a magyar export kellően diverzifikált, és magas a high-tech aránya - fogalmazott a miniszter. Nagy Márton hamisnak nevezte azokat az állításokat, hogy a magyar cégek hátrányt szenvednek a támogatási politikában. A vállalkozásfejlesztésre fordított források közel kétharmada 2026-ban a kis- és közepes cégeket segítette. Külön szólt a devizahitelek kivezetéséről és forintosításáról, amely több mint 10 milliárd nem forint alapú hitel átváltását jelentette, és a kormány 2010 után az önkormányzatok adósságát is átvállalta, hogy tiszta lappal indulhassanak. Megemlítette az államadósság finanszírozásában a magyar háztartások növekvő szerepét.

A külföldiek részaránya az állampapír-állományból 14 százalékponttal csökkent, a lakossági részarány pedig 21 százalékponttal emelkedett 2010 óta. Nagy Márton szükséges lépésnek nevezte az árkorlátozó intézkedéseket, mint az árréscsökkentés vagy a kötelező akciózás, mert, ezek az intézkedések csökkentették az inflációt, és ezeknek az unortodoxnak titulált intézkedéseknek egy részét Európa más országában is alkalmazzák. A pénzügyekre kitérve elmondta: nincs "fiskális alkoholizmus", a költségvetési hiány kontroll alatt van, a deficit (ESA-alapú) tavaly 4,7 százalékra csökkent. A hiány nagyrészt a kamatkiadásokból ered, az elsődleges egyenleg stabil, a folyó fizetési mérleg többletes. Megjegyezte: az államadósság növekedését meg kell fordítani. A jegybanki tartalékok szintje történelmi csúcsra, 60 milliárd euró fölé nőtt és a bankrendszer működése is stabil.

A Klubrádiónak Bod Péter Ákos volt jegybankelnök azt mondta Nagy Márton bankszektort érintő kijelentése kapcsán, hogy a hivatalban levő miniszternek nem kellene ilyeneket mondania, ugyanis ezt úgy is lehet értelmezni, hogy valamilyen banktól meg akar szabadulni, márpedig ott betétesek, ügyfelei vannak, és azok azt gondolhatják, hogy a pénzük nincs biztonságban. Súlyos felelőtlenségnek nevezte, hogy hivatalban levő ember egy ilyen kockázatokkal teli időszakban erről elmélkedik, rontja az üzleti kultúrát és idegesítheti azokat az embereket, akik ott tartják a pénzüket. Beszélt arról is, hogy a forinttól való elfordulás mindig probléma, a megtakarítások egy része most is áramlik ki. 

Hozzátette, folyik vita arról, hogy hány bank kell Európában, de arról szó sincsen, hogy egy ország keretén belül egy kormányzat állapítsa meg, hogy mennyi az optimális szám. Ezt a piacnak kell eldöntenie, mert amit a miniszter elmondott, úgy is lehet értelmezni, hogy kormányzati erővel megtámogatnának néhány intézményt, ami azt jelenti, hogy az állam jelöli ki a nyerteseket és a veszteseket.

MTI/Klubrádió