Az adatvédelmi biztos reagált Schmidt Mária kérdésére: Ki kell adni az adatokat

Nagy mennyiségű, pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylés érkezett a Magyar Hangtól a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz. Ezután az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária kormányközeli történész állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől, azt kérdezve: ki kell-e adni az adatok sokaságát, ha azokat „jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság” kéri.

Az ATV megkérdezte Péterfalvi Attilától, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökétől, hogy ki kell-e adni adatokat olyan újságnak is, amit jelentős részben külföldről finanszíroznak. Válasza szerint igen.

A Magyar Nemzet azt írta, Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke válaszolt is Schmidtnek, szerinte „az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják”. A kormányközeli lap úgy tudja, Lánczi ezért javaslatokat is tett a jogalkotóknak, hogyan kéne megoldani ezt a problémát.

Péterfalvi Attila viszont a Tromsøi Egyezményt és a vonatkozó magyar törvényt idézve azt mondta: igen, akkor is „ki kell adni az adatokat”, ha azokat külföldről finanszírozott újság kéri. Sőt, hozzátette, „bárki számára biztosított” a hozzáférés joga „a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz”. Még azoknak is, akik nem magyarul adják be a közérdekű adatigénylést. „Ezek nem érzékeny adatok, ez közpénz, a mi pénzünk” – fogalmazott Péterfalvi Attila.

A Magyar Hang közérdekű adatigényléssel fordult Schmidt Máriához, amelyben arra voltal kíváncsiak, hogyan költötték el azt a 3,9 milliárd forintot, amit a Puskás Múzeum létrehozására kaptak. A válaszadási határidő február 25-én lejárt.

(Kiemelt kép: MTI/Hegedüs Róbert)