"Az ötödik hely jelenleg kiadó" - 4 maradós bankot megnevezett Nagy Márton

A tárcavezető A magyar út, a magyar rendszer című előadásában ismertette az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájának 18 legfontosabb vívmányát, amelyek a jövőben is részét képezik a kormányzati politikának. Kiemelte: 2010 óta 1 millióval 4,6 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány célja, hogy ez a szám elérje az 5 milliót, ami az inaktívak bevonásával és a szürke gazdaság csökkentésével valósulhat meg. A munkanélküliség 4,4 százalékra csökkent, ami lényegében teljes foglalkoztatottságnak felel meg - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a 2026-os költségvetésben 6000 milliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásra, ezzel az OECD-országok rangsorában a három legmagasabb között van. Ismertetése szerint 2010 és 2025 között Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme az Európai Unióban az Európai Bizottság adatai alapján, mintegy 85 százalékkal, míg a bruttó átlagkeresetek reálértéke mintegy 80 százalékkal emelkedett.

Szerinte a bérek és a foglalkoztatás növekedése Magyarországot a vezető pozícióba helyezi az EU-27-ek között.  A nyugdíjak összege 2010 óta nominálisan átlagosan 190 százalékkal emelkedett, ami reálértéken 48 százalékos növekedést jelent; a kormány számos intézkedéssel, az inflációkövető nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és a 13. és 14. havi nyugdíjjal járult hozzá a vásárlóérték növeléséhez. A rezsivédelemről szólva elmondta, hogy a magyar háztartások fizetik az egyik legalacsonyabb áram- és gázárat az Európai Unióban.

Az energiaválság idején a támogatásra fordított összeg 50 milliárd forintról több mint 1100 milliárd forintra nőtt, amelyet a kormány különadókból finanszírozott. Mint mondta, a különadóval érintett szektorokban a közteherviselés növelése volt a cél. A pénzügyi intézményekre, az energetikai vállalkozásokra és a kiskereskedelmi cégekre kiterjesztett különadókból a kormány 2010 és 2026 között 17 ezer milliárd forint extraprofitot vont el és adott oda a háztartásoknak - fogalmazott. Az idei költségvetésben ez a tétel mintegy 2000 milliárd forint.

Nagy Márton elmondta, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt 15 évben, több szektorban azonban ez nem sikerült. Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.

A bankszektorban is van még tennivaló, és megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy öt nagy banknak kell maradnia: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az "ötödik hely jelenleg kiadó" - jegyezte meg.

2010 óta ötszörösére, 3 ezerről 15 ezerre nőtt az exportképes kkv-k száma, és a magyar export kellően diverzifikált, és magas a high-tech aránya - fogalmazott a miniszter. Nagy Márton hamisnak nevezte azokat az állításokat, hogy a magyar cégek hátrányt szenvednek a támogatási politikában. A vállalkozásfejlesztésre fordított források közel kétharmada 2026-ban a kis- és közepes cégeket segítette. Külön szólt a devizahitelek kivezetéséről és forintosításáról, amely több mint 10 milliárd nem forint alapú hitel átváltását jelentette, és a kormány 2010 után az önkormányzatok adósságát is átvállalta, hogy tiszta lappal indulhassanak. Megemlítette az államadósság finanszírozásában a magyar háztartások növekvő szerepét.

A külföldiek részaránya az állampapír-állományból 14 százalékponttal csökkent, a lakossági részarány pedig 21 százalékponttal emelkedett 2010 óta. Nagy Márton szükséges lépésnek nevezte az árkorlátozó intézkedéseket, mint az árréscsökkentés vagy a kötelező akciózás, mert, ezek az intézkedések csökkentették az inflációt, és ezeknek az unortodoxnak titulált intézkedéseknek egy részét Európa más országában is alkalmazzák. A pénzügyekre kitérve elmondta: nincs "fiskális alkoholizmus", a költségvetési hiány kontroll alatt van, a deficit (ESA-alapú) tavaly 4,7 százalékra csökkent. A hiány nagyrészt a kamatkiadásokból ered, az elsődleges egyenleg stabil, a folyó fizetési mérleg többletes. Megjegyezte: az államadósság növekedését meg kell fordítani. A jegybanki tartalékok szintje történelmi csúcsra, 60 milliárd euró fölé nőtt és a bankrendszer működése is stabil.

MTI