Az oroszok tudnak a béketervről, de állítják, nem kaptak hivatalos értesítést

A Kreml szóvivője szerint Moszkva és Washington nem tárgyalt konkrétan a 28 pontos amerikai béketervről. Fontosnak és szükségesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tervbe vett újabb csúcstalálkozóját, megjegyezve, hogy azt megelőzően a szakértőknek el kell végezniük "házi feladatukat", elő kell készíteniük a találkozót. Hangsúlyozta, hogy az orosz-amerikai kapcsolatokat soha nem szakították meg a felek, és nem is akarják megszakítani. Megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a béketárgyalásokra. Leszögezte, hogy Moszkva a rendezés kérdésében továbbra is arról a platformról tárgyal, mint amelyről Putyin és Trump alaszkai találkozóján tette. Hozzátette viszont, hogy a Kreml nem akar "megafonüzemmódban" tárgyalni Ukrajnáról, mert érdeke a tárgyalások sikere.

Úgy vélekedett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "rezsimjének" most kell döntenie a békés rendezésről, mert később már késő lesz. "Döntéshozatala szabadságának tere egyre szűkül azzal párhuzamosan, hogy a orosz fegyveres erők támadó műveleteinek eredményeképpen területeteket veszít" Ukrajna - jelentette ki, hozzátéve, hogy a hatékony orosz offenzívával "kényszerítik békés rendezésre Zelenszkijt". Emlékeztetett arra, hogy Putyin "szervezett bűnözői csoportnak" minősítette az ukrán kormányzatot, miután Valerij Geraszimov csütörtök este egyebek között arról tett neki jelentést, hogy az ukrán politikai vezetés nem ad parancsot a megadásra a bekerített ukrán katonáknak. A szóvivő hozzátette: Harkiv megyében, az Oszkil folyó bal partján ötezer ukrán katona van körülzárva.

Eközben a Reuters arról tudósít, hogy az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja az Ukrajnával folytatott hírszerzési információcserét és fegyverszállításokat, hogy rákényszerítse az országot az USA által közvetített békeegyezmény kereteinek elfogadására. Washington a fent említett 28 pontos tervet beterjesztette Ukrajna elé. Ez támogatja Oroszország néhány főbb háborús követelését, többek között azt, hogy Kijev további területeket adjon át, csökkentse haderejének méretét, és ne csatlakozhasson a NATO-hoz.