Téma: Személyes győzelmeink
Felkért megszólaló a műsor elején: Gálvölgyi János színművész, parodista, korábbi oszlopos kollégánk
Téma: Anno Sopron
Felkért megszólaló az adás elején: Kardos József, aki a rendszerváltás körül egyetemistaként a soproni Fidesz egyik alapítója volt
Téma: A Kossuth Klub és a Természettudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) József Attila Szabadegyeteme
Felkért megszólaló a műsor elején: Gyenes Ádám, a Kossuth Klub igazgatója
Téma: A kedvenc törzshelyünk
Felkért megszólaló az adás elején: Németh Vladimir (Vova), a Tilos az Á alapítója
Téma: Kalandom a rendőrökkel - folytatás!
Téma: Kalandom a rendőrökkel
Téma: A legrosszabb nyaralásom
Közkívánatra folytatás!
Téma: A legrosszabb nyaralásom
Megszólaló az adás elején: Bódy Gergő
A téma: Anno Párizs
Megszólaló az adás elején: Derdák András, a párizsi Magyar Intézet volt igazgatója
A 2024. november 17-ei adás ismétlése:
Ki mit vesztett el és hogyan élte meg azt? Ez az Anno Budapest adásának fő témája. Filléres emlékeinkről, melyek drágák nekünk és már nincsenek meg, vagy pénzben is nagyon értékes elveszett dolgainkról beszélgettünk a műsorban. Elveszett, ellopták vagy csak egyszerűen eltűnt? Ott maradt egy költözés során?
Téma: A 25 éve indult egykori Est FM rádió.
Megszólaló az adás elején: Kádár Tamás, az Est FM alapító tulajdonosa, a Sziget Fesztivál cégvezetője. Az adás későbbi részében Ördögi Roy is megszólal, aki annak idején szintén a rádió munkatársa volt. Panxnotded Miklós pedig az alapító főszerkesztője!
Téma: Az autószerelés és az autószerelők.
Megszólaló az adás elején: Kőváry Barna többszörös ralibajnok, aki valaha autószerelőként kezdte
Téma: anno a Hősök tere
Megszólaló a műsor elején: Vincze Miklós, a 24.hu újságírója
Anno Dunaújváros
Megszólalók: Varga Livius zenész, a Quimby együttes tagja
Darabbér a Kádár-korszakban
Megszólaló az adás elején:
Haraszti Miklós korábbi politikus, újságíró, író
Téma: a zsebpénz - folytatás.
Felkért megszólaló a műsor elején: Mécs Anna író
A hallgatók emlékeiből rakja össze az ismeretlen főváros képét Panxnotded Miklós. Budapest épületein, parkjain, közterein, szórakozóhelyein, legendáin keresztül bemutatkozik a város régi és akár az új arca is.
És mi van ha nem telefonálnak? (+36 1 240-6953 és +36 1 240-7953; SMS: +36 30 303-0953
Az Anno Budapest Facebook-oldala
Az egyes adások videós ajánlói elérhetők a YouTube csatornánkon is.
Az Anno Budapest adásait podcast formában is lehet hallgatni.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Az adás témája a kereskedelmi televíziózás - hogyan emlékeznek a rendszerváltás után elindult csatornákra?
Megszólaló a műsor elején: Born Ádám, a Tv4 egykori alapítója
Téma: A kudarc
Hallgatóink történetei arról, ki mihez kezdett élete kudarcaival?
Vendég a műsor elején: Bartók Imre író
Közkívánatra: hallgatóink "baráti" Szovjetunióról megmaradt emlékeinek harmadik folytatása...
Élet a Szovjetunióban, 2. rész
Ki tud többet a Szovjetunióról? Milyen volt ott élni, tanulni?
A hallgatók emlékeiből rakja össze az ismeretlen főváros képét Panxnotded Miklós. Budapest épületein, parkjain, közterein, szórakozóhelyein, legendáin keresztül bemutatkozik a város régi és akár az új arca is.
És mi van ha nem telefonálnak? (+36 1 240-6953 és +36 1 240-7953; SMS: +36 30 303-0953
Az Anno Budapest Facebook-oldala
Az egyes adások videós ajánlói elérhetők a YouTube csatornánkon is.
Az Anno Budapest adásait podcast formában is lehet hallgatni.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Téma: A Körszálló
Megszólalók:
Jamrik Levente városkutató, filmrendező, az UrbFace és más várostörténeti felületek alapítója, aki elsőként írta meg a Körszálló lebontásának tervét
Csáki Judit színikritikus, aki a Körszállót is jól ismerte idegenvezetőként annak idején
Az Anno Budapest témája: Művészképzés Magyarországon
Megszólaló: Sugár János képzőművész
Az Anno Budapestben: iskolai takarékosságra való nevelés
Kettős a jelentősége: egyéni szinten pénzügyi stabilitást biztosít, társadalmi szinten pedig gazdasági egyensúlyt teremt. A korai életszakaszban kialakított takarékossági szokások jellemzően az egész életen át elkísérik az embert – lehetőséget teremtve arra, hogy váratlan helyzetekben se kerüljön padlóra pénzügyileg.
A szocialista Magyarországon sajátos formát öltött ez a folyamat. Az iskolai takarékbélyeg-rendszer és az OTP betétgyűjtési akciói látszólag a tudatos megtakarítást propagálták - tudatosan mellőzve a befektetési szemlélet és a vállalkozói gondolkodás oktatását -, miközben valójában az államnak biztosítottak kamatmentes hitelt.
A szocializmus pénzügyi nevelése végső soron nem az egyéni boldogulást, hanem az állam érdekeit szolgálta – ami a rendszerváltás után sokak számára keserű felismerésként jelentkezett, különösen amikor az infláció pont a legszorgalmasabb megtakarítók pénzét értékelte le.
Megszólaló: Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke
Amerika 3.0.
Az Anno Budapest a hallgatókat Amerikába invitálta.
Az Egyesült Államok nekünk, közép-kelet-európaiaknak mindig is egyfajta modern mitológia volt – a korlátlan lehetőségek és a szabadság földje, amely sokszor inkább egy hollywoodi díszletnek tűnik, mint valós helynek. És amit napjaink Amerikája esetében látunk, az nem is annyira irigyelnivaló már. A hallgatóink élményeiről és Amerika-képéről beszélgettünk a műsorban.
A hallgatók emlékeiből rakja össze az ismeretlen főváros képét Panxnotded Miklós. Budapest épületein, parkjain, közterein, szórakozóhelyein, legendáin keresztül bemutatkozik a város régi és akár az új arca is.
És mi van ha nem telefonálnak? (+36 1 240-6953 és +36 1 240-7953; SMS: +36 30 303-0953
Az Anno Budapest Facebook-oldala
Az egyes adások videós ajánlói elérhetők a YouTube csatornánkon is.
Az Anno Budapest adásait podcast formában is lehet hallgatni.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Az Anno Budapest a hallgatókat Amerikába invitálta.
Az Egyesült Államok nekünk, közép-kelet-európaiaknak mindig is egyfajta modern mitológia volt – a korlátlan lehetőségek és a szabadság földje, amely sokszor inkább egy hollywoodi díszletnek tűnik, mint valós helynek. És amit napjaink Amerikája esetében látunk, az nem is annyira irigyelnivaló már. A hallgatóink élményeiről és Amerika-képéről beszélgettünk a műsorban.
Az Anno Budapest témája az ingázás.
Szakértő megszólaló: Baranyai Zsolt, a Hétfa Kutatóintézet városfejlesztési igazgatója
A modern ember életének talán legabszurdabb rituáléja az ingázás. Minden reggel emberek tízezrei préselődnek be járművekbe, hogy aztán másfél órát töltsenek el azzal, amit otthon 15 perc alatt megoldhatnának - ha a főnökük nem lenne megszállottja a személyes jelenlétnek. Persze sok munka van, amit nem lehet home office-ból végezni, és régen még inkább így volt ez. Rengetegen szálltak fel vasárnap délután a „fekete vonatra”, hogy Szabolcsból Budapestre utazzanak, ahol hét közben dolgoztak, hogy megélhetést biztosítsanak családjuknak. Ma pedig már az országhatárt is tízezrek lépik át, az osztrák fizetés sokkal jobb, akár napi 80-100 kilométerre is megéri elutazni. De tényleg mindig megéri? Az agglomerációból Budapest felé tartó reggeli dugóban állva van időnk elgondolkodni azon, hogy vajon megérte-e a kertvárosi idill, ha cserébe naponta három órát töltünk útközben. A válasz persze egyértelmű: dehogy érte meg. De már mindegy, hiszen felvetük a hitelt a házra. Sokaknak viszont tényleg a túlélést jelenti az ingázás, mert egyáltalán nincs munkalehetőség a környéken.
Anno Budapest témája a kirúgás.
Na nem a kapus által kézből végzett, hanem a főnök vagy HR-es elbocsátó „szép” üzenete. Arra voltunk kíváncsiak, Önöknek milyen kirúgás-történeteik vannak egykori munkahelyeiken (a párkapcsolatokat most kerüljük). Derült égből jött vagy számítottak rá? Azonnali hatállyal vagy ”rendesen”? Úgymond „érdemei elismerése mellett”, kényszernyugdíjazással, vagy jogosan történt? Leépítés, vagy nem megfelelő munkavégzés miatt? Vagy csak mert „nem illett a csapatba” és másnak kellett a hely? Lehet ezt kulturáltan, vagy mindig marad valami tüske? És hogyan reagáltak a felmondásra? Milyen érzések keringtek Önökben? Düh, értetlenség, megkönnyebbülés, méltánytalanság, elárultság, öröm vagy bosszú? Volt, hogy véletlenül tudták meg, hogy már nem is dolgoznak a munkahelyükön? Vagy csak letiltották a belépőkártyát, vagy a számítógépes jelszót? És hogy telt a felmondási idő? Kaptak rendes végkielégítést?
Bánták-e az egészet vagy sem? Megnyílt ezzel egy új ajtó, vagy komoly válságba került az életük? Tudnak az egészen utólag nevetni, vagy örök fájdalom marad?
Az Anno Budapest adásában a román-magyar határra látogattunk el. Január elsejével megszűnt a határellenőrzés Magyarország és Románia között, miután keleti szomszédunk is csatlakozott a schengeni övezethez - ez adta az apropóját a Klubrádió múltba révedő kétórás interaktív, betelefonálós műsorához.
Csengersima, Biharkeresztes, Létavértes, Lőkösháza, Ártánd, Méhkerék, Nagylak, Kiszombor, Kötegyán, Battonya - ami közös ezekben a településekben, hogy mind-mind (közúti vagy vasúti) határállomás volt Románia felé. Önök hol lépték át a piros vonalat? Szemeztek-e valaha Nicolae Ceaușescunak, a Kárpátok géniuszának képével, mely ott lógott minden határállomás falán? Ott voltak-e 1989-ben, amikor magyar autók indultak meg a forradalom hírére segítséget nyújtani? És mit csempésztek Romániába? Mit hoztak onnan? Volt-e gyomorgörcsük egy-egy határátlépéskor?