Túl vagyunk az ünnepeken, a nagy fogadalmakon, a „mostantól minden más lesz” lendületén – és talán egy kicsit túl vagyunk önmagunkon is.
Ez az az időszak, amikor a testünk, az idegrendszerünk és sokszor a figyelmünk is telített. Nem feltétlenül több szabályra, inkább kevesebb ingerre, kevesebb zajra, kevesebb túlzásra vágyunk.
Nem véletlen, hogy a böjt – legyen az vallási, kulturális vagy modern értelemben vett – hagyományosan is az ünnepek utáni időszakhoz kapcsolódik. A böjt eredetileg nem büntetés volt, nem önsanyargatás, hanem egyfajta visszarendeződés: lehetőség arra, hogy a test és a lélek újra megtalálja a saját ritmusát.
Az év első adásásban a böjtről beszélgettünk. Nem diétáról, nem gyors megoldásokról, hanem arról, hogy mit jelentett és mit jelenthet ma a böjt – testi, lelki és mentális értelemben.
Kovács Endre antropológus segített megismerni, honnan ered a böjt, milyen vallási és hagyománybeli szerepe volt, és miért jelenik meg újra és újra az emberi kultúrákban.
Szabó Adrienn dietetikussal arról beszélgettünk, mit jelent ma biztonságosan és felelősen „könnyíteni” az étkezésen.
Dr. Forgács Attila gasztropszichológus segített megérteni az evés és az érzelmek kapcsolatát: miért eszünk túl sokat ünnepekkor, és miért vágyunk mégis utána a tisztulásra, egyszerűségre.
Végül Barta András mindfulness oktatóval arra kerestük a választ, hogyan lehet a böjt nemcsak az ételről, hanem a figyelemről is szóló gyakorlat: lassulásról, jelenlétről, digitális zajcsökkentésről.
