A változó szülői szerepek.
Az anya a törődés, a szeretet, a gondoskodás, az apa az anyagi háttèr, a fegyelem és olykor a játék- néhány évvel ezelőtt valahogy így határoztuk meg a szülői szerepeket. Ha nem is minden családban, ez a felállás egyre inkább megdőlni látszik.
Az apaságròl beszélgetünk az Uniszexben Kertész András volt operaénekessel, aki ma már kommunikáciòs szakemberként dolgozik és az apaságròl vezet podcastet, blogol, ír és persze gyakorolja is.
A Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért (WILPF) nevű szervezetet csaknem 120 éve alapították. A célok azóta sem változtak: az erőszakmentességért küzdenek, legyen szó verbális, fizikai, családon belüli, munkahelyi, szexuális vagy háborús erőszakról. A világ minden tájáról érkező tagok - nem véletlenül - Budapesten tartottak konferenciát, Annalisa Milani olasz újságíró, Heidi Menzolt, német politikus és Sylvie Jacqueline Ndongmo, a liga afrikai elnöke az Uniszexben mesélt céljairól, személyes történetéről és arról, miért Magyarországon tartották az eseményt.
Az Uniszex múlt heti adásában két tizenévessel beszélgettünk nőiességről, férfiasságról, visszajelzésekről és elvárásokról. Ezúttal Szmolka Orsolya gyerekpszichológussal vettük gorcső alá a témát: tényleg szabadabban értelmezik a fiatalok a nemi identitás keresést? És a szüleik hogy fogadják az ő tapasztalataiktól eltérő hozzáállást? Mi befolyásolja és segíti a gyerekeket a nemiségük értelmezésében és vajon minden esetben jól tudják-e használni ezeket az eszközöket?
Mikor és hogyan határozza meg magát egy fiatal először férfiként és nőként? Tabutéma-e otthon a tinédzsereknél a szex vagy az internet miatt nekik már nincs is új a nap alatt? Hogyan éli meg egy tizenéves lány és egy tizenéves fiú a külsejével kapcsolatos megjegyzéseket? A férfi és a női szerepekre is igaz-e, hogy ez a generáció már szabadabb, mint az előzőek? A Vörösmarty Mihály Gimnázium két tavaly érettségizett volt diákja, Vajdics Fanni és Nagy Kornél válaszolt a kérdésekre.
Az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék az elmúlt évtizedben lecövekelt 13 százalék körül. Magyarországon a férfiak átlagosan 17 százalékkal keresnek többet óránként, mint a nők. De a különbség nem csak a bérezésben jelenik meg: a vezető beosztásban lévő nők száma jelentősen alacsonyabb a férfiakénál, illetve a várandós és kisgyerekes nők munkaerőpiaci helyzetén is van még javítani. Mik a jogai egy várandós vagy gyesről visszatérő nőnek a munkahelyén? Miért lenne fontos gazdasági szempontból, hogy a nők a férfiakhoz hasonló esélyekkel álljanak munkába? Mit kérdezhetnek egy nőtől az állásinterjún és mi az amit nem? Többek között erről beszélgettünk az Uniszexben
Vendégek:
Kánya Kinga szociológus
Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője
Az Uniszex mai témája a tárgyiasítás volt, de nem csak a reklámokból, az újságok címlapjairól vagy a televízióból, hanem a teljesen szürke hétköznapokból. Hiszen a közösségi médiában posztolt tökéletes szelfik áradatában saját magunkat is tárgyiasítjuk. És az a fiatal, aki ebben nem vesz részt, gyakorlatilag nem létezik. Nem kap pozitív visszajelzést, figyelmet és perifériára kerül. Szmolka Orosolya pszichológus szerint a tini lányok többsége pontosan emiatt kér tőle segítséget. Hogyan hat ránk és miben befolyásolja a tinédzsereket a tárgyiasítás?
Ha egy dezodort egy férfiasságot sugárzó, kidolgozott férfitesttel, egy epilátort pedig egy hosszú, kecses, szexi női lábbal reklámoznak, akkor a reklám a termék alapvető nőiességét és férfiasságát hangsúlyozza. De van olyan reklám is, amikor a szép test csupán figyelemfelkeltés, és semmi köze sincs a termékhez. Legyen megalapozott vagy öncélú, a reklámokban megjelenő tárgyiasított női és férfi testek látványa hatnak ránk. Felkelti a figyelmünket,- de eladható-e vele a termék? Inspirál vagy épp rombolja az önértékelésünket? És Etikus-e egyáltalán a használata? Erről beszélgettünk az Uniszexben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatójával, Huszár Sándor marketing tanácsadóval. Acsády Judit történész pedig a feminizmustörténet rendszerváltás utáni időszakáról beszélt.
Cserhalmi Luca kurátor, esztéta, 28 éves okos és szép. Arról beszélgettünk vele, hogy a nemek közti egyenlőség felé haladó úton elért társadalmi változások vajon tetten érhetők-e a művészetben: másként láttat-e egy festmény vagy egy szobor egy nőalakot, be tudtak-e törni női alkotók egy olyan alapvetően férfiak által uralt művészeti ágba, mint a szobrászat, és vajon milyen előítéletekkel kell megküzdenie egy csinos és az elért szakmai sikerekhez képest fiatal nőnek a mai művészvilágban.
Acsády Judit történésszel pedig folytattuk a feminizmustörténeti rovatot.
Budapesten majdnem 1200 köztéri szobor van, de mindössze 37 ábrázol olyan nőket, akik nem meztelen testek, vagy allegorikus alakok. Vagyis a fővárosban több állatszobor van, mint nőt ábrázoló köztéri alkotás. Koniorczyk Bori urbanista évek óta azért kampányol, hogy változzon ez a statisztika. Női példaképekről, azok ábrázolásáról vagy épp az ábrázolásuk hiányáról beszélgettünk.
Acsády Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársával a feminizmustörténeti sorozatunkat folytattuk.
Többet beszél-e egy nő mint egy férfi? És ki szakítja gyakrabban félbe a másikat? Melyik nemnél van többet a labda, ha témafelvetésről van szó és vajon a férfi vagy as nő dönti el, hogy valójában miről fog szólni a beszélgetés? Például erről is beszélgettünk az Uniszexben Huszár Ágnes nyelvésszel. Acsády Judit, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársa pedig a feminizmus első hullámáról mesélt.
Az Uniszex első adásában Czingel Szilvia, kulturális antropológus elmondta, miért volt a fűzőtől való megszabadulás az első lépés a női önképzavar kialakulásához. Továbbá kiderült az adásból, hogy miért szeretik a legtöbben csoportokba sorolni az embereket egy-egy jellegzetes vonásuk alapján, illetve, hogy a sztereotípiáknak való ösztönös megfelelést vajon bűnnek kell-e tekinteni.
Acsády Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársával feminizmustörténeti sorozat indul, amely minden héten egy újabb epizódban meséli el az emancipáció történetét a XVIII. századtól napjainkig.