„Köszönjük

Látogass el Regensburgba és ismerd meg a fiatal Dunát! (X) – Duna-szurdok, sör a kolostorban és a legöregebb Duna-híd

3/11/2022 11:08

| Szerző: Dr. Bagó Tünde

A magyar ember szívéhez legközelebb álló folyó a Duna – ezzel talán minden magyar egyetért. Tudjuk, hogy a németországi Fekete-erdőből ered, de vajon ismerjük-e azokat a német városokat, amelyeken mondhatni még fiatal folyóként áthalad? Ha úti célnak Regensburgot jelöljük ki, akkor nemcsak a folyó növekedésének, hanem a magyar és európai történelemre hatással bíró események helyszínének is nyomába eredhetünk.

Középkori időutazás Regensburgban

 

Regensburg Bajorország Felső-Pfalz kerületének központja és talán az egyik leghíresebb német város már a középkor óta. A városban egyetlen lépést sem tehetünk anélkül, hogy az utcán ne éreznénk az elmúlt századok építőmestereinek hatását. Nem elég, hogy itt található a kölni dóm után Németországban második legnagyobbként emlegetett katedrális, még az épen maradt Duna-hidak legöregebbével is itt találkozhatunk.

A regensburgi Kő-híd
 
A regensburgi Kő-híd
Fotó: KRISZTIAN SZALAI
 

A Kő-híd (Steinerne Brücke) 1135-ben épült, s tizenhat tartópilléren nyugvó boltívei egészen 1935-ig viselték az átkelő forgalmat. A Kő-hídról nemcsak a várost, hanem az ifjú Duna kicsapongásait és szigeteit is figyelemmel kísérhetjük. Úgy tartják, hogy csak az járt igazán Regensburgban, aki legalább egyszer átment már ezen a hídon. A magyar nemesek, akik uralkodójukat kísérhették el a Birodalmi gyűlésre, a magyar ifjú inasok, akik tanulni érkeztek a regensburgi mesterekhez, valamennyien megcsodálhatták a várost a hídról. Sajnos mi már nem láthatjuk azt a közel hatvan lakótornyot, amely miatt a legészakibb itáliai városnak (utalva a híres olasz lakótornyokkal tűzdelt középkori itáliai metropoliszokra) is nevezték Regensburgot, de a Bachgasse-n és a Wahlenstrasse-n végigsétálva kivehetjük részünket a középkori városi hangulatból, s közben a lakótornyok közül megmaradt Arany tornyot, a Goldener Turm-ot is szemügyre vehetjük.

A regensburgi Arany torony
 
A regensburgi Arany torony
 
A regensburgi régi városháza gyűléscsarnoka
 
A regensburgi régi városháza gyűléscsarnoka
Fotó: KRISZTIAN SZALAI
 

 

Kézművesek nyomában

 

A régi Városháza napsárga épülete előtt mindig sokan várakoznak, de most inkább a bent zajló esküvők miatt, míg a középkorban a törvények és ítéletek kihirdetését, később pedig a Birodalmi gyűlésre érkezett urakat várták szolgáik a téren. A városi séták során feltűnhet a sok kézműves üzlet, akik büszkén hirdetik többszázéves múltjukat. Regensburg már a középkorban is a kézművesek „arany földje” volt. Uralkodók, választófejedelmek jártak ide tanácskozni és jöttek velük hű nemeseik is. Őket igyekezett kiszolgálni a kalapkészítő, a fafaragó, a bőrdíszműves, az aranyműves, a cukrász és a hangszerkészítő. Ma is élnek ezek a messze földön ismert műhelyek Regensburgban, elég csak Johnny Deep híres kalapjára gondolni, amely a katedrálissal szemben található kalapkészítőtől származik.

A regensburgi kalap
 
A regensburgi kalap
 
A regensburgi Bajor Történeti Múzeum
 
A regensburgi Bajor Történeti Múzeum
 

Regensburgban tartalmas órákat tölthetünk el az épületek felfedezése mellett az olyan helyeken, mint a bajor történelmet bemutató múzeumban, a Regensburgban gyártott magyar hajón, az Érsekcsanádon; a generációk óta üzemeltett kolbászkészítők éttermében, a Wurstkuchl-ben; a magyar Széchenyi István gróf ükunokája kastélyában, a Thurn und Taxis palotában. A számos templom felfedezése mellett nyomára bukkanhatunk a magyar Gizella királyné regensburgi kötődéseinek és az UNESCO Világörökségi listán az Altstadt mellett szereplő római limes emlékeinek.

Kolbász káposztával
 
Kolbász káposztával
 
A regensburgi magyar hajó, az Érsekcsanád
 
A regensburgi magyar hajó, az Érsekcsanád
 

 

Szurdoktúra után sör a kolostorban

 

 

Weltenburg kolostori sör
 
Weltenburg kolostori sör
 

Azonban nem felejthetjük el a Dunát, amelynek fiatal szépsége a közeli Duna-szurdokban mutatkozik meg leginkább. Kelheim és Regensburg között a Duna hatalmas sziklák között tört utat magának, s éppen csak átpréselte vizét olyan sziklaképződmények között, mint "Napóleon bőröndje", a "Péter és Pál" vagy a "Méhkas", már meg is érkezett egy kanyarba, ahol bencés szerzetesek szelídítették meg. Kelheimból egész évben, Regensburgból az év nagy részében hajóval érkezhetünk a Weltenburg kolostorba, ahol 1050 óta készítenek sört. Nemcsak a Duna vízállásának lehetünk itt tanúi évszázadokra visszamenőleg, hanem a magával hozott növény- és állatvilágnak és az ezeréves szerzetesi élet mindennapjainak is.

A Weltenburg-apátság a Duna-hídról
 
A Weltenburg-apátság a Duna-hídról
 

(X)