Archívum

Roma feminizmus. Mit jelent ez a szókapcsolat? Harcot a dupla diszkrimináció ellen? Tabuk és berögzült hagyományok feloldását? Öntudatra ébredést? Önbizalmat? Példamutatást? Jövőképet? Mit jelent a roma feminizmus egy olyan társdalomban, ahol az egészségügyben gyakran gorombán bánnak a roma nőkkel, a boltokba sokszor be sem engedik vagy nem szolgálják ki őket, az iskolában gúnyolják és sokan karrierr és jövőkép nélküli lányanyaként gondol rájuk? Erről beszélgettünk a Roma Női Hálózat alapítójával, a Roma Női Civil Díjas Iváncsik Fannival.

Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Hogy csinált gyereket, ha baja van a férfiakkal? - ezt a kérdést tette fel egy nőgyógyász, mikor az EMMA Egyesület egyik tagja női nőgyógyászt keresett egy állapotos, kárpátaljai ménekült, nőnek. Volt, aki papírokra várva 3 hétig rekedt kórházban egy újszülöttel, de volt terhes nő és csecsemő, akit a bürokrácia útvesztője miatt nem látott el az orvos. Milyen kihívásokkal néztek szembe az Ukrajnából hazánkba érkező menekült nők, és azok a civilek, akik az állam helyett szervezték meg az egészségügyi ellátásukat? Az adás vendégei Iványi Anna és Sárdi Anna, az EMMA Egyesülettől.

Ki tudja mondani, hogy bár hibázott, mégis jó anya. Hogy az iskolától kezdve a színházon át több fronton is megélte a kirekesztettséget, mégis talpra állt. És pont a kirekesztettek között talált elfogadásra. Mikor öt napig az után élt hontalanokkal, nem a veszélytől ijedt meg, hanem a közönytől. Nőiességről, anyaságról, kirekesztettségről és odafordulásról beszélgettünk Szalai Kriszta színésznővel, a Klubrádió műsorvezetőjével.

Testszégyenítés, könyöklés, burokrepesztés figyelmeztetés nélkül, oxitocin titokban, lábkötözés, kengyel, férjöltés, tágítás és még sorolhatnánk azokat a megoldásokat, amikről a Hoztam e világra projekt szereplői beszámolnak. Papp Szilvia Vivi 2019-ben kezdte videóra venni azoknak az anyáknak a szülésélményeit, akik tudnak, akarnak beszélni arról, ami történt velük. Ezekről a traumákról és a Hoztam e világra projektről volt szó az adásban.

Az adás vendége Lázár Domokos jogász, szociológus, az InDaHouse Egyesület munkatársa. Az egyesületnél azon dolgoznak, hogy a mélyszegénység ben élő gyerekeknek is legyen esélye az álmaik megvalósítására.

Anya dolgozik. Apa nem dolgozik - mondta a kis Luca a kasszásnéninek.
- Jó, hát van ilyen - válaszolta a kasszásnéni Lucának.
- Apa tegnap felgyújtotta Anyát a kertben - folytatta Luca a beszélgetést, a kasszásnéni pedig ezen a ponton legalább egy percig nem szólalt meg, csak levegő után kapkodott. Többek között ennek a sarki ábécében lezajlott beszélgetésnek a háttértörténetét is elmesélte Gavalda Kinga kaszkadőr az adásban. Spoiler: senki sem sérült meg.

Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Tizenhét évesen költözött ki az Egyesült Államokba. Mississippiben a lányok egyharmada gimnázium végére már megszülte 5-6 gyereke közül az elsőt. Ő is megházasodott, de végül egyedül ment Floridába. Majdnem 15 évig élt Amerikában, ezalatt a bébiszitterkedéstől eljutott a saját tulajdonú ingatlanokig. Most egyedül próbál örökbefogadni Magyarországon. Hisz benne, hogy sikerül. Sikerülhet, hiszen túlélt egy siklóernyős zuhanást, amiből gerincsérülése ellenére felállt. Egy erős nő különleges története az Uniszexben.

Kósa Brigitta szülésznőként dolgozott a tököli börtönben. Segített olyan kismamát a szülésben, aki előző babája meggyilkolásáért ült. De olyat is, aki férjét szúrta le. Valójában mindkét nő bántalmazott áldozat volt. 

