Ami a CÖF-nél és a Megafonnál "véleménynyilvánítás", azért az ellenzéki pártokat százmilliókra bünteti az ÁSZ

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint "tiltott pártfinanszírozás történt" a 2022-es parlamenti választás kampányában az ellenzéki összefogás hat pártjánál, ezért a pártokat együttesen mintegy 523 millió forintos pénzbírsággal sújtotta, a döntés ellen fellebbezni nem lehet – derült ki az állami szervezet kedden reggel nyilvánosságra hozott végleges, 267 oldalas részjelentéséből.

A részjelentés megállapítja, hogy a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Jobbik és a Momentum "a választási kampányban (...) a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében".

Méghozzá az ÁSZ szerint főként azzal, hogy a Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) is pénzt költött a kampányra, ez pedig a közös kampányhoz nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak minősül, amelyet a hat párt a kampányelszámolásaikban nem vett figyelembe.

Az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy a hat párt és az MMM együtt 193,3 millió forinttal többet költött a választási kampányra a törvényileg engedélyezett összegnél. Emellett a számvevőszéki vizsgálat a DK-nál még külön 213 ezer forintnyi, az MSZP-nél 4 millió forintnyi, a Jobbiknál pedig 58 ezer forintnyi szabálytalanságot is feltárt.

Bár az ÁSZ által tiltottnak minősített kampánytámogatás csak 261,26 millió forint volt, ennek visszafizetése és a mellé ugyanekkora összegben kirótt ÁSZ-büntetés összesen mintegy 523 milliós pénzelvonást jelent a pártoknak.

A jelentés érdekessége, hogy az ÁSZ-jelentés a a 22. oldalon a választási eljárásról szóló törvényt citálva megállapítja, hogy az "nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint csak a pártok tevékenysége minősülhet kampánytevékenységnek, továbbá annak iránya is irreleváns, a vonatkozó joggyakorlat szerint a negatív kampányt is kampánynak kell tekinteni."

Csakhogy ezzel az ÁSZ nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy a Megafon és a CÖF is kampánytevékenységet folytathatott, vagyis a Fidesz mellett kampányolt, amikor a kormánypárt ellenfeleit emlegette negatív kampányelemeiben. Emiatt mégsem indított vizsgálatot az ÁSZ, és a jelentésben ezt azzal magyarázzák, hogy "alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ebből következően pedig a választási kampányban kampánytevékenységet folytató jogi személy még nem feltétlen valósít meg egyidejűleg tiltott párttámogatást is."

Ugyanakkor ez a logika azért nem illik a Márki-Zay-féle MMM-re – amely maga sem pártként, hanem kampánytevékenységet folytató jogi személyként vett részt a 2022-es kampányban –, mivel Márki-Zay Péter, az MMM vezetőjeként a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje is volt egyben – indokolta meg az ÁSZ. Hozzátették, "így az MMM kampánytevékenység finanszírozására irányuló tevékenysége nem választható el a Márki-Zay Péter vezette lista népszerűsítésétől és az azt alkotó pártok kampányfinanszírozásától."

(Forrás: hvg.hu)