Ezúttal a műsor címadó riportere, Para-Kovács Imre helyett Bódy Gergő vezette a műsort.
Sokkal jobb egészségesnek, fiatalnak és gazdagnak lenni, mint betegnek, öregnek és szegénynek - mondta a mester, és milyen igaza volt! Ebben a magazinban jól megférnek egymás mellett a kis szőrös állatok és a nagy kopasz buddhista tanítók...
Az Ötös már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Idén 11 jelöltje van a Szkeptikus Társaság Laposföld-díjának.
Az idei szavazás egyik tanulsága, hogy a politikai szereplők dominanciája miatt több "klasszikus" áltudományos szereplő, pl. Szendi Gábor vagy Gődény György nem jutott be a döntőbe. Két nap múlva, a Föld napján, a díjátadó ceremónián kiderül, ki is lesz az, aki elnyeri a 2026. évi Laposföld-díjat! Előtte azonban az adásban Para-Kovács Imre végigveszi a jelölteket a Szkeptikus Társaság vezetőjével, Pintér Andrással. És persze lesznek szőrös cuki állatok is…
A adás vendége Hammer Ferenc médiakutató, a Lopunk zenekar frontembere. A téma a média és a választás összefüggései körül forogott, de kitértünk az eredményre, és ennek hatásaira is.
A szegénységi adatok árnyalják az idilli képet, amit Orbán a polgárosodó cigányságról festett. Valójában hiába csökkent a szegénység 2010 óta, a romák leszakadása változatlan. A KSH adatai szerint 2024-ben még mindig négyszeres volt a romáknál a szegénységi küszöb alatt élők aránya a nem roma lakossághoz képest. Ezeket az adatokat veséztük ki Molnár György közgazdásszal.
Az idén ötödik alkalommal megrendezett, országszerte ismert Víz Hete programsorozatot idén a VízParlament című szakpolitikai vita nyitotta meg, ahol Magyarország vízügyi jövője került terítékre. Egy asztalhoz ültették a listát indító pártok vízügyi szakpolitikusait valamint a Víz Koalíció és partnereinek a szakértőit, hogy közösen vitassák meg Magyarország legsürgetőbb vízügyi kérdéseit. A vita középpontjában négy olyan kritikus terület állt, ahol azonnali lépéseket sürgetünk: az ivóvízhelyzet, a szennyvízkezelés, a területi vízgazdálkodás és a vízszegénység. Ezen kívül még számos program, például egy kiállítás is volt a Víz hetén.
Ezekről is szó volt az adásban, ahol vendégünk volt Magyar-Ábel Ágnes, a Víz Koalíció aktivistája, és Kun Zoltán a Víz Koalíció szakmai partnere, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.
Szkeptikus hétfő Pintér Andrással, a Szkeptikus társaság elnökével. A dezinformáció aktuális részleteiről volt szó, a választások előtti időszakban. Ebbe belefér a számháború, és az állítólagos mérések a március 15-i rendezvényeken, az orosz befolyás bizonyítékai, és a közvéleménykutatások.
És természetesen nem maradtak el cuki szőrös állatok sem.
Európa mellett Magyarországért! Címmel már nagyjából 11 ezer aláírás gyűlt össze egy petícióert. Ebben az aláírók így fogalmaznak: Meggyőződésünk, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van, mi továbbra is az Unió teljes jogú polgárai kívánunk maradni. A kezdeményezésről, és ennek mentén az EU- ról kérdezte Para-Kovács Imre a két szervezőt, Nagy Esztert és Pákozdi Évát. Természetesen csak a cuki szőrös állatok után.
Nincs annál rémesebb kizsákmányolás, mint amikor gyermekeket kényszerítenek prostitúcióra. Az ezzel kapcsolatos eljárások tapasztalatairól, a kizsákmányolók hozzáállásáról és a rendőrség munkájáról is kérdezte Para-Kovács Imre az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársát, dr. Windt Szandra kriminológust.
Nem olyan régen rendezték az ELTÉ-n az I. Interdiszciplináris Metálkonferenciát. A Bölcsészettudományi Kar egyik legnagyobb előadójában két teljes napon keresztül hallgathatták az érdeklődők az előadásokat arról, miért más a metálzene, és miért éri meg foglalkozni vele. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki valamiből megcsinálja az "elsőt". Erre vállalkozott Takáts Márk Dávid az ELTE-BTK doktorandusza. Az esemény aztán sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki, mint amire számított. Erről kérdeztük őt, és az egyik előadót, Szabó Mátét.
Az AI-forradalomnak köszönhetően ma már gyakorlatilag bárki gyárthat pornót bárkiről – csak pár képre van szükség az illetőről, a deepfake technológia gondoskodik a többiről. Mennyire elterjedt ez a jelenség, és mennyire mutat folytonosságot a nők megalázásának korábbi módjaival? És mi a probléma valódi gyökere? Az adás vendége Kardos Bogáta, aki a Göteborgi Egyetem neveléstudománnyal foglalkozó doktorandusza.
A gödi akkugyár apropóján Pintér Andrással, a Szkeptikus társaság elnökével arról volt szó a műsorban, hogy miért nem a tudomány a bűnös a fejlesztések miatt, hanem az azt ignoráló vagy annak ellenére cselekvő emberek. Főleg politikusok. Példának lehet említeni az atomenergiát is, a gyógyszereket és a dohányzást, mindegyiket olyan kontextusban, hogy a tudomány mond valamit, a döntéshozók pedig felelősséggel vagy anélkül döntenek.
A budapesti Éjszakai Színházban éjjel dolgoznak és szórakoztatnak, éppen ezért olyan különleges és szakmailag elismert művészek dolgozhatnak együtt, akik elfoglaltságuk miatt a való életben soha nem találkozhatnának színpadon. A legújabb előadás A Bábelna – Keleti nyitás komoly nemzeti önvizsgálatra készteti nézőjét: nevethetünk a nyomorunkon egy darabig, amíg sírni nem kényszerülünk ugyanezen. A produkció egy fiktív magyar falu, „Bábelna” életén keresztül mutatja be a rendszerváltás utáni Magyarország társadalmi és politikai abszurditásait, szatirikus görbe tükröt tartva a „keleti nyitás” jelenségének. Para Kovács Imre kérdezte az előadás kapcsán Dömötör Tamást, az író - rendezőt és Thuróczy Szabolcsot az egyik szereplőt.
Hány macska él magyarországon? És ebből hánynak nincs gazdája, aki gondoskodna róla? Nekik mekkora arányban sikerül mégis gazdásodnia? Illetve még jó és rossz tapasztalatok, gyakorlatok a macskamentésben. Az adásban kifejezetten e bársonytalpú terroristákra koncentrált Para Kovács Imre, vendégével, a Rex egyik alapítójával, Dr. Koleszár Istvánnal. A rexnek van az egyik kicsi de az országban a legmondernebb macskamentő állomása. Erről is szó volt. És természetesen most sem maradt el a pszichológizálás az Agymosodában, a műsor végén.
A Föld egészén pusztul a rovarvilág, és ez azért különösen aggasztó, mert a jelenlegi földi növényvilág túlnyomó többsége rászorul a rovarokra, és ebben benne van a termesztett növényeink háromnegyede, az ételként, fűszerként, italként, gyógynövényként fogyasztott növények egyharmada. Elsősorban méhek, de lepkék, legyek, bogarak, darazsak, poloskák és más rovarok is részt vesznek a beporzásban. A beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a méhek napjától (április 30.) és a méhek világnapjától (május 20.), hogy a mérsékelt égövben sem csak a házi méhre, a méhalkatúakra koncentrál, hanem minden beporzóra. Mostmár minden évben választanak év beporzóját is, 3 jelölt közül lehet választani. A szavazás és a jeles nap kapcsán Kecskés Ferenc ny. középiskolai tanár, természetvédelmi szakértő volt a vendégünk. Őt követően folytattuk az Agymosoda c. sorozatot, melyben Para-Kovács Imre két pszichológussal beszélget.
Ma délután lesz egy esemény, a Drogriporter Szabadegyetem: Kamerával a világ körül a józan drogpolitikáért címmel. Itt Takács István Gábor bemutatja majd a Drogriporter közel húsz éves filmes munkásságát, mesélt a mexikói, új-zélandi, orosz, kaliforniai, norvég és dél-afrikai forgatásokról, majd az előadást követően beszélgetés várható a közönséggel. Előtte azonban jó és rossz pédákról, a magyarországi helyzetről, és a tapasztalatairól mesélt Para Kovács Imrének az adásban.
Évszázadokon keresztül tartotta magát az az elképzelés, hogy a homoszexualitás tulajdonképpen tanult viselkedés, döntés, amit ebből fakadóan meg is lehet változtatni, „ki lehet javítani”, vissza a „normálisra”. Ha az állatvilágban megjelenő homoszexualitás erre nem lenne elég cáfolat, az embert vizsgáló evolúcióbiológiai kutatások eredményei is teljesen szembemennek ezzel az elképzeléssel: a homoszexualitást gének is kódolják, ebből következik, hogy öröklődő, más agyi mintázatokat mutat, mint a heteroszexualitás, és evolúciós szempontból előnyt is jelenthet a közösségeknek. Hogy pontosan milyet, azt az adásban Scheuring István, evolúcióbiológus magyarázta el Para-Kovács Imrének és a hallgatóknak.
Szkeptikus hétfő!
Vajon mik voltak a 2025. év legnagyobb szkeptikus kóklerségei? Mire készüljünk 2026-ban? Mik az összeesküvéselméletek új trendjei? Mindez kiderült az adásból.
Vendégek:
Pintér András, a Szkeptikus társaság elnöke, és Dr. Meszéna Géza, az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszékének nyugdíjas egyetemi tanára.
A fiziognómia, vagyis az arcelemzés, valamint a nonverbális kommunikáció, a testtartás, a gesztusok és a mikro-reakciók révén pontos képet kaphatunk arról, mi zajlik valakiben. Ezek az apró jelek gyakran többet mondanak, mint a szavak, és megmutatják, milyen minták, félelmek vagy elfojtott érzelmek irányítanak bennünket. Dr. Tóth Alexandra szenvedélye az emberi viselkedés és arckifejezések mögötti finom jelzések megértése. Az adásban a nonverbális kommunikációról beszélgettünk vele.
Az adás vendége Dr. Guld Ádám médiakutató, kommunikációs szakember, tanácsadó, egyetemi docens. Kutatási területe a kortárs médiakultúra, ezen belül több mint tíz éve foglalkozik generációs kommunikációval és a médiában megszerezhető ismertség jelenségével. Két önálló kötete és számos tanulmánya jelent meg; a legutóbbi könyve 2022-ben jött ki A Z generáció médiahasználata - Jelenségek, hatások, kockázatok címmel. Para - Kovács Imre arról beszélgetett vele hogy mi változott az elmúlt években a Z generáció életében. És hogy mi a helyzet az alfákkal és bétákkal?
Sokkal jobb egészségesnek, fiatalnak és gazdagnak lenni, mint betegnek, öregnek és szegénynek - mondta a mester, és milyen igaza volt! Ebben a magazinban jól megférnek egymás mellett a kis szőrös állatok és a nagy kopasz buddhista tanítók...
Az Ötös már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
A 2025-ös esztendő már a negyedik, amelyen a Birdo - Az év madárfotósa versenyt meghirdetik. A versenyre idén 3500 fotóval neveztek 10 kategóriában. A hazai pályázók mellett szép számmal vettek részt külföldiek is. Magát a versenyt 3 ember álmodta meg, ők voltak az adás vendégei, akikkel a madárfotózásról, természet szeretetről és a kettő közötti összefüggésekről beszélgettünk.
S. Takács Zsuzsanna, Czeglédi Andor, és Awad Abdel Halim Doris azt is elmesélték hogy ők hogyan kezdtek madarakat fényképezni.
Dagdelen Demet adat- és mesterséges intelligencia-szakember. Magyarországról irányít AI-vezérelt növekedési és kísérleti programokat az amerikai Big Tech világában. Az adásban arról beszélgettünk vele, hogy hogyan látja belülről az AI-forradalmat, milyen gazdasági értéket teremthet a mesterséges intelligencia, és hogyan alakítja át az internetet és a munka jövőjét a big-tech.
Az adás vendége Kuruczi Norbert alias Rókales Norbi, a Rókales nevű közösségi oldalak létrehozója, rókamentő. A Rókales Alapítvány 2022. júliusa óta működik, Balatonőszödön. Az alapító tagok egyike Kurunczi Norbert, akinél 14 évvel ezelőtt kezdődött ez a történet, úgy, hogy kóbor cicakolóniákat kezdett el etetni. Az egyik ilyen kolóniához egy rókalány csatlakozott, a rókák megfigyelése, támogatása ettől a dátumtól, és a Lady nevű rókalánytól indult. Olyan mértékű bizalmat szavazott ez a vörös négylábú, hogy a kotorékból kihozta a kisrókáit, és engedte, hogy Norbert játsszon velük.
Dagdalen Demet kurd származású, de Magyarországon nőtt fel. Matekot és kommunikációt tanult az ELTE-n, később hálózatkutatóként és gépi tanulás kutatóként dolgozott, aztán csatlakozott a világ weboldalainak mintegy 45%-át működtető WordPresshez. Tíz éve építi az AI és growth irányokat egy amerikai big tech környezetben. Arról mesélt, hogy mindez pontosan mit jelent.
A műsor utolsó részében Agymosoda címmel új rovat is indult, melyben két pszichológussal Döbrentei Zsolttal és Andrej Kiszeljovval a lelki jelenségeket vizsgálta meg közelebbről Para-Kovács Imre.
Novemberben sokan absztinenciát fogadnak, hogy ezáltal érezzék, hogy kontroll alatt tartják az alkoholfogyasztásukat. Ez a száraz november. Hogy ez miért jó, és kinek érdemes próbákozni vele, egyebek mellett erről is kérdezte Para - Kovács Imre az addiktológiai szakértőt Gubucz-Pálfalvi Sejlát az adásban.
Szkeptikus hétfő az Ötösben. Pintér András, a Szkeptikus Társaság elnöke és Dr. Varga György, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a Melissa hurrikán apropóján a klímaváltozásról értekeztek Para Kovács Imrével. Vajon mi az oka annak, hogy még mindig vannak akik kételkednek abban, hogy a klímaváltozásban jelentős szerepe van az emberi tevékenységeknek? Milyen érveket lehetne mondjuk Trumpnak felsorakoztatni, hogy jobb belátásra térjen a klímaválság kapcsán? Egyáltalán érdemes-e foglalkozni a helyes irányba terelésükkel?
Sokkal jobb egészségesnek, fiatalnak és gazdagnak lenni, mint betegnek, öregnek és szegénynek - mondta a mester, és milyen igaza volt! Ebben a magazinban jól megférnek egymás mellett a kis szőrös állatok és a nagy kopasz buddhista tanítók...
Az Ötös már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Idén 20. éve rendezi meg a Civil Kollégium Alapítvány a Részvétel Hetét, amely pár éve már Részvétel Hónappá nőtte ki magát. Ez idő alatt közösségek százai mutatták meg, hogy a demokrácia akkor él, ha az állampolgárok aktívan részt vesznek benne. Az idén is több tucat szervezet csatlakozik a kampányhónaphoz, hogy bemutassák az általuk képviselt ügyeket, és bevonják az embereket munkájukba az aktív állampolgárság fontosságát hirdetve. Hogy pontosan milyen ügyekhez lehet csatlakozni az kiderül az adásból, ahol Para-Kovács Imre Sándor Katát, a a CKA kommunikációs munkatársát és Németh Krisztát, közösségszervezőt, a CKA Hálózat koordinátorát kérdezte.
Szkeptikus hétfő Pintér Andrással. Milyen típusai vannak a konteoknak, az ufóktól az oltásokig, és mit lehet kezdeni egy hívővel? Érdemes- e egyáltalán nekiállni észérvekkel győzködni valakit, aki hisz a szellemekben vagy az ufókban? Milyen esetekkel találkozott a szkeptikus társaság vezetője személy szerint Erről kérdeztük az adásban.
Kádár Pál galambtenyésztő nagyapjától és édesapjától örökölte madarait és sajátította el mai tudását. Egy tömbház nyolcadik emeletén kezdte a galambászkodást a miskolci tenyésztő. Galambokról, versenyekről fajtákról is szó volt az adásban valamint az ember és a galambok kapcsolatának történetéről is kérdeztük a galambászt.