Felírta a táblára, hogy itt leszek, aztán három órán keresztül bolyongott a folyosókon. Amikor ki kellett volna lépnie az ajtón, földbe gyökerezett a lába. Így emlékszik vissza Pankotai Lili az utolsó napra, amit egykori iskolájában töltött. Az intézmény ellen pert nyert, de a rendhagyó „ballagás” még most is fájó emlék Lili számára. Bántásról, szókimondásról, igazságról, fiatal lányságról, tervekről, félénk és kontrollra vágyó fiatal fiúkról is szó esett Pankotai Lilivel az adásban.

"Engem Orbán Viktor győzött meg, hogy bele kell állni a politizálásba, azzal, hogy azt mondta, az nem való a nőknek" - mondja Cseh Katalin. Rendszeresen kap fenyegető kommenteket, kéretlen képeket nemiszervekről. Egyébként ez nem csak Magyarországon történik meg a nyilvánosságban dolgozó nőkkel, európai képviselőtársai ugyanerről számolnak be. 

Mit kell eltűrnie egy nőnek, ha politikus? A Momentum korábbi EP- képviselőjével, Cseh Katalinnal beszélgettünk.

Az Uniszex már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A Belügyminisztérium Egészségügyi Közlönye február végén adta közre a megújult szülészeti irányelveket. A kidolgozásban résztvevő szereplők között feltüntette a Másállapotot a Szülészetben! mozgalmat, de valójában a mozgalom tagjait nem vonták be az irányelvek előkészítésébe. Miért került ki az ambuláns szülésre vagy a szülés alatti kommunikációra vonatkozó pont? Mit jelent az, hogy kerülni kell a felesleges személyek jelenlétét a szülőszobán? A gyakorlatban mi valósul meg a szülészeti irányelvekből? És miért nem kérdezik meg az érintetteket? Erről beszélgettünk az adásban Garai Mixivel a Másállapotot a Szülészetben! mozgalomtól.

"Fájdalmak közt gyereket szülök, aki a te neved viseli. Halálodig főzök rád, takarítok, mosok teregetek. Tanácsokkal látlak el, gondoskodom rólad, ha beteg vagy, szüleimről, s szüleidről, nem ismerem a fáradtságot." Amiről Kollár-Klemecz László a Háziasszonyok dalában ír, azt egyszóval úgy mondjuk, láthatatlan munka. A nők vállára nehezedő teher, amikért sokszor sem fizetség, sem elismerés nem jár. Hogyan látja a nők helyzetét egy férfi, aki dalszövegeiben és könyveiben is gyakran ír a nőkről? Az adás egyik vendége Kollár-Klemencz László volt. 
Az adás második felében pedig Dr. Sobel Gábor szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.

Illegális nemátalakító műtétek, kiskorúakon végzett beavatkozások, a transznemű közösség ellen irányuló propaganda, kórtermekben rejtegetett nővé operált férfiak. Csak néhány szárnyra kapott hír és olvasat a Kiskunhalason transznemű pácienseken végzett műtétekkel kapcsolatban, ami az elmúlt hetekben megjelent cikkek nyomán bejárta a sajtót. Mi történt valójában a kiskunhalasi kórházban? A Kiskunhalason operált, nevét és arcát is vállaló Magasházi Mónika az beszélt a részletekről.

Mi történik az állami gondozásban? Hogy működik a gyermekvédelmi rendszer? Minden esetben a gyerek érdekeit szolgálja-e a gyermekvédelmi szabályozás? Hogy működik egy lakásotthon? És miért jó sok esetben, ha már a családdá válásban is szakember segít? Az adásban Regős Judit szociálpolitikust, gyermek-és családvédelmi szakértőt kérdeztük. 

Az Uniszexben kollégánkkal, Bartus Marcival beszélgettünk gyereknevelésről, örökbefogadásról, annak illegális formáiról, gyűlölködésről és hazaszeretetről. Nemzetközi kitekintésként pedig sorra vettük, hogy a világ különböző országaiban hogyan bünteti a törvény a meleg kapcsolatokat, miért érinti ez sokkal inkább a férfiakat, és hol legális az örökbefogadás azonos nemű párok számára is.

Az adás első felében ezúttal nem a bántalmazott nőkről, hanem a bántalmazott férfiakról beszélgettünk. Hogy bántalmaz egy kapcsolaton belül a nő? Miért marad benne egy ilyen viszonyban a férfi? Milyen szerepe van az ilyen kapcsolatokban a pénznek, a szexnek, a a becsmérlésnek és a gyerekeknek? Az adás második felében pedig a ma már népbetegségnek számítő endometriózisról beszélgettünk Dr. Bokor Attila szülész-nőgyógyásszal.

A kínai kultúrában, ahogy sok minden egyéb, a szeretői viszonyokhoz való hozzáállás is más, mint nálunk. Fejlődő iparág a szerető-elűzés. Üzleti vállalkozások szakosodnak arra, hogy a megcsalt fél megbízásából beépüljenek egy-egy családba és minden lehetséges eszközzel a szerető eltávolításán, a házasság helyrehozásán dolgozzanak.

Dokumentumfilm is készült erről a jelenségről, ennek apropóján beszélgettünk az adásban dr. Árkovits Amaryl pszichiáterrel viszonyokról, megcsalásról, párkapcsolati krízisekről, kínai és magyar kultúráról.

Örökbefogadás, meddőség, abortusz. Mind olyan témák, amik egy párkapcsolat mindkét tagját érintik. Ha fogantatás, gyerekszületés vagy nemkívánt terhesség a téma, mégis mindig inkább a nő kerül középpontba, hiszen az ő testéről és a konzervatív felfogás szerint az ő lellkéről van szó. De jól van-e az úgy, ha a férfi nem tud róla, hogy gyereke született? És jól van-e, ha nem tud arról, hogy nem született meg a gyereke? Vajon fel meri-e vállalni a fájdalmát egy férfi, ha nem lehet apa? A Uniszex első felében ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Vendégünkkel, Kökény Tibor pszichológussal pedig pszichológiai kísérleteken keresztül jártuk körbe a férfi tekintélyelvűség társadalmi erejét.

Alsózsolca egy kis borsodi város, ahol a lakosság közel húsz százaléka roma. Az itt élő roma közösségekben a testiség és ennek minden velejárója tabu. Szégyen, ha valakinek nem születik gyereke, kellemetlen a menstruációról, a szexualitásról beszélni, a férfiak nem támogatják azt sem, hogy a nők védekezzenek. A kórházakba szülni érkező nők nem tudják, mi vár rájuk, mi fog történni velük, félnek és sokszor gorombán bánnak velük. Ezek a nők egyedül érkeznek a szülőszobára, sem a férjük, sem a nő rokonaik nem kísérik el őket. Az EMMA Egyesület Közösségi Dúlaszolgálata azért jött létre, hogy ezeket a nőket segítse, védje és támogassa a szülőszobán.

Marci még nem töltötte be a hatot. Pókember rajongó. És a kedvenc szuperhősénél is nagyobb hős. Marci még csak 5 és fél éves volt, mikor megelégelte, hogy apukája bántja anyukáját. Eléállt, hogy megvédje. Ő kapta az édesanyjának szánt ütést, amitől napokra kómába esett. A teste végül felépült és most már a lelke is gyógyulóban van, ahogy anyukájának és testvéreinek is. Mostanra egy védett lakásban vannak, új életetet kezdtek, de Eöry Mercédesz, az Angyaljárat Alapítvány alapítója még most is eltesz minden pókemberes játékot és ruhát a kisfiúnak, akit csak úgy emlegetnek, a kis Pókember. Az ő történetéről és az Angyaljrat Alapítvány bántalmazott és mélyszegénységben élő nőket segítő munkájáról volt szó az adásban.

Merevedési zavar. Ciki? Tabu? Arcpirító? Felháborító, ha beszélünk róla? Beszélhet erről egy nő? És beszélnek róla a férfiak? Á, ez csak időskorban fordulhat elő - legyintenek sokan. Pedig a 40 alatti férfiak 10 százalékát érinti a proléma. Kellemetlen, hiszen a férfi attól is férfi, hogy bármikor képes teljesíteni az ágyban, legalább is ezt halljuk mindenhonnan. Füredi Krisztián pszichológussal a merevedési zavar lelki hátteréről, Nádas György urológussal pedig az egészsügyi okokról beszélgettünk.

Az adás második felében pedig arról volt szó, hogyan vélekedünk mi a magyarok a Veszprémi Törvényszék döntéséről, ami alapján transz nőknek is jár a Nők 40 kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.

Miért több a nárcisztikus férfi mint a nárcisztikus nő? Hogyan műkűködik egy kapcsolat, amiben az egyik fél nárcisztikus? A nárcisztikus fél tudatosan manipulál? Miért nincs összhangban az, amit mond azzal, amit tesz? Miért nincs egy nárcisztikus emberben empátia, fejleszthető-e ez a készség? Miért retteg egy nárcisztikus ember az érzelmektől és az intimitástól? És honnan tudhatjuk, hogy nárcisztikus emberrel van dolgunk? Az adásban a nárcisztikus személyiségzavart jártuk körbe Kökény Tibor pszichológussal. Az adás első felében pedig kiveséztük Tóth Evelin operatőr történetét, aki 10 évig forgatott pornót, mert nőként más lehetőséget nem kapott a filmes szakmában.

Míg egy ADHD-s fiút gyakran rossznak, agresszívnak, kezelhetetlennek bélyegeznek, addig egy ADHD-s lányra inkább azt mondják, cserfes, álmodozó, nyüzsgő. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart épp ezért sokszor csak felnőtt nőknél diagnosztizálják. És valóban, a lányok sokkal jobban maszkolnak, vagyis könnyebben nyomják el saját személyiségüket, hogy alkalmazkodjanak a társadalmi elvárásokhoz. Hiszen a lányoknak viselkedniük kell. Mit kezd a közoktatás a sajátos nevelési igényű gyerekekkel? És hogy lesz igazi szövetség egy ADHD-s gyerek és a kisfia miatt felnőttkorában szintén ADHD-val diagnosztizált édesanyja között? 

A magyar vállalkozőnő sztereotíp képei az emberek többségében: dúsgazdag férjek feltöltött szájú kamu üzletasszonyai, akik kamu cégeket vezetnek kamu mosollyal, kamu bérért. A szülési szabadság alatt hobbijukat önmegvalósítássá avanzsáló, az alkalmazotti létbe visszatérni nem akaró háziasszonyok, akik tortát sütnek, ruhát varrnak vagy gyerekbarát kávézót nyitnak. A minden lében két kanál, nagyszájú, törtető karrierista nők, akik férjeik anyagi hátszelén megkapaszkodva érnek el sikereket. És mi a valóság? Az, hogy a nőket sok esetben szülés után nem veszik vissza korábbi pozíciójukba, nem találnak 6 órás munkát, ami mellett a gyerekeket is tudnák menedzselni, az állásinterjúról azonnal kiesnek, ahogy kiderül, hogy gyerekük van, vagy terveznek még gyereket. A magyar vállalkozónők többsége kényszervállalkozó, kevésbé hitelképes mint egy férfi, önmegvalósításuk, karriercéljaik háttérbe szorulnak és a felmérések szerint a házasságok többségében alulmaradnak férjükkel szemben, ha saját lábukra szeretnének állni. Ráadásul nem csak a nőkre, de a férfiakra is igaz, hogy Magyarországon állami oktatás keretein belül az emberek mindössze 16 százaléka tanul bármiféle vállalkozásimeretet. Az adás vendége Keveházi Kata, a Vállalkozónők Világnapjának magyarországi nagykövete.

Tegyük fel, hogy egy súlyos egészégügyi problémával kórházba kerülünk, és választhatunk egy női és egy férfi orvos között. Vajon az emberek többsége melyikükre bízná az életét? Maradhat-e egy alapvetően szelíd személyiségű nő önmaga, ha tudományos területen dolgozik, vagy keménynek kell látszania, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék? A reklámok, médiaszereplések többségében egy férfi vagy egy női szereplőt tartunk hitelesebbnek tudományos kérdésekben? Nehezebb-e Magyarországon nőként érvényesülni tudományos területen? Hogyan vélekednek a magyarok Karikó Katalin sikeréről, és milyen összefüggés van az iskolázottság és a nők egyenjogúságának elismerése között? Az Uniszexben Bojár Ábellel, az Opinio közvélemény- és piackutató kutatási igazgatójával beszélgettünk